Focival üzen az MTA, hogy Orbán is megértse

  • narancs.hu
  • 2019. február 14.

Belpol

Vajon megérti?

A Magyar Tudományos Akadémia focis hasonlattal magyarázza el a honlapján, miért értelmetlen szétszedni a kutatóhálózatot.

"Nem érdemes szétszedni egy olyan csapatot, amellyel Bajnokok Ligáját is nyerhetünk, inkább köré kell szervezni a válogatottat — nyitja írását az MTA kommunikációs főosztályának cikke.

A magyar tudomány „nemzeti válogatottját“ szerintük a legjobb hazai gárdára kell alapozni, ez pedig a kutatóintézet-hálózatban dolgozó 5000 fő, köztük 3000 kutató.

De a párhuzamban az Aranycsapat és Puskás is előkerül!

"Ahogyan annak idején a Honvédot és az Aranycsapatot, vagy – külföldi példát is hozva – körülbelül 20 évvel később az Ajaxot és a Cruyff nevével fémjelzett holland tizenegyet összeállították, úgy lehetne most a tudományos élet szövetségi kapitányának is egy már meglévő, nemzetközi szinten is folyamatosan bizonyító „klubcsapatra” alapozni az új magyar „K+F+I nemzeti válogatottat.”

Azt, hogy miért van az MTA kutatóhálózata Európa élvolában, grafikinokkal bizonyítják. Magyarország például a régió más országaival összehasonlítva kiemelkedően eredmények az Európai Kutatási Tanács pályázatain, a tudományos világ „Bajnokok Ligáján.“

„Puskás Ferenc szállóigévé vált mondását kölcsönvéve ezzel a nagy pénzzel már nagy focit lehet játszani,“ írják az akadémikusok.

Azzal is érvelnek, hogy egy sikeres klubcsapatnál nem szoktak a szponzorok beleszólni abba, hogy az edző milyen stratégiát követ és követel meg játékosaitól, és abba sem, hogy a játékosok mit csináljanak a pályán.

A cikk végén még egyszer összegzik a négy fő pontot, és újra az olvasó szájába rágják: az akadémiai kutatóhálózat kiváló teljesítményének egyik záloga, hogy a szakmai felügyeletet az MTA végzi, azon belül a hazai tudományos élet legjobbjai, az akadémikusok és az MTA doktorai.

Tehát nem érdemes szétszedni egy olyan csapatot, amellyel Bajnokok Ligáját is nyerhetünk, inkább köré kell szervezni a válogatottat.

Lovász László (jobbra) jó képet vág

Lovász László (jobbra) jó képet vág

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.