A Fővárosi Kerületek Földhivatalának Budafoki úti kapuja előtt tábla hívja fel a figyelmet: a saját ügyében lehetőleg mindenki maga járjon el. Arrébb hárman az érkezőket méricskélik, kezükben szórólap; ha nem akarjuk a sort végigállni vagy ha "akadozik az ügyintézés", hozzájuk kell fordulni.Az ügyfélszolgálat az alagsorban és a földszinten található: próbaképpen ellenőrzöm, kinek a nevén van a velem egykorú családi ingatlan. Az "Információ" feliratú ajtó előtti sor az épület elejéig tart. A hivatal bejárata nem az utcára néz, így az öles paksamétával várakozó embereket a 86-os buszról csak a forgalmasabb - főleg hétfői - napokon látni. Az érkezőket biztonsági őr igazítja el; egy idős bácsinak széket kerít, és megkéri a sor végén állót, ne felejtsen el szólni, ha az öreg következik.
Húszperces sorállás után megtudom: tizenkét éve elhunyt nagymamám özvegyi joga változatlanul a tulajdoni lapon szerepel. Az OTP jelzálogjogát sem törölték, pedig a hitelt még a 80-as évek végén visszafizettük. Kiderül, hogy a hivatal annak idején vette a lapot; nyugodjak meg, "csak nincs bejegyezve!"
Az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos bejelentések száma az elmúlt évtizedben annyira megszaporodott, hogy az amúgy is legendásan lassú földhivatalok
nem bírják a strapát
A terület jogszabályi hátterét az ezredfordulóra a piaci viszonyokhoz igazították (az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI tv. 2000. január elsejével lépett hatályba), ám a nagyvárosok, különösen a főváros kerületi földhivatalai a fejlesztések ellenére is képtelenek utolérni magukat. A mélypont 1997/98 volt, amikor a felgyülemlett ügyhátralék csak Budapesten elérte a hat-hétszázezret. A legújabb, szeptember végi adatok szerint a tavaly kezdődött kampánynak köszönhetően a lemaradás országosan nem haladja meg a 108 ezer ügyet - ebből 94 ezer jut a fővárosra. Apagyi Gézának, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) főosztályvezetőjének reményei szerint - a földhivatalokat az FVM, azon belül a Földügyi és Térképészeti Főosztály felügyeli - hat-hét hónapon belül a hátralékot akár "lenullázhatják". A "zéró tolerancián" jókat derül egy megkérdezett bérsorbanálló, azt viszont elismeri, hogy az ügyintézés tényleg felgyorsult a pár hónappal ezelőttihez képest. Peregnek a hívószámok, igaz, a sor alig fogy, csak összetétele változik.
Tulajdoni lap ma már a közjegyzőknél is kapható. A Takarnet online szolgáltatására csatlakoztak a pénzintézetek is, így a bankoknak sem kell minden egyes alkalommal a földhivatalba küldeni az ügyfelet, ha nincs szüksége hiteles másolatra. (Más kérdés, hogy a bankok megteszik-e ezt a szívességet, főleg, hogy jelzálogjoguk bejegyeztetése érdekében az ügyfeleket használják küldöncként.)
A földhivatali látogatások azonban nem csak a rutinügyekből (beadvány érkeztetése, tulajdoni lap beszerzése) állnak. A folyosókon gyakorlott sorbanállók ténferegnek, életük lassan eltörpül ügyük mellett. Legtöbben ingatlant vettek, hitelre. "Már nem is számolom, hanyadszor vagyok itt. Május óta próbálom elérni, hogy a nevemre kerüljön egy hatodik kerületi, 25 négyzetméteres lakás. A bankban, ahol a hitelt kapom, azt mondták: nyolc napon belül a földhivatal bejegyez tulajdonosnak. Nem tették meg, de nem is közölték, miért. Szeptember 4-én kaptam kézhez egy augusztus 12-re keltezett levelet, melyben hiánypótlásra szólítanak fel. Mint kiderült, a házra a műemlékvédelmi hivatalnak elővásárlási joga van: az áldásukat kell kérni, hogy elálljanak a vételtől. Elintéztem. Csak ekkor szóltak, hogy szerezzem be ugyanezt a fővárostól és a kerülettől is. Megvan. Tegnap és ma is itt szobroztam. Hiába" - sorolja megpróbáltatásait egy negyven év körüli budapesti nő.
Amióta a bankok államilag támogatott kedvezményes kamatozású lakáshiteleket is kínálnak, a korábbinál jóval több jelzálogjog-bejegyzést kell elvégezniük a földhivataloknak. "A jelzálogbejegyzésekre előírt
nyolcnapos határidőt általában
tartjuk - mondja Apagyi Géza. - Akkor van probléma, ha évekkel korábbi ügyben még nem született döntés, és ez megakasztja a határozathozatalt. Ez legtöbbször azért történik, mert a beadvány hiányos, vagy az adott ügyben egy esetleges bírósági döntés beérkeztéig nem lehet továbblépni." A fővárosi kerületek hivatala üzemszerűen működik: elválik egymástól az ügyfélszolgálat (információ, dokumentumok érkeztetése-kiadása, iratbetekintés), az adminisztráció (adatrögzítés, elbírálás, határozathozatal) és a postázás. A beadványokat még a beérkezés napján iktatni kell; az iktatószám és a változás jellege rákerül a tulajdoni lapra, széljegyként. Az egyes ügyeket az ingatlan-nyilvántartási osztály vezetője szignálja ki az ügyintézőknek, akik a bejegyzési igények rangsorát (sorrendjét) figyelembe véve döntenek a bejegyzésről és rögzítik azt az adatbázisban. A határozat ezután a postázóba kerül, onnan az ügyfélhez. A fenti példánál maradva: Pesten egy augusztus közepi határozatot nem visszadátumoztak, hanem ez a rendes ügymenet.
