Ferencvárosi Torna Club: Zsebcselek

szerző
Kerényi György,Gergácz József
publikálva
1996/51. (12. 19.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Ki akarja bekebelezni a Fradit? Egyáltalán: kié most a Fradi? Ezekre a kérdésekre nehezebben kap választ az érdeklődő, mint arra, hogy mi is a Fradi. "Más"; "a Fradiban csak égni lehet"; "a Fradiért élni vagy meghalni", hallja sokszor, kérdezzen akár nyugdíjast, akár milliókat kereső aktív futballistát. A Fradi tényleg más. Erről persze nem játékos, nem edző és nem menedzser tehet, még csak nem is a szurkoló, hanem az a majd száz év, amit ez az ország végigélt az ő csapatával. Tapasztalja ezt minden új játékos, akit tízezrek buzdítanak vagy küldenek az anyjába, tudja a klubvezetés, az üzlet és a politika, számol vele és kihasználja, amíg lehet.

Ki akarja bekebelezni a Fradit? Egyáltalán: kié most a Fradi? Ezekre a kérdésekre nehezebben kap választ az érdeklődő, mint arra, hogy mi is a Fradi. "Más"; "a Fradiban csak égni lehet"; "a Fradiért élni vagy meghalni", hallja sokszor, kérdezzen akár nyugdíjast, akár milliókat kereső aktív futballistát. A Fradi tényleg más. Erről persze nem játékos, nem edző és nem menedzser tehet, még csak nem is a szurkoló, hanem az a majd száz év, amit ez az ország végigélt az ő csapatával. Tapasztalja ezt minden új játékos, akit tízezrek buzdítanak vagy küldenek az anyjába, tudja a klubvezetés, az üzlet és a politika, számol vele és kihasználja, amíg lehet.

Idén nagy volt a mozgás a Fradi körül. Kupaszereplések, újabb bajnoki cím, a "Novák, takarodj!" transzparens után edzőlemondás, majd a mindenki által várt Nyilasi alulmaradása Varga Zoltánnal szemben, később játékosok kontra Varga történetek. Az események értelmezését természetesen a gazdasági alapoknál kell kezdenünk, nem elfelejtve annak dialektikus kapcsolatát a felépítménnyel.

Az FTC, ahogy a magyar sport legtöbb szereplője, társadalmi szervezet, egyesület: állami és piaci finanszírozással működik. A klub vagyonát játékosállománya és neve jelenti, erre mozdul meg a néző és a szponzor pénze, de ez a vagyon nem létezhetne az állam nélkül, amely a Földművelésügyi Minisztériumon (FM) keresztül fenntartja az FTC létesítményeit. A Fradi sem valós vállalkozás tehát, igazi tulajdonossal, ezért is kapjuk a kérdésre: "kié is a Fradi?", leggyakrabban azt a választ, hogy a népé. Formálisan a "nép" mint az egyesület tagsága gyakorolja tulajdonosi jogait, amikor a közgyűlésen megválasztja a klub vezetőit. Innen kezdve nem szól bele vagyona kezelésébe, hacsak nem ezt tette 1994-ben, amikor az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megvizsgálta az állami pénzek felhasználását a sportban, többek között a Fradiban is. Az ÁSZ megállapította, hogy "az egyesületek számviteli rendje többnyire nem biztosította a kapott támogatások cél- és rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzését".

Csurran-cseppen

A szocialista újraelosztás rendszerében bázisszervek, vagyis tanácsok, minisztériumok, állami vállalatok állták az élsport költségeit, így érthetően nem a fogyasztói igények, hanem a felsőbb szervekkel tartott kapcsolatok határozták meg egy egyesület gazdasági erejét. A mai sportfinanszírozásban az állam egyrészt rendszeres költségvetési juttatásaival, illetve a köztartozások időnkénti elengedésével, másrészt a sportban megjelenő piaci szereplők üzleti lehetőségeinek befolyásolásával van jelen. Amikor a Kordax elvállalta az Eger női röplabdacsapatának szponzorálását, a várostól a befektetési lehetőségekről szóló folyamatos tájékoztatás mellett egy belvárosi üzlethelyiség bérleti jogát is megkapta. A magyar futball szponzorai általában nem üzleti imidzsük javítása érdekében állnak egy-egy csapat mellé, gyakran egyszerű kényszerszponzorációval van dolgunk; ilyenkor az átadott milliók egy része fű alatt visszakerül az adományozóhoz. Máskor a futballklub nevét és kapcsolatait kihasználva jut a szponzor a csapatba fektetett pénzénél nagyságrenddel nagyobb összeghez, amiből aztán a klub egy vasat sem lát - mint történt ez a Kispest-Honvéddal -, de az is sok befektetőt motivál, hogy az egyesületekben követhetetlenné váló pénzmozgás kiváló lehetőség a pénzmosásra.

