ÁSZ-elnök: Még nagyobb büntetést is kaphat a Jobbik
2010_12_02_nyitokep_domokoslaszlo_com1_599_20110202201900_853.jpg

ÁSZ-elnök: Még nagyobb büntetést is kaphat a Jobbik

  • narancs.hu
  • 2017. december 19.

Belpol

Fenyeget a volt fideszes Domokos László, aki szerint politikamentesen működik az Állami Számvevőszék, mely az ügyészségen is feljelentette a Jobbikot.

Interjút adott Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke az Origo nevű internetes újságnak. Az elvileg független ÁSZ élén álló Domokos 2010-ig a Fidesz képviselője volt, az Origo pedig a miniszterelnök jobbkezének fia, Matolcsy Ádám tulajdona.

Emlékezetes, hogy az ÁSZ tiltott kampányfinanszírozás miatt 663 millió forintos büntetést szabott ki a Jobbikra. Az ÁSZ szerint a párt a piaci árnál olcsóbban vásárolt plakáthelyeket Simicska Lajostól.

A döntés több szempontból is furcsa. Egyrészt az ÁSZ soha nem büntetett még meg pártot (egyszer kapott az MSZP egy 3,1 milliós bírságot) hasonló ügy miatt, pedig már korábban is fény derült hasonló szabálytalanságokra. Négy és nyolc évvel ezelőtt Simicska a Fidesznek adott valószínűleg igen olcsón plakáthelyeket, de az akkor még nem volt probléma. Ráadásul az ÁSZ most pont a választások előtt, kampányidőszakban szabta ki a büntetést a Fidesz legnagyobb ellenfelére. A büntetés ráadásul pont a Jobbik azon kampánya után érkezett, melyben Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc arca alatt az „Ők lopnak” felirat volt látható. A 663 milliós büntetés egyébként a Jobbik politikusai szerint teljesen kiüríti a pártkasszát. De mit mond erről Domokos László?

Például ilyeneket, hogy:

„Az ÁSZ dolga a törvények betartatása, és a politikától függetlenül végzi a feladatait.”

Olyan soha nem volt, hogy a politika befolyásolta volna munkáját, ráadásul az, hogy ő hivatalba lépése előtt a Fidesz képviselője volt, nem számít, mert „az ellenőrzéseket nem az elnök végzi. Az én feladatom a szervezeti működés biztosítása, a törvényeknek, ellenőrzési módszertanoknak való megfelelés felügyelete, és az Országgyűlésnek való beszámolás”.

Domokos László leendő ÁSZ-elnök pályaképe – Szereti a pénzt

A fideszes országgyűlési képviselő személyében olyan embert jelöltek az Állami Számvevőszék (ÁSZ) élére, aki a közpénzekből keletkezett politikusi jövedelméről korábban nem volt hajlandó számot adni, s aki az önkormányzati kötvénykibocsátással szembement az államháztartási törvénnyel. Pártkatona eddig még nem volt a közpénzek legfőbb ellenőre. Bod Tamás

Domokos azt is furcsának tartja, hogy számon kérik rajta, hogy az ÁSZ nem ellenőrzi elég szigorúan a pártokat, pedig lám, most mennyire megbüntetett egyet, és a 2010-es és 2014-es kampányokat is ellenőrizték, ám akkor nem találtak szabálytalanságokat.

Az ÁSZ elnöke elmondta, hogy a Jobbik az ellenőrzés során nem volt együttműködő, emiatt fel is jelentették a pártot az ügyészségen. A Jobbik politikusai ezzel szemben azt állítják, minden papírt át akartak adni, de az ÁSZ nem vette át tőlük azokat.

false

Arról, hogy miért és hogyan indult a vizsgálat, Domokos egymásnak ellenmondó állításokat tesz. Egyrészt arról beszél, hogy rutinszerűen ellenőrzik az összes pártot, és ez alól a Jobbik sem kivétel. Később már azt állítja, hogy „egy hatóságtól” kaptak bejelentést, hogy felmerült a tiltott párttámogatás gyanúja. (Domokos nem árulja el, melyik hatóságról van szó, de nagyon valószínű, hogy a NAV lehetett az.) Ugyanakkor Domokos most először mondja ki, hogy valóban a túl olcsón kibérelt plakáthelyek miatt büntették meg a Jobbikot.

„Ez egyébként társadalmilag azért veszélyes, mert a tiltott módon finanszírozott párt befolyásolhatóvá, a korrupció által veszélyeztetetté válik, és felmerülhet, hogy nem a választók akaratát képviseli.”

Ezek után felmerül a kérdés, hogy a Fidesz akkor vajon kinek az akaratát képviseli, de a riporter inkább azokra a jobbikos plakátszerződésekre kérdez rá, melyeket múlt héten hozott nyilvánosságra a Pesti Srácok nevű, kormányközeli hírblog. Domokos válasza több szempontból is tanulságos. Egyrészt azt mondja: „A kockázatokat természetesen érzékeljük, hiszen a dokumentumok megjelentek a sajtóban, és azok valódiságát a párt sem kifogásolta.” Ez azért érdekes, mert korábban a Fidesz hasonló szerződései is nyilvánosságra kerültek, ám akkor nem indított nyomozást az ÁSZ, mondván, ők azzal nem foglalkoznak, ami a sajtóban megjelenik, csak hatósági jelzésre nyomoznak. Az ÁSZ elnöke ezek után alig burkoltan meg is fenyegeti a Jobbikot:

„Ez a mostani ügy egy következő ellenőrzés tárgya lehet, és a mostani ismeretek alapján egy jóval nagyobb összegről lehet szó, mint az előző esetben. Úgy tűnik, mintha a korábbi szabálytalanság megismétlődött volna.”

(Origo)

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.