„Ezt már nem tudják a döntéshozók figyelmen kívül hagyni” – mondják a fiatalok, akik diákok ezreit hívják tüntetni az Országház elé

  • Gera Márton
  • 2018. január 11.

Belpol

Úgy látják, eddig senki nem hallgatta meg őket. Most kiállnak az érdekeikért.
  • Még tavaly hívtak életre azt a Facebook-eseményt, amely arra buzdította a diákokat, hogy január 19-én ne menjenek iskolába, így tiltakozva az oktatás problémái ellen.
  • Az esemény híre rohamos sebességgel terjedt a fiatalok között, most ott tartunk, hogy több mint kilencezren jelezték a részvételüket. Azt tervezik, hogy jövő pénteken nem mennek iskolába, délután pedig részt vesznek az Országház elé szervezett demonstráción.
  • A tüntetés két diák szervezőjével, Bognár Andrással és Gyetvai Viktorral beszélgettünk.

„Január 19-én (pénteken) délelőtt ne menj suliba, délután 4-kor pedig közösen tüntetünk a Parlament előtt az oktatási rendszer igazságtalanságai miatt! Álljunk ki együtt egy igazságosabb, modernebb, diákközpontú oktatási rendszerért, amelyben a diákok nem lesznek agyonhajszolt zombik!” – ezzel a mondattal indít az a Facebook-esemény, melyre már több mint kilencezren jeleztek vissza, és harmincezren érdeklődnek a megmozdulás iránt.

Bár a sajtóban csak az elmúlt napokban kezdett terjedni a híre, a január 19-i demonstrációt hónapokkal ezelőtt elkezdték szervezni. Az ötlet egy diák fejéből pattant ki, ő hozta létre az eseményt is a Facebookon. Nem sokkal később csatlakozott a szervezéshez Bognár András, aki azt mondja, hogy a januári időpontnak nincs különösebb jelentése, egyszerűen erre a napra esett a választás. András szerint az elmúlt pár hónapban az esemény hatására a diákok elkezdtek beszélgetni az oktatás problémáiról, és így mostanra megértek azok a gondolatok, melyeket a fiatalok megfogalmaznak majd a demonstráción.

Bognár András

Bognár András

 

Hasonlóan látja Gyetvai Viktor is, aki András után csatlakozott a szervezéshez. Ő a Független Diákparlament (FDP) alapítója, és bár a szervezet évek óta küzd a jobb oktatási rendszerért, mostanság az illetékes minisztérium már meg sem hallgatja őket. Viktor azt mondja, hogy az esemény híre egyszerre terjedt a Facebookon és az iskolákban, és ő is úgy tapasztalta, hogy egyre több helyen kezdtek el arról beszélni, hogy január 19-én lesz valami. „Amikor közössé vált a szervezés, együtt reméltük, hogy sokan fognak csatlakozni a kezdeményezéshez, de még a várakozásainkat is felülmúlta, hogy ennyien érdeklődnek iránta. Reméljük, hogy tényleg sok ezren vesznek részt a délelőtti sztrájkban és a délutáni demonstráción is, és hogy ezt már nem tudják a döntéshozók sem figyelmen kívül hagyni. Itt már nem csak rólunk, diákokról van szó, hiszen a ma oktatása az egész ország jövőjét határozza meg” – vélekedik.

Több ezer diák a Kossuth térre megy tüntetni iskola helyett január 19-én

Az oktatási rendszer minősége ellen demonstrálnak majd. „Ne menj suliba” – ezzel a címmel szerveznek tüntetést diákok a Parlament elé. Az Index által kiszúrt Facebook-eseményre szombat kora estig 6700-an jelezték, hogy ott lesznek, további 25 ezren érdeklődnek a megmozdulás iránt.

Az eseménynek több célja lesz: egyrészt szeretnék összefoglalni a diákság problémáit, de azt is meg akarják mutatni a fiatalok, hogy nekik vannak ötleteik, melyeket szeretnének megvalósítani. Gyetvai Viktor szerint az egyik fontos probléma, hogy „az oktatás jelenleg nem csökkenti, hanem egyenesen növeli a társadalmi különbségeket azzal, hogy egyre növekszik az esélykülönbség az ugyanolyan tehetséges, de eltérő szociális helyzetű diákok között.” Szerinte az sem segít, hogy a döntéshozók meg sem hallgatják az érintettek véleményét, főleg akkor nem, ha konstruktív kritikát is mondanak: „Ez a rendszer nem tűr ellentmondást, rendkívül merev, és mindent egy központból akar megmondani. Szerintem ezért sem szeretnék, hogy a diákok kritikai gondolkodása fejlődjön, beleszólhassanak az iskolában az őket érintő kérdésekbe, és képesek legyenek kiállni magukért, ha szükséges.”