Népszerűségük miatt a Fradi és még néhány csapat támogatása megfelel a Nyugaton természetes szponzori céloknak is, úgymint a cég ismertségének növelése és pozitív kép kialakítása. A Fradiba (és még néhány nagy csapatba) befektető nagyvállalatok (Reentsma, Avanti, Hungária Biztosító, Kőbányai Sörgyár) üzleti lehetőségeinek biztosan jót tesz a csapatot övező politikai figyelem, aminek leglátványosabb példái közé tartozott egykoron Jaross Andor később kivégzett nyilas belügyminiszter vagy Münnich Ferenc kommunista rendőrminiszter Fradi-elnöki posztja. Nemrég az MDF tartotta a Fradi-pályán választások előtti utolsó nagygyűlését, s a kisgazda pártelnök sem hagyott kétséget afelől, kinek szurkol. Mindezek mellett a Fradi első, látványos szereplése a Bajnokok Ligájában (BL) megvillantotta a nagy üzlet lehetőségét is, hiszen a csapat majdnem ötszázmilliót kasszírozott, szponzorai nevét idegen ajkú milliók próbálgatták.

Kordax, Vico

A Kordaxot, amely a Fradi legnagyobb támogatójaként 120 millióval szponzorálta a csapatot, a második évre elsodorta az olaj. Furulyás János, a labdarúgó-szakosztály elnöke szerint annak idején (amikor Nyilasi volt még az edző) párhuzamosan tárgyaltak a kordaxos Kelemen Ivánnal és a vicós Fenyő Jánossal, s végül a Kordax mellett döntöttek. A szakosztályelnök szerint "volt olyan érzésünk, hogy a Vico, ami egy közös kft-ben gondolkodott, bekebelezné az egyesületet". Így lett Várszegi Gábor (Fotex) tulajdona az MTK is, s a Fradi vezetőségének (illetve azoknak, akiknek ebbe még beleszólásuk volt; a nép nincs ezek között) jobban tetszett a Kordax által kínált sima szponzorálási szerződés. Deák László, a klub alelnöke el is mondta lapunknak, miért: a Fradinál a szponzoroknak nincs beleszólásuk az egyesület ügyeibe. Például a legutóbbi edzőválasztáskor az elnökség nagyobbik részét kitevő szponzorokat a klubvezetés meggyőzte arról, hogy nem a tuti befutónak tekintett Nyilasi, hanem a hirtelen előrántott Varga a megfelelő ember. Nem sikerült megtudnunk, hogy érveik között szerepelt-e az a feltételezés, hogy Nyilasi révén megállíthatatlan lenne a Vico nyomulása. Nyilasi Tibor a Fradival kapcsolatban nem kívánt ugyan nyilatkozni lapunknak, de a vicós gyanúsítgatást alaptalan pletykának minősítette. Nem ő találta meg egykor a Vicót, magyarázta meg, s bár ír Vico-napilapba, nem alkalmazottja a konszernnek. A feltételezés így továbbra is csak azon a korábbi Nyilasi-nyilatkozaton alapul, amiben az edző jó barátjának nevezi a Vico vezetőit.

Miért nem Nyilasi?

