"Teljes őrület" - szembeszállnának az akadémiai kutatók Palkovics tervével

Belpol

Nem akarják, hogy a miniszter egymás ellen fordítsa a humán- és a természettudományos kutatókat.

A Magyar Narancs csütörtöki lapszámában részletes cikk mutatja be, hogy újabb állomásához érkezett a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának kormányzati bedarálása.

Mint ismert, az MTA-s kutatóintézetek 20,1 milliárdos állami támogatása a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz került, a miniszter pedig azt a célt tűzte ki maga elé, hogy egyes MTA-intézeteket egyetemekhez csatoljon, másokat a kormány alá rendeljen, és egyébként is erőteljesebben befolyásolja, mit kutatnak az intézetekben. Innentől a cikkbél idézünk fel egy rövid részletet.

"Miután az MTA decemberi közgyűlése nagy többséggel szembeszállt Palkovics elképzeléseivel, a miniszter bejelentette: az átvilágítás végéig csak a kutatóintézetek dolgozóinak bérét utalja át az MTA-nak, a dologi kiadásokat, így a rezsiköltségeket vagy a laborok fenntartását fedező pénzt visszatartja. A minisztérium szerint az átmeneti időszakban az MTA e pénzeket máshonnan is tudja pótolni, de valójában már most komoly megszorítások léptek életbe az intézetekben. Az Akadémiai Dolgozók Fórumának háttérbeszélgetésén elhangzott, hogy a vidéki kutatók utazási költségeit nem tudják kifizetni, a Természettudományi Kutatóközpont gazdasági igazgatója pedig az új alkalmazottak felvételét állította le február 1-jétől; de bármilyen dologi kiadást is csak külön igazgatói jóváhagyással lehet engedélyezni.

Ebbe a vészterhes hangulatba érkezett az Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázati kiírása az MTA-intézetek „megversenyeztetéséről”. Az akadémikusok szerint a pályázat a deklarált kormányzati terveknek is ellentmond. „Ha a cél a profiltisztítás és a párhuzamosságok kiküszöbölése, ahogy az ITM egy háttéranyagában szerepel, az éppen hogy kevesebb versenyt jelent. Hogy ezek után az alaptámogatásért is pályáznunk kell, teljes őrület” – mondja a Társadalomtudományi Kutatóközpont egyik munkatársa. A szerveződő dolgozók úgy látják, diszkriminatív, hogy a pályázaton olyan szereplők – egyetemek, állami intézetek – indulhatnak az MTA korábbi alapfinanszírozásáért, amelyek alapfinanszírozása más csatornákon biztosított.

„A kormány fő céljai világosak: meg akarják mutatni a kutatóknak, ki az úr a háznál, a társadalomtudományokat pedig kidobják az ablakon, megpróbálják összeugrasztani egymással a természettudományos és a humán területen mozgó kutatókat” – vélekedik a Természettudományi Központ egyik munkatársa."

Hogy pontosan mekkora csapást jelentene a humán tudományokra az új pályázati rendszer, és hogy miként tiltakoznak a Palkovics-terv ellen a kutatók, arról a csütörtökön megjelenő Magyar narancsban olvashat. A lapra előfizetni itt lehet.

Magyar Narancs - Archívum részletes

A február 7-i lapszám tartalmából.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.