Ez volt az ellenzék 2017-ben
DSZZS20171023004.jpg

Ez volt az ellenzék 2017-ben

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2017. december 19.

Belpol

E heti lapszámunkban sorra vesszük, mit csináltak idén az ellenzéki pártok. Berobbanó Momentum, végleg lejtőre került MSZP, tényfeltáró LMP, kiváró DK, alig látható Párbeszéd és Együtt. Ízelítő a már szerdán megjelenő karácsonyi dupla Narancsból, érdemes már holnap az újságoshoz menni!

MSZP 2017-ben olyan meredek lejtőre került az MSZP, ahonnan aligha van visszaút; a 2018-as választásokon a szocialisták egyetlen célja talán csak a teljes megsemmisülés elkerülése lehet. Botka jött és bukott, a párt pedig lejtmenetbe kapcsolt.

A „fideszes szocik” térnyerésén túl az MSZP leépülését jelzi, hogy az idén két parlamenti képviselőjük (Demeter Márta mellett Horváth Imre) is távozott a milliárdos tartozást maga előtt görgető, székház nélküli pártból. Az MSZP év eleji 13 százalékos támogatottsága bezuhant, októberben már csak 5 és 10 százalék közé mérték őket – ez minden idők legrosszabb mutatója. Értékelhető ellenzéki teljesítmény egyedül Tóth Bertalan frakcióvezetőhöz köthető, az ő munkájának köszönhető többek közt, hogy kiderült a Magyar Posta milliárdos vesztesége, hogy az állam 50 milliárdot nyert a rezsicsökkentés után a gázpiacon, és hogy a külügy akár offshore cégekkel is üzletelhet.

Momentum A Momentum január közepén lépett nyilvánosság elé a budapesti olimpiáról szóló népszavazási kezdeményezéssel. A remekül kivitelezett, sikerrel záruló aláírásgyűjtési kampányt óriási médiaérdeklődés övezte. Végül a szükséges 138 ezer helyett 266 ezer aláírást adott le a mozgalom, amitől a kormány meg is hátrált, népszavazás kiírása nélkül vonta vissza az olimpiai pályázatot. A repülőrajt után a Momentum országjárásba kezdett, hogy megismerje a helyi problémákat és felépítse vidéki bázisát. Tavasszal a CEU- és a civiltörvény miatt indult tiltakozási hullámot meglovagolva több ezer fős tömegdemonstrációt szervezett, majd májusban párttá alakult.

A kezdeti lendület azonban alábbhagyott, és ez csak részben magyarázható a szervezetépítésre és programírásra fordított fontos, de kevésbé látványos munkával.

false

LMP Schiffer András tavalyi visszavonulása után az LMP feladta, hogy milliméterre ugyanakkora távolságot tartson a Fidesztől és az MSZP-től. A Szél Bernadett és Hadházy Ákos vezette párt fő témája a Fidesz korrupciós ügyeinek feltárása és a kormány számonkérése lett, némileg hátrébb szorítva a zöld ügyeket. Az LMP elvileg már nem zárja ki az összefogást más pártokkal, hajlandók lennének egyes jelöltjeiket visszaléptetni, de csak a Gémesi György vezette, alig létező Új Kezdettel kötöttek együttműködési megállapodást.

Az LMP politikusai az idén feltártak egy sor korrupciógyanús ügyet, feljelentésekkel és közérdekű dokumentumok kikérésével próbáltak eredményeket elérni. Noha a feljelenté­seket az ügyészség többnyire elutasítja (ezen manapság aligha lepődik meg bárki is), a minden kérdésre sorosozással válaszoló miniszterek vagy a kellemetlen témák miatt az önmagukat feloszlató parlamenti bizottságok reakciói önmagukban is leleplező erejűek.

DK Politikai szempontból értékelhető cselekedete ebben az évben nemigen volt a Demokratikus Koalíciónak. A DK gyakorlatilag továbbra is a Gyurcsány Ferenc pártelnök ambícióit kiszolgáló pártként jelenik meg. Ez sem lebecsülendő azonban, mert stabilan 5 százalék körül mozgó támogatottságával tényező maradt a baloldalinak nevezett térfélen.

Párbeszéd Négy év alatt a Párbeszéd nem tudott stabil támogatottságú szervezetté válni, néhány látványos akción és pár ismert politikusán túl alig tud felmutatni valamit. Ennek ellenére az év végére Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke lett az MSZP miniszterelnök-jelöltje. A zuglói polgármesteren kívül a párt másik társelnöke, Szabó Tímea vétette magát észre parlamenti munkájával, Jávor Benedek Brüsszelben végez itthonról kevésbé látványos, de annál fontosabb munkát. A párt érdemi tevékenysége az idén nagyjából ki is merült ennyiben, még Szabó Rebeka is szinte eltűnt a nyilvánosság elől.

Együtt Bajnai Gordon távozása után az Együtt nem talált magára. A Rogán Antalhoz köthető korrupciógyanús ügyek feltárásáért sokat küzdő Juhász Péter lett a párt elnöke, ám az idén neki sem jött össze újabb nagy dobás, a Rogán érintettségével zajló perek csendben csordogálnak.

(A Jobbik helyzetével előző lapszámunkban részletesen foglalkoztunk a Törvény a múltból c. cikkünk keretes anyagában, lásd: Vona Gábor dilemmái.)

A teljes cikket sok más remek írással együtt a már szerdán megjelenő karácsonyi Magyar Narancsban olvashatja.

Magyar Narancs – Archívum részletes

Hogy jó pap legyen valaki, nem kell hinnie Istenben. Katona Bánk bánját viszont le kell fordítani magyarról magyarra. A nők helyzete az iszlámmal összevetve jobb a kereszténységben, és azt is tudjuk, hova kerülnek Dante poklában azok, akik hátba támadják Soros Györgyöt. Nádasdy Ádámmal beszélgettünk.

Figyelmébe ajánljuk