A lapokban megjelent nyilatkozatok szerint a szeptemberi edzőválasztáson azzal az érvvel állították Varga mellé az elnökségi tagokat, hogy Nyilasi állt a Novákot megbuktató szurkolók mögött. E hipotézis nem bizonyított. A Fradi-tábor kemény magját képező II-es szektornak a sajtóban is megszólaló prominensei valóban Nyilasi-függők, valóban jó kapcsolatban állnak azokkal az FTC-játékosokkal, akik mostanában Varga kegyvesztettjei. Szeretik továbbá Bodnár gyúrót is, Nyilasi barátját, akit szintén Varga színrelépésével küldtek el a Fraditól. Ezek a szurkolók mostanában csak Vargát dicsérő nyilatkozatokat tesznek, helyeslik, hogy az új edző őket is kiparancsolta a csapat öltözőjéből, ennyi volt, mondják. Furulyás szakosztályelnök ugyanakkor elmondta lapunknak, hogy a Varga Zoltán edző ellen érthetetlen támadást indító kiváló futballista, Telek András az egyik vezérszurkoló társaságában kereste fel őt nemrég otthonában. Ezek tehát létező kapcsolatok, csak az nem bizonyított, hogy Nyilasi áll mögöttük. Ugyanakkor magukat megnevezni nem kívánó korábbi elnökségi tagok elmondása szerint ezek a vezérszurkolók Nyilasi edzősége idején bukkantak fel az öltözőkben, s az sem volt szokatlan, hogy a csapat buszával szállították őket az idegenbeli meccsekre.

A sajtóban néha az a feltételezés is megjelenik, hogy a II. szektor mögött a Fradi-elnökség néhány tagja áll. Az egyik vezérszurkoló Sport plusz foci-beli nyilatkozata szerint miután kilógatták a Novák-transzparenst, Lasz György, az In-Kal Security (amely a Fradi meccseit biztosítja) vezetője "elment, hogy utána-nézzen, majd amikor visszajött, azt mondta, hogy beszélt egy ügyvéddel, aki szerint tényleg nincs semmi sértő a feliratban, tehát a rendezőket sem kell hogy zavarja, maradhat". Lasz György a Narancsnak elmondta, ügyvédhez nem ő ment, hanem a kettes szektorból szólt ki neki egy, s ő ezután ment oda a rendőrség, illetve a klub vezetőihez, akik szintén nem mondták, hogy vetesse le a lepedőt. Azt is tudni lehet, hogy a klubvezetés korábban tárgyalt az állítólag tüntetésre készülődő szurkolókkal, vagyis, ha háttérből történt mozgatásról nem is, kompromisszumról talán beszélhetünk.

Félistenek gebinben

Nem véletlen, hogy mind a tisztogatások, mind a szurkolói aktivizálódás akkor történnek, amikor a Fradi- büdzsét a BL-szereplés miatt 457 millió UEFA-forint is gazdagította, és e pénzek egy része máig ismeretlen helyen tartózkodik. Szokatlanul nagy pénz ez a magyar fociban, meg is lódította sokak képzeletét.

A magyar futballklubok nem állami pénzei döntően három helyről származnak: a már említett szponzorációból, a jegybevételekből (a Fradira tavaly 51 millió forint értékben voltak kíváncsiak a nézők) és a játékoseladásokból. A Fradi-játékosok adásvételének hátterében mind a sajtó, mind magukat megnevezni nem kívánó informátoraink különféle Fradi-vezetők érdekeltségébe tartozó kft-ket sejtenek. Varga Zoltán lapunk kérdésére egyenesen arról beszélt, hogy játékosai jó részének nem a klub a tulajdonosa. Ezt Novák Dezső (akit feláldozása után Havasi Mihály elárvult szakosztály-igazgatói székébe ültettek) és Furulyás szakosztályelnök is cáfolja, s csak a sajtó által már megpiszkált eseteket említik: a már a Portóban játszó (vagy inkább kispadon ülő) Lipcseit, a Stuttgart által megvásárolt Lisztest és a már Izraelben játszó ifjabbik Albertet. Az emlegetett kft-k voltaképpen azzal szponzorálják az alkalmi pénzzavarba került egyesületet, hogy megveszik egy-egy játékosát, aki a szerződés értelmében továbbra is a csapatban játszik. Ha jól, akkor nő az értéke, s nemsokára újból pénzzé teszik. Ekkor a klub előbb kifizeti a játékjog tulajdonosának azt a pénzt, amit korábban kapott tőle, a játékos értékének növekményén pedig a szerződésnek megfelelően osztoznak. Ha nagyon kellett a pénz a klubnak korábban, köthetett olyan szerződést is a "kft"-vel, hogy a későbbi, már nagyságrenddel komolyabb eladásból mindössze 10-20 százalék marad az övé.

