"Teljes őrület" - szembeszállnának az akadémiai kutatók Palkovics tervével

Belpol

Nem akarják, hogy a miniszter egymás ellen fordítsa a humán- és a természettudományos kutatókat.

A Magyar Narancs csütörtöki lapszámában részletes cikk mutatja be, hogy újabb állomásához érkezett a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának kormányzati bedarálása.

Mint ismert, az MTA-s kutatóintézetek 20,1 milliárdos állami támogatása a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz került, a miniszter pedig azt a célt tűzte ki maga elé, hogy egyes MTA-intézeteket egyetemekhez csatoljon, másokat a kormány alá rendeljen, és egyébként is erőteljesebben befolyásolja, mit kutatnak az intézetekben. Innentől a cikkbél idézünk fel egy rövid részletet.

"Miután az MTA decemberi közgyűlése nagy többséggel szembeszállt Palkovics elképzeléseivel, a miniszter bejelentette: az átvilágítás végéig csak a kutatóintézetek dolgozóinak bérét utalja át az MTA-nak, a dologi kiadásokat, így a rezsiköltségeket vagy a laborok fenntartását fedező pénzt visszatartja. A minisztérium szerint az átmeneti időszakban az MTA e pénzeket máshonnan is tudja pótolni, de valójában már most komoly megszorítások léptek életbe az intézetekben. Az Akadémiai Dolgozók Fórumának háttérbeszélgetésén elhangzott, hogy a vidéki kutatók utazási költségeit nem tudják kifizetni, a Természettudományi Kutatóközpont gazdasági igazgatója pedig az új alkalmazottak felvételét állította le február 1-jétől; de bármilyen dologi kiadást is csak külön igazgatói jóváhagyással lehet engedélyezni.

Ebbe a vészterhes hangulatba érkezett az Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázati kiírása az MTA-intézetek „megversenyeztetéséről”. Az akadémikusok szerint a pályázat a deklarált kormányzati terveknek is ellentmond. „Ha a cél a profiltisztítás és a párhuzamosságok kiküszöbölése, ahogy az ITM egy háttéranyagában szerepel, az éppen hogy kevesebb versenyt jelent. Hogy ezek után az alaptámogatásért is pályáznunk kell, teljes őrület” – mondja a Társadalomtudományi Kutatóközpont egyik munkatársa. A szerveződő dolgozók úgy látják, diszkriminatív, hogy a pályázaton olyan szereplők – egyetemek, állami intézetek – indulhatnak az MTA korábbi alapfinanszírozásáért, amelyek alapfinanszírozása más csatornákon biztosított.

„A kormány fő céljai világosak: meg akarják mutatni a kutatóknak, ki az úr a háznál, a társadalomtudományokat pedig kidobják az ablakon, megpróbálják összeugrasztani egymással a természettudományos és a humán területen mozgó kutatókat” – vélekedik a Természettudományi Központ egyik munkatársa."

Hogy pontosan mekkora csapást jelentene a humán tudományokra az új pályázati rendszer, és hogy miként tiltakoznak a Palkovics-terv ellen a kutatók, arról a csütörtökön megjelenő Magyar narancsban olvashat. A lapra előfizetni itt lehet.

Magyar Narancs - Archívum részletes

A február 7-i lapszám tartalmából.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?