Felálltak az irodalomtanterven dolgozó szakértők Takaró Mihály miatt

Belpol

Nem kívántak együtt dolgozni a szélsőjobboldali irodalomtörténésszel.

A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban hosszabb cikkben foglalkozunk a magyar nyelv és irodalom tanterv előkészítésével, amelyben egy ponton megjelent Takaró Mihály szélsőséges megszólalásairól ismert irodalomtörténész.

Néhány részlet a cikkből:

Június végén otthagyta az új Nemzeti alaptanterv (NAT) előkészítésével megbízott kutatócsoportot a magyar nyelv és irodalom tantárgyon dolgozó valamennyi szakértő, összesen hat fő – értesült lapunk több forrásból. A hat szakember – egyetemi oktatók és gyakorló tanárok – feladata volt az irodalom- és nyelvtantanterv kidolgozása az 5. évfolyamtól a 12.-ig, de összedolgoztak az alsóbb évfolyamok szakértőivel is. Szerződésük június 30-án lejárt, és bár a projektvezetés felajánlotta nekik a hosszabbítást, egységesen a távozás mellett döntöttek. Az ok Takaró Mihály szélsőjobboldali irodalomtörténész megjelenése a tantervkészítésben. (...)

Takaró Mihály számos kisebb-nagyobb botrányt keltett a szélsőjobboldali, antiszemita szerzőket magasztaló vagy az általa nem elég magyarnak tartott írókat gyalázó kijelentéseivel. Legutóbb idén nyáron, a komáromi Jókai Mór Nyári Egyetemen felvidéki magyar pedagógusok előtt értekezett arról, hogy Esterházy Péter kultúraromboló, ezért nem kell tanítani. Korábban megkérdőjelezte Kertész Imre magyarságát, Spiró György emberi mivoltát, és azt is kifejtette, hogy Petri György valószínűleg a pokolra került. (...)

Takaró nyilvánosan is hangoztatott koncepciójának központi tétele, hogy a kommunista időszak elhazudta és a perifériára szorította a századelő és a két világháború közötti évek nemzeti-konzervatív szerzőit, miközben a nyugatosokat indokolatlanul preferálta. „Takaró Mihály célja a kánon erőszakos átírása, nagyon rosszat tenne az irodalomtanításnak, ha ez a felfogás érvényesülne a tantervben” – véli Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Szerinte Takaró csúsztat is, a Nyugat jelentősége ellen például azzal érvel, hogy a folyóirat csak 900 példányban jelent meg, holott a példányszámnál fontosabb mérce a lap korabeli tekintélye és az, hogy kik írtak bele.

Hogy milyen volt az új NAT 2018-ban kiadott tervezete, és hogy ehhez képest mi várható a Takaró-féle átdolgozástól, az kiderül a Magyar Narancs szeptember 26-i lapszámából. Ha előfizetne az újságra, itt megteheti.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.