Szponzori tulajdonlással jutott Lisztes Krisztiánhoz a Plank és Társa Kft. is, amelyről a cégbírósági papírok alapján nem derül ki az a szinte minden informátorunk által említett adalék, hogy valamelyik Fradi-vezető érdekeltsége lenne, Szívós klubelnök is csak annyit állított egyik nyilatkozatában, hogy a kft-t Havasi Mihály hozta. A sajtó kitartóan érdeklődött a Fradi vezetésénél, mennyit is kap a klub a németektől Lisztesért, amire meglehetősen zavaros válaszok érkeztek. Havasi felállítása után Szívós István már 50-60 millió közé tette ezt az összeget, hozzátéve, hogy a Plank visszakapta a négymillióját és az "ennek megfelelő kamatot". Azt nem tudni, hogy banki avagy az alvilágban megszokott kamatról van-e szó, csak az tény, hogy a legtehetségesebbnek tartott magyar futballista immár a Stuttgarté, és Havasi sincs a Fradinál. Furulyás szakosztályelnök lapunknak határozottan állította, hogy a Fradi már korábban visszavette Lisztest a Planktól, s az 540 ezer márkát maradéktalanul az FTC kapta. Miért hát a ködösítés? Függetlenül attól, hogy a Plank valójában mennyit is keresett a bolton, csak meglehetősen rövidlátó üzleti szemlélet teszi négymillióért kockára a két évvel későbbi ötvenet, ráadásul olyan focista esetében, akiről hozzáértők már kamaszkorában tudták, micsoda tőkeérték-növekedésre lesz majd egyszer képes. Normális tulajdonos ilyet ugye nem tesz, sőt maga a nép sem, amely szintén nem hülye: titkolta is előtte rendesen a Fradi-menedzsment az ügyet.

A másik félisten, Lipcsei Péter valós tulajdonosáról sem tudott a szegény nép semmit. Esetében Furulyás elnök egy bizonyos "Kovács-féle rt-t" említ, akiknek 12 milliót kellett visszafizetni a játékos külhoni eladásakor, meg hogy "kapkodott akkor a Fradi nagyon". Azt is tudni már, hogy Albert izraeli eladásából szintén nemcsak az FTC profitált, hanem magáncég is. Az viszont a szurkolók és a menedzsment viszonyrendszerének árnyaltságát mutatja, hogy Albert menedzsereként (ez nem a tulajdonost, csak a közvetítőt jelenti, sőt még azt sem, mert ilyen tevékenységet elvileg csak FIFA-engedéllyel lehet végezni) ugyanazt a vezérszurkolót, Gál Lászlót említik informátoraink, aki Furulyás szakosztályelnök szerint nemrég felkereste őt Telek Andrással együtt, tárgyalni a védő jövőjéről.

Amiért Varga, esetleg

Akkor tehát azért lett Varga Zoltán az edző, mert kintről jött, tájékozatlan, Nyilasi viszont tud mindent? És ha mondjuk Nyilasi nem is borítana, de általa olyan üzleti körök kapnának teret a Fradiban, amelyek nem elégednek meg azzal, hogy néhány játékossal üzleti kapcsolatban állnak? Egyet ide, egyet oda: a klubvezetés beáldozza Havasit, aki egyébként is nagyon előtérben volt már, ugyanakkor beáldozzák az üzleti kapcsolatairól szintén jól ismert, a szurkolókkal és Nyilasival egyaránt jó kapcsolatokat tartó Bodnár masszőrt is.

Nyilatkozataik alapján a szurkolók Varga mellett állnak, noha az edző közben sorra csattan legkedveltebb focistáikkal. Mikor fordul a kemény mag Varga ellen, s mit tesz akkor a klubvezetés, ha Vargáról szól majd a transzparens? Ha a vezetés, mint állítja magáról, szintén Varga szövetségese, akkor az edző sem billentheti meg túlzottan a bilit. Varga homályos célzásai a vezetés ellene játszó erőiről mindenesetre mást sejtetnek, a szurkolókkal folytatott első megbeszéléséről viszont kimondottan elégedetten nyilatkozott lapunknak.

