„Szar a hangulat, milyen lenne?!” – foglalja össze röviden egy a Történettudományi Intézetben dolgozó forrásunk a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteiben dolgozók közérzetét. Hozzáteszi, már most sokan állást keresnek a munkatársak közül, annyira bizonytalanná vált a munkahelyük és a megélhetésük a kormány lépései miatt.
Az intézetben a legtöbben azt támogatják, hogy nem érdemes belemenni a Palkovics László által diktált feltételekbe, bojkottálni kell a január végén kiírt tématerületi pályázatot, mert a pályázás mindössze annyit biztosítana számukra, hogy „még egy évig életben maradunk”. „Ez egy behódolás, ami csupán idei-óráig rendezné a helyzetünket” – mondja a történész.
| ||
Aki tud, menekül
Az intézet munkatársai közül aki tud, megpróbál külföldre menni, de ez ezen a területen a legnehezebb. „Egy háromgyerekes balkanista kutató hová menjen, mit csináljon, ha megszűnik az állása?” – világít rá a helyzetre forrásunk. Szerinte jól működő szakmai műhelyek fognak széthullani, fontos kutatásoknak kell véget vetni, ha a minisztérium nem táncol vissza a tervétől. Egy péntek délutáni háttérbeszélgetésen egy másik kutató úgy fogalmazott: „ha átmegy a Palkovics-terv, akkor nem egyszerűen a magyar tudományos életet éri hatalmas kár, hanem precedens is keletkezik az Európai Unióban”, hogy ezt simán meg lehet csinálni.
Mint ismert, az MTA 10 kutatóközpontjának és 5 önálló intézetének 20,1 milliárdos állami támogatása a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium kezelésébe került. Palkovics nem akarja odaadni ezt a pénzt az MTA-nak, inkább pályázatot írt ki az összegre (plusz még némi egyetemi pénzre, összesen 27 milliárd forintra), a pályázaton azonban nem csak az MTA intézetei indulhatnak, hanem a felsőoktatási intézmények és az állami kutatóintézetek is.
Bojkottot hirdetne az MTA dolgozók nagy része
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma azt javasolja, hogy az MTA intézetei bojkottálják a Palkovics-féle látszatpályázatokat. Az MTA kutatóintézeteiben dolgozók felét tömörítő Akadémiai Dolgozók Fóruma azt javasolja, hogy el se induljanak a létüket a politikától függővé tévő rendszerben. A fórum szerint az egész magyar tudomány jövője forog kockán.
Egyenlőtlen verseny
„Nálunk a bérre, a járulékokra és a rezsire szánt állami forrást is betették a pályázati alapba, míg a versenytársainknál (a kormány által alapított kutatóintézeteknél például – a szerk.) ez más forrásból biztosított. Olyan ez, mintha 200 méteres hátrányból indulnánk egy futóversenyen, és a két bokánkra még rá is kötnének 20-20 kilónyi súlyt” – mondja Katona Csaba, a Történettudományi Intézet tudományos munkatársa.
A humán tudományokkal foglalkozó intézetek (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Társadalomtudományi Kutatóközpont, Nyelvtudományi Intézet, Közgazdaság- és Regionális Tudomány Kutatóközpont) a többieknél is jobban aggódnak. Egyrészt a pályázati kiírás „kultúra és család” fejezetére olyan kevés pénz jut, hogy az mindenképp a finanszírozásuk visszavágását vetíti előre, másrészt a humán területen jelentős számú állam által alapított kutatóintézet van jelen (például Veritas, Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet), amelyek további szeleteket hasíthatnak ki a tortából.
„Nagyon kell most az együttműködés, a természettudományos kollégák szolidaritása, mert ők hozzánk képest még mindig egy fokkal jobb alkupozícióban vannak” – mondja a Társadalomtudományi központ egy kutatója. A pályázat bojkottját felvető Akadémiai Dolgozók Fóruma is a humán intézetekből indult, de már több természettudományos központ dolgozói csatlakoztak a kezdeményezéshez, bár úgy tudjuk, volt, ahol kisebb lelkesedéssel fogadták őket, például az Agrártudományi Kutatóközpontban.
| ||
Kedden valami eldől
A Narancs.hu-nak nyilatkozó kutatók nagyon várják a keddet, amikor is az MTA elnöksége dönt arról, hogy az egyes intézetek, kutatóközpontok induljanak-e a minisztérium cinikus pályázatán, vagy sem. Ha az elnökség úgy dönt, hogy az intézetek nem pályázhatnak, az alighanem új helyzet elé állítja Palkovicsékat.
Többen ugyanakkor attól tartanak, hogy az elnökség az intézetekre bízza a döntést, ami azt jelentené, hogy lesznek olyan intézetek, amelyek elindulnak a pályázaton, ami értelemszerűen nehéz döntés elé állítja a többieket, vagy legalábbis az igazgatókat.