"Hétlakásos társasházban élünk. A szomszéddal tavasszal megalkudtunk a lakására, amit szeretnénk összenyitni a miénkkel. Az adásvétel lebonyolításához 25 milliós banki kölcsönt igényeltünk a saját és a leendő lakásunk terhére. De míg nem jegyzik be a tulajdonjogot, nem tudjuk kifizetni a teljes vételárat. Mint kiderült, a kilenc évvel ezelőtt kelt alapító okirattal van gond. A hivatal azt mondja, rossz az albetétek - különálló helyiségek: lakás, garázs - számozása. Az albetétekkel már az elején megszívtuk, mert hiába lakunk zöldövezetben, a 7 lakás + 6 garázs miatt a túlterheltebb lakótelepi csoporthoz kerültünk, ahol jóval nehezebb bármit keresztülverni, mint a családi házasoknál. A hivatal szerint vissza kellett volna vonnunk az alapító okiratot és újat benyújtani. A helyzetet bonyolítja, hogy nem törölték a házról az OTP jelzálogjogát, pedig már mindenki rég törlesztett. De hogy a fenébe tudnánk emiatt a lakókat összetrombitálni? A fele rég elköltözött, és van, aki külföldön él" - meséli egy ötven körüli fővárosi férfi.
Társasházaknál gyakran előfordul, hogy egy elrontott vagy slendriánul fogalmazott alapító okirat miatt széljegyek hosszú sora duzzasztja a tulajdoni lapot, ami alaposan betesz minden ingatlantranzakciónak. A rendszer különösen az új építésűeknél megszokott gyakorlatot nem tudja követni: a vevő akkor venne fel jelzálog alapú kölcsönt a lakására, amikor a ház még nincs kész, de az építtető már a következő részletet szedi be. "Virtuális" lakásra viszont - amikor nem fogadták el a használatbavételi engedélyt és az alapító okiratot - nem lehet tulajdonjogot bejegyezni. Miközben az ügyfelek dühöngenek és mondvacsinált okokat emlegetnek, a hivatal arra hivatkozik, hogy humánus, mert nem utasít el egyből, hanem hiánypótlást kér. A szakma véleménye megoszlik e kérdésben: többen úgy vélik, a munkát az segítené, ha több azonnali elutasító határozat születne. Akkor az ügyfelek és a jogi képviselők is jobban odafigyelnének, hogy a jogszabályoknak megfelelő beadványt nyújtsanak be.
"Abba bezzeg belekötnek, hogy az ügyvéd az adásvételi szerződésre nem azt írta, hogy >>ellenjegyzem>ellenjegyezvenála maradt példányt. A hivatalvezető jelenlétében most ezen az iraton javítja ki az albetétek számozását, és ezt szignózza újra. A tulajdoni lap is tartalmazott furcsaságokat: a volt feleségemet az én nevemen jegyzi, noha ő az összes hivatalos dokumentumon a leánykori nevén szerepel" - háborgott egy másik ügyfél. Egy asszony, aki a lakásmaffia áldozata lett, állítja: ingatlana tulajdoni lapján van olyan iktatószám, ami mögött nincs hiteles tartalom, legfeljebb fiktív vagy hamisított dokumentum.
A hivatallal folytatott kommunikáció a megkérdezettek egyöntetű véleménye szerint
rendkívül nehézkes
"Az ügyfélszolgálaton nem tudták megmondani, mit pótoljak még, hogy bejegyezzék a lakásomra a tulajdonjogot. Hosszas rimánkodásomra megadták az illetékes ügyintéző telefonszámát. Nem mehetsz be hozzá, de az épület elől felhívhatod, miközben bámulsz fel az emeletre, ahol tőled néhány karnyújtásnyira dolgozik. A vonal legtöbbször foglalt, mert a kagylót mellétették, vagy visszahívást kérnek, mert épp >>ügyben"Átlagosan napi 10-15 ügy intézése az elvárható, de a megnövekedett érdeklődés miatt időszakonként ennél nagyobb teljesítményre volna szükség. Ezt folyamatosan nem vagy csak túlmunkával lehet tartani. Túl alacsony a létszám - véli a minisztérium főosztályvezetője. - Ezért van az, hogy a konkrét ügyekkel foglalkozó munkatársakat igyekszünk kimenteni a közvetlen kapcsolattartásból. Az emberek érzékelik, hogy túlterhelt a hivatal, ezért nem jellemző, hogy panaszt tennének ellenünk, netán vitatnák a döntéseket." A múlt évben hozott 3,5 millió határozattal szemben tavaly mindössze 7100 fellebbezés született. Ezeknek 1900 esetben helyt adott a másodfok (a Fővárosi Földhivatal, illetve a megyei földhivatal), 185-ben pedig a bíróság. Vagyis a statisztika szerint a döntések alig 0,5 tízezreléke nem volt megalapozott. Az imponáló számok ellenére is vannak persze olyanok, akik fontolgatják, hogy kártérítést követelnek a földhivataltól, mivel a tulajdonjog-bejegyzés késése miatt százezres nagyságrendű plusz készenléti díjat (egy másik konstrukcióban: előfinanszírozási díjat) kellett fizetniük a banknak, és néhányuk az állami támogatás feltételeinek megváltozása miatt jelentős kedvezményektől esett el. Ezeket az állampolgárokat nyilván nