Feltett egy kérdést az operatív törzsnek, furcsa levelet kapott

  • narancs.hu
  • 2020. április 1.

Belpol

A rémhírterjesztés következményeire figyelmeztették a kíváncsiskodót.

Különös történetről számol be a 24.hu, amely arról ír, hogy miután egy olvasójuk feltett egy kérdést az operatív törzsnek, egy olyan levelet kapott, amely a rémhírterjesztés következményeire hívta fel a figyelmét.

A lap azt írja, az illető azt a kérdést küldte el az operatív törzsnek, hogy "miért nem kapnak szűrést azok az egészségügyi dolgozók, akik nap mint nap ki vannak téve a fertőzésveszélynek, miközben az úszókat tünetmentességük ellenére letesztelték koronavírusra?"

Az ügyeleti központ először válaszolt a levélre, hogy az úszók tesztelésének körülményeiről nem áll módjukban tájékoztatást adni, hogy számos olyan ellátó intézmény van, ahol rendszeresen szűrik a dolgozókat, illetve hogy az illetékes szervek igyekeznek mindent megtenni azért, hogy az egészségügyi dolgozók biztonságos körülmények között dolgozzanak, majd újabb levelet küldtek a kérdezősködőnek, amelyben

elküldték neki a büntető törvénykönyv rémhírterjesztésről szóló paragrafusát, amit a felhatalmazási törvény elfogadásával szigorított hétfőn az Országgyűlés.

Kiemelték azt is, hogy mivel „az álhírterjesztés közvádra üldözendő bűncselekménynek minősül, bárki feljelentést tehet, amennyiben ilyet tapasztal”.

Bár az illető visszakérdezett, hogy miért kapta ezt a levelet, miután kérdésére már válaszolt az operatív törzs, ő pedig a levelében nem állított álhírt, és azt sem állította, hogy bárki álhírt terjeszt, erre azt a választ kapta az ügyeleti központtól: „Köszönettel vettük a tájékoztatást.”

A csütörtöki sajtótájékoztató előtt mindenesetre mi is elküldjük majd ezt a kérdést az operatív törzsnek.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.