András ehhez azt teszi hozzá, hogy „jelenleg kézhez kapjuk a tudást, a lehetőségeket és gyakorlatilag mindent, de nem tanulunk meg új dolgokat teremteni, nem információt kapunk, amelyből a tudást személyre szabottan szűrhetnénk. Nem tanuljuk meg, kik vagyunk, nem kapunk célokat, csak azt, hogy ne legyünk kukások. Nem szabadság az, ahol a lehetőségek ilyen korlátozottak és tömegre szabottak.” Azt is meséli, hogy amikor az egyik tanárnál érdeklődött egy tanári szervezet után, és mondta neki, hogy ő ennek az eseménynek az egyik szervezője, a pedagógus figyelmeztette, milyen támadásokkal járhat egy ilyen dolog felvállalása. „Én erre csak annyit mondtam, hogy engem hidegen hagy bárminemű támadás, mert tudom, hogy jó cél érdekében cselekszem.”

A tüntetés szervezői

A tüntetés szervezői

Fotó: Az esemény Facebook-oldala

Bár mindketten bíznak abban, hogy nem így lesz, arról nincsenek teljesen meggyőződve, hogy a kormány változtat a hozzáállásán a demonstráció hatására. „A jelenlegi oktatásirányítás az elmúlt években mérhetetlenül makacs módon viselkedett, következetesen tartózkodott attól, hogy figyelembe vegyen bármilyen javaslatot, vagy éppen kritikát. Egyedül akkor mutatott némi kompromisszumkészséget, amikor a kritika mögött hatalmas tömegek sorakoztak fel. Bízom tehát abban, hogy minél többen leszünk a Parlament előtt, annál nagyobb esély van valamiféle változtatásra, vagy legalább valódi, nyilvános és korrekt szakmai egyeztetések lefolytatására, amelybe minden érintettet bevonnak” – mondja Viktor.

András úgy látja, az érintett döntéshozók nem fognak érdemben törődni az eseménnyel. Ugyanakkor szerinte most nem is az a legfőbb cél, hogy a kormánnyal tárgyaljanak: „A társadalom sokkal nagyobb részére szükség van, hogy változások történjenek az oktatásban. Sokkal fontosabb, hogy realisták maradjunk és megpróbáljuk először felhívni a figyelmet az oktatás elavultságára és szellemileg felkészülni a változásra. Az lenne jelenleg a legjobb, ha elindulna egy párbeszéd.”

Gyetvai Viktor

Gyetvai Viktor

 

A diákok között egyébként már most elindult a párbeszéd: a szervezők pár napja közzétettek egy videót, amelyben fiatalok mondják el, mi a problémájuk a jelenlegi oktatási rendszerrel, és a Facebookon-esemény alatt is egyre többen írják le, szerintük min kellene változtatni. Legtöbben a túlterheltséget említették, de sokan panaszkodtak a heti óraszámokra, és az ebből fakadó szabadidőhiányra is. Volt, aki azt írta, hogy azért áll ki 19-én, hogy „ne laikusok hozzanak kivitelezhetetlen törvényeket a magyar oktatásban”.

Ne menj suliba - demonstrálj az oktatásért #január19-én!

Ne menj suliba - demonstrálj az oktatásért #január19-én!

A demonstrációhoz már több civil szervezet is csatlakozott, és a tanári szakszervezetek is pozitívan reagáltak, támogatják az ügyet. Pártok csatlakozását viszont nem fogadnák el a szervezők, mert szerintük ez egy pártpolitikán felüli kérdés. Gyetvai Viktor azt mondja, hogy „az oktatás átalakításakor négyéves ciklusokban nem is lehet gondolkodni, hiszen annyi idő alatt nem hoz eredményt egy rendszerszintű átalakítás. Ehhez konszenzusos oktatáspolitika, évtizedekre előre tervezés kell, ahogyan azt több ország korszerű oktatási rendszerének kialakításakor is tették.”

Neked ajánljuk

Amatőr, archív

A borító tipográfiája és grafikai megoldásai édes-vegyes emlékeket ébreszthetnek az ötven fölötti hallgatókban. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat az 1970-es évek végétől jelentetett meg hasonló kiszerelésű válogatásalbumokat olyan zenekaroktól, amelyeknek addigra 4–5 nagylemezük volt.