Ki fogja a Fradit privatizálni?

A futballmagyarság körül kirobbant vita nyilvánvalóvá tette, hogy vagy Vargának vagy Nováknak mennie kell. Információink szerint Nováknak. Kérdés, hogy megáll-e itt a dolog, vagy továbbmegy és elsodorja az FTC teljes vezetését, helyet csinálva egy másiknak, ami a mostanival ellentétben akár pozitívabban is viszonyulhat a Fradi privatizálásához.

A mostani vezetés ugyanis eddig főleg azt hangoztatta, hogy a Fradit nem lehet üzleti vállalkozássá alakítani, nem lehet vele az MTK-s történetet lejátszatni. Deák László olyan elképzelést vázolt a Narancsnak, amelyben a klub nonprofit szervezetként működik, az állam pedig egy limitált sportolói létszám esetében eltekint a tb-költségektől. Furulyás szakosztályelnök viszont már olyan részvénytársaságot vázol elénk, amibe a létesítményeket apportként viszi be az állam.

Attól persze, hogy új vezetés jön, netán privatizálják a nép vagyonát, még nem fog kiderülni, hogy kik szabták meg a királycsináló Fradi-tábor mozgásterének korlátait. Több őrző-védő kft-nél érzékeltették velünk, hogy a Fradi-pályát biztosító cég nem csupán figyeli a kemény magot, de befolyásolja is azt. Gémesi István alezredestől, a Fradi-meccsek biztosításáért felelős IX. kerületi rendőrtiszttől megtudtuk, hogy az Üllői úti derbik előtt a rendőrség, valamint a Földművelési Minisztérium Létesítmények által szerződtetett In-Kal kft operatív ülésen beszéli meg a teendőket; ezeken az alezredes elmondása szerint nincsenek jelen szurkolók, "velük az FTC, illetve az intézmény tartja a kapcsolatot". "Más ügyek kapcsán ismerjük a II. szektor vezetőit", teszi hozzá, de arról nem nyilatkozik, hogy milyen, nem a szurkolással kapcsolatos ügyek ezek. Lasz György, az In-Kal elnöke arról beszél, hogy korábban rendszeresek voltak a verekedések, ezért is kellett mennie az előző rendező cégnek. Két éve azonban, mióta ők adják a gárdát, nincsenek gondok, "tartanak tőlünk". A korábbi őrző-védő cég, a Testőr Kft. vezetője, Kelemen István szerint viszont nekik "sikerült kommunikálni először a hangadókkal", akikkel "nincs is semmi baj". Az köztudomású, hogy jó néhány, az őrző-védő bizniszben érintett nagy céget egykori magas rangú, jó politikai kapcsolatokkal bíró rendőrök alapítottak (Lasz György kérdés nélkül elmondja ezt magáról). A politika pedig mindig számolt a Fradi-hívők százezreivel, azzal a külvárosi-plebejus indulattal, ami a klasszikus Fradi-szív sajátja. Sok mai és jövendő szurkoló nem tudja, hogy a csapatnak 1950-ben elvitték legjobb játékosait, hogy nevét ÉDOSZ-ra, majd Kinizsire, színeit fehér-pirosra változtatták, hogy ezután a Fradi-szív nemcsak igaz, magyar és népi volt, de a rezsimmel való szembenállás biztosítéka is. Azt is egyre kevesebben adják tovább meccsre kivitt gyereküknek, hogy 1963-ban, az ´56 utáni nagy amnesztia idején, amikor 1949 óta - a véletlenek, ugye - először bajnok újra a Fradi, a szurkolók azt skandálják, hogy "bajnok lett a Ferencváros, fasza gyerek Kádár János", meg azt, hogy a korábbinál jóval manipulatívabb, nem annyira direkt sportpolitikát folytató Kádár-rezsim alatt az FTC továbbra is a népi ellenállás szimbóluma maradt, s hogy ezek a képzetek tovább élnek most is, amikor világszerte életformává vált a futballhuliganizmus. Ezekkel az erőkkel és indulatokkal számolni kell egy olyan régióban, ahol a futball nemcsak száz éve állami ügy, de újabban itt is a szórakoztatóipar részévé kezd válni. Nemcsak a Fradi tulajdonviszonyai változnak, formálódgatnak a Fradi-psziché új tartalmai is. S ahogy odakint sem a semmiből terem az új, idebent, a fejben is van mire támaszkodni. Egyik informátorunk - miután megállapította, hogy Vargát az MTK-tulaj Várszegiék kívülről irányítják - így jellemezte a Fradi kispadját: "Nincs ott egy fradista sem, csak egy BVSC-s, egy dózsás egy ukrán meg egy disszidens." Egy, a másik oldalon álló öreg fradista viszont így foglalta össze az eseményeket: "Ezek a maffiózók (élükön az előző idézet megformálójával - K. Gy.) idegen érdekekből teszik tönkre a Fradit, hiszen most az MTK-nak kell nyernie." Lássuk, kinek lesz igaza.

