Fogynak a vidéki Mészáros-lapok olvasói

  • narancs.hu
  • 2018. november 14.

Belpol

Negyedévről nyegyedévre csökken a lapvásárlók száma.

A Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség adatai szerint 2017 negyedévétől kirajzolódó tendencia Mészáros Lőrinc vidéki lapjainak lejtmenete. A példányszámok három hónap alatt átlagosan 2,5 százalékkal csökkentek, éves átlagra vetítve ez azt jelenti, hogy több mint 13 százalékos a vásárlók lemorzsolódásának aránya.

Mióta Mészáros átvette a lapcsaládot a lassú olvasófogyás egy nagyobb arányú vásárlóvesztéssé vált, derül ki az Mfor.hu értékeléséből. Míg tavaly még közel 225 ezer példány fogyott, 2018 harmadik negyedévében ez már a 195 ezret sem érte el.

  • A legnagyobb olvasóvesztés a Naplóhoz 27,3 százalékos példányszámcsökkenése,
  • 26,4 százalékot vesztett a Dunaújvárosi Hírlap
  • a Fejér Megyei Hírlap pedig 25,7 százalékos mínusszal zárt.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.