Mögötte fájdalom

A fiatalon eltávozó művész (1879–1920) minikiállítását a Magyar Nemzeti Galéria a halálának 100. évfordulóján készült bemutatni, a tárlatot nagyrészt egy magángyűjtő adományára, illetve új vásárlásokra alapozták. 

Prüntyögés és pátosz

Egyre több a kortárs magyar dráma, legalábbis a függetleneknél és a budapesti main­stream színházak stúdiói­ban, és egyre látványosabb az a tendencia, hogy a szerzők, dramaturgok, rendezők a színház, és nem az irodalom felől érkeznek (ami nem jelenti azt, hogy adott esetben a darabjaik ne lehetnének esztétikailag is értékesek). Ez a pezsgés jót tesz a szcénának: kitermel egyfajta eszköztárat, módszertant, és hosszú távon a középszer színvonalát is emelheti.

Túl a szeméthegyen

A háttérben szemetes zsákokban rengeteg PET-palack. Megjelenik kék estélyiben a műsorközlő, és szájbarágós-hajlongós-negédes modorban felkonferálja Bellinitől a La sonnambulát, amelyet, ahogy ő mondja, egy nagyszerű énekesnő fog előadni. Harmad­éles a cím, aki tud olaszul, annak sérti a fülét a rossz hangsúly. 

Ismeretlen vizeken

A 19. század végén két nő egymásba szeret, aztán több mint öt évtizeden át élet- és üzlettársakként egy hajótársaság élén állnak: ez a történet fikcióként is izgalmas lenne. De Bertha Torgersen és Hanna Brummenæs valóban léteztek. A szerzőnek ez a harmadik magyarul megjelent regénye, a fordítás az előző kettőhöz (Lélegezz, Anyám ajándékai) hasonlóan Petrikovics Edit munkája. A szöveg nőtörténeti és LMBTQ-történeti szempontból egy­aránt kiemelt jelentőségű.

Politikai konstrukció

Az 1950-es évek Magyarországa és a Rákosi-rendszer kapcsán rögtön a mindent elborító Rákosi-képek ugranak be, közöttük az, amelyiken a hős egy búzamezőn kalászokat fogdos, meg persze az, hogy „Sztálin legjobb magyar tanítványához” köthető az ötvenes évek Magyarországán a „személyi kultusz időszaka”. Szinte halljuk az „éljen Rákosi” skandálást az ütemes tapssal.

Három majom egyszerre

„Nem tudom, nem emlékszem, hogy mi volt, nagyon távoli ez nekem már, ködös” – mondotta a tisztelt bíróságnak Berec Zsolt Fidesz-tag, valamikori Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlési alelnök Boldog István Fidesz-tag, volt fideszes országgyűlési képviselő tárgyalásán. Boldogot és társait korrupcióval vádolják, a volt képviselőre hatéves börtönbüntetés kiszabását kéri az ügyészség.

Köhög, fullad

Az Orbán-rezsim szellemi, adminisztratív és morális leépülésének és kormányzóképtelenségének immár minden áldott nap megnyilvánuló tünete az a felülről gerjesztett káosz, amely az oktatásban és az egészségügyben eluralkodott. Mindkét, az ország jólétét és hosszú távú sikerességét meghatározó ágazat túljutott a válság 24. óráján, és mindkettőben a még fellelhető szakszerű működés kizárólag a benne résztvevők elhivatottságán, s még inkább a tűrőképességén múlik.

Hűséges hátország

A magyar kormány kilenc, vízumtilalommal és vagyonbefagyasztással büntetett orosz oligarchát szeretne leszedetni az Európai Unió szankciós jegyzékéről. Az orosz elnök legbelsőbb körének tagjairól van szó, akiknek fontos szerepük van Putyin háborújának finanszírozásában.

Az erő nem velünk van

Orbán Viktor országstratégiáját nemrég Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója vázolta fel „Nem a szétbontásra, igen az összekapcsolásra – ez Orbán stratégiája a következő évtizedre!” címmel. Az írás egy tavaly év végén, zárt körben elhangzott Orbán Viktor-beszéd összefoglalójaként jelent meg, először a Mandiner.hu-n, majd minimális változtatással és a kormányfőre utalás nélkül a nyomtatott Mandiner hetilapban is.

Mesél az erdő

Guberálók kutatják át a déli határkerítésnél Magyar­országra bejutott ázsiai, afrikai emberek hátrahagyott holmiját, pénzt, telefont, powerbankot keresve. Az elfogott embercsempészek autóit bandák bontják szét. Az önkormányzatok hiába szerveznek rendszeres begyűjtést, nem győzik elvinni a szemetet.