„Ha mégis úgy dönt az elnökség, hogy pályázunk, akkor is tárgyalni kell, garanciákat kell elérni, hogy nem szűnnek meg munkahelyek” – mondja egy forrásunk, aki továbbra is tartja, hogy a pályázaton nem szabad elindulni. Egy másik kutató úgy tudja, a tárgyalások során felvetődött egy kompromisszumos megoldás, amiben a minisztérium az MTA-intézetek közfeladat-ellátásának fedezetét kivonná a pályázati alapból, és alapfinanszírozásként adná oda az Akadémiának. Ilyen közfeladat például vácrátóti arborétum, a zenetudományi múzeum vagy a budapesti kísérleti atomreaktor fenntartása, de a nyitott adatbázisok vagy könyvtárak gondozása, a folyóiratkiadás is ide sorolható.
Palkovics elképzelésein ugyanakkor nem könnyű eligazodni. A napokban több helyre is kiszivárgott a miniszter és egy akadémikus közti telefonbeszélgetés leirata, melyből úgy tűnik, a kutatóhálózatot mindenképp elszakítaná az MTA-tól a kormány. Az alkalmazott kutatást végző intézeteket a Bay Zoltán Hálózathoz, a többi természettudományos központot az újonnan létrejött Eötvös Lóránd Társasághoz csatolnák, a humán intézeteket pedig vagy az ELTE-hez vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez.
Teljes őrület – szembeszállnának az akadémiai kutatók Palkovics tervével
Nem akarják, hogy a miniszter egymás ellen fordítsa a humán- és a természettudományos kutatókat. A Magyar Narancs csütörtöki lapszámában részletes cikk mutatja be, hogy újabb állomásához érkezett a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának kormányzati bedarálása.
Machiavellista technikák
Nem egészen világos, hogy a miniszter ezt fenyegetésként dobta be arra az esetre, ha az MTA bojkottálná a pályázatot, vagy mindenképp ez lesz a folyamat vége. Palkovics tárgyalási technikáit egy az eseményekre rálátó forrásunk egyébként is „elképesztő machiavellista manipulációkkal” jellemzi. „Hívogatja az embereket, mindig mindenkinek mást mond, írásos javaslatot nem ismerünk, csak egy powerpointos prezentációt, a találkozókról pedig sosem enged jegyzőkönyvet felvenni a minisztérium” – ecseteli.
Úgy tudjuk, a teljes feldarabolás belengetése előtt még azt üzente a miniszter a Professzorok Batthyány Körén keresztül, hogy a 20 milliárdból 10-et megkaphatnának az akadémiai intézetek. „Nehéz erkölcsi döntés előtt állnak a vezetők. Az egyértelmű, hogy a pályázaton nem indulnánk jó esélyekkel, nagyon valószínű, hogy előbb-utóbb úgyis megdöglenénk, viszont a részvételünkkel legitimálnánk a saját szétverésünket” – mondja az elnökség előtt álló keddi döntésről Katona Csaba.
A kutatók mindenesetre nem szeretnék harc nélkül feladni: az MTA elnökségi üléséhez időzítve jövő kedden élőlánccal tiltakoznak a Palkovics-terv ellen az Akadémia épületénél.
| A Lendület-programok is veszélyben vannak
Bár úgy tudjuk, 2019-re még biztosítva van az elmúlt évek egyik legfontosabb tudományos kezdeményezésének, a Lendület-programoknak a finanszírozása, a jövő már bizonytalan. Az MTA 2009-ben indította a Lendület-programokat, az elmúlt években több mint 150 kutatócsoport jött létre, amelyek egészen változatos témákkal foglalkoztak. Vannak programok, amelyek még évekig futnának, de a jelenlegi helyzet miatt ezeknek a folytatása is kérdéses. Pedig a Lendületnek köszönhetően több fiatal kutató is hazajött külföldről, vagy kinti egyetem elvégzése, ösztöndíjas vagy kutatási időszak lejárta után visszatért Magyarországra dolgozni. Egy forrásunk arról beszélt, hogy neki például Ausztriából sikerült hazacsábítania egy kutatót, aki most alighanem ismét elhagyja az országot. „Ő fog találni külföldön állást, de sokan lesznek, akiknek a tudományterülete annyira specifikus, országhoz kötött, hogy nem tudnak hová menni” – magyarázza. Katona Csaba a Történettudományi Intézet egyéb kutatásai mellett büszkén sorolja négy Lendület-programjukat is. „Ezek a Szent Koronával, a trianoni békével, a középkor gazdaságtörténetével és családtörténettel foglalkoznak. Nehéz lenne rájuk fogni, hogy nemzetietlen vagy haszontalan témák lennének” – mondja. Az értelmetlen rombolás közepette nem véletlen, hogy pénteken a Lendület-programok csoportvezetői nyílt levelet írtak Orbán Viktornak, melyben arra kérték a miniszterelnököt, szólítsa fel Palkovics Lászlót, hogy a magyar tudományosságot érintő változásokat az MTA vezetésével együttműködésben folytassa. |
