"Teljes őrület" - szembeszállnának az akadémiai kutatók Palkovics tervével

Belpol

Nem akarják, hogy a miniszter egymás ellen fordítsa a humán- és a természettudományos kutatókat.

A Magyar Narancs csütörtöki lapszámában részletes cikk mutatja be, hogy újabb állomásához érkezett a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának kormányzati bedarálása.

Mint ismert, az MTA-s kutatóintézetek 20,1 milliárdos állami támogatása a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz került, a miniszter pedig azt a célt tűzte ki maga elé, hogy egyes MTA-intézeteket egyetemekhez csatoljon, másokat a kormány alá rendeljen, és egyébként is erőteljesebben befolyásolja, mit kutatnak az intézetekben. Innentől a cikkbél idézünk fel egy rövid részletet.

"Miután az MTA decemberi közgyűlése nagy többséggel szembeszállt Palkovics elképzeléseivel, a miniszter bejelentette: az átvilágítás végéig csak a kutatóintézetek dolgozóinak bérét utalja át az MTA-nak, a dologi kiadásokat, így a rezsiköltségeket vagy a laborok fenntartását fedező pénzt visszatartja. A minisztérium szerint az átmeneti időszakban az MTA e pénzeket máshonnan is tudja pótolni, de valójában már most komoly megszorítások léptek életbe az intézetekben. Az Akadémiai Dolgozók Fórumának háttérbeszélgetésén elhangzott, hogy a vidéki kutatók utazási költségeit nem tudják kifizetni, a Természettudományi Kutatóközpont gazdasági igazgatója pedig az új alkalmazottak felvételét állította le február 1-jétől; de bármilyen dologi kiadást is csak külön igazgatói jóváhagyással lehet engedélyezni.

Ebbe a vészterhes hangulatba érkezett az Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázati kiírása az MTA-intézetek „megversenyeztetéséről”. Az akadémikusok szerint a pályázat a deklarált kormányzati terveknek is ellentmond. „Ha a cél a profiltisztítás és a párhuzamosságok kiküszöbölése, ahogy az ITM egy háttéranyagában szerepel, az éppen hogy kevesebb versenyt jelent. Hogy ezek után az alaptámogatásért is pályáznunk kell, teljes őrület” – mondja a Társadalomtudományi Kutatóközpont egyik munkatársa. A szerveződő dolgozók úgy látják, diszkriminatív, hogy a pályázaton olyan szereplők – egyetemek, állami intézetek – indulhatnak az MTA korábbi alapfinanszírozásáért, amelyek alapfinanszírozása más csatornákon biztosított.

„A kormány fő céljai világosak: meg akarják mutatni a kutatóknak, ki az úr a háznál, a társadalomtudományokat pedig kidobják az ablakon, megpróbálják összeugrasztani egymással a természettudományos és a humán területen mozgó kutatókat” – vélekedik a Természettudományi Központ egyik munkatársa."

Hogy pontosan mekkora csapást jelentene a humán tudományokra az új pályázati rendszer, és hogy miként tiltakoznak a Palkovics-terv ellen a kutatók, arról a csütörtökön megjelenő Magyar narancsban olvashat. A lapra előfizetni itt lehet.

Magyar Narancs - Archívum részletes

A február 7-i lapszám tartalmából.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.