Kerényi György

(közreműködött: Gergácz József)

(Az írásnak a Fradi-tudat történelmi jelentéstartományait érintő részében saját tapasztalataimon kívül Hadas Miklós és Karády Viktor Futball és társadalmi identitás című, a tavaly júniusi Replikában megjelent tanulmányára támaszkodtam.)

Állam bácsi segít

Az FTC - mint a többi klubcsapat is - a szponzori díjakon kívül állami pénzekből működik. Az Országos Testnevelési és Sporthivatalon (OTSH) keresztül normatív támogatásban részesül: 1995-ben 4 millió 490 ezer forintot, 1996-ban csak 1 millió 806 ezer forintot kaptak (többet, mint maga az OTSH). A klub dönti el, hogy utánpótlásra, működtetésre vagy a profi sportra fordítja-e az állami pénzt. Az OTSH az idei évben további 2 millió forintot utalt át a Fradinak: 400 ezret a kosárlabdacsapat, 1 millió 600 ezer forintot a klub működtetésére.

Az FTC központja, az Üllői úti sportlétesítmény vagyonkezelője az FM Kiemelt Sportlétesítmények Intézménye (FMKS). Ennek jogelődje 1973-ban alakult; egyik feladata a Ferencvárosi Torna Club, a másik a felső- és középfokú agráriskolák létesítményei működésének a biztosítása volt.

A rendszerváltás után ezt a szerződést fel kellett újítani, hogy a létesítmény életképes maradhasson. Dr. Török Lajos, az FMKS igazgatója elmondta, számos nyugat-európai profi együttes működését tanulmányozva született meg 1991-ben a 25 évre szóló szerződés: a sport és a vagyonkezelés szétválik, vagyis a klub és a létesítmény fenntartása nem egy kézbe kerül. A sportlétesítmények továbbra is a Földművelésügyi Minisztérium gondozásában maradnak, az FTC pedig társadalmi szervezetként működik. A pályán lévő reklámfelületek a klubhoz tartoznak, azon kívül viszont a létesítmények működtetésével és fenntartásával az FMKS foglalkozik az állami költségvetés által biztosított pénzből (ebből fedezik a közüzemi díjakat, az alkalmazottak fizetését, a felújítási költségeket). Az FMKS áll szerződésben 1994 óta a focimeccseket biztosító In-Kal Securityval is.

Az FMKS évi 280 millió forintos költségvetésének felét az állam adja. A működéshez szükséges további pénzeket az intézménynek kell összehoznia. Ezt elsősorban a sportrendezvények bevételei biztosítják (ebből az FMKS 25 százalékban részesedik, a többi a klubé), illetve a sportlétesítmények bérbeadása és az edzőtáborok bevételei. A Ferencváros profi szakosztályai térítéssel, az utánpótlás pedig kedvezményes térítéssel, illetve ingyen veheti igénybe a létesítményeket. Idén az FMKS a 140 millió forint mellett még közel 109 millió forintot kapott az államtól az Üllői úti stadion fejlesztésére és a népligeti sportcsarnok további munkálataira. Török doktor szerint az 1991-ben kialakított koncepció jó, az FMKS gazdálkodása kiegyensúlyozott és bevételei évről évre emelkednek. Az igazgató szerint a jövőben csökken az állami támogatás.

Gergácz József

szerző
Kerényi György,Gergácz József
publikálva
1996/51. (12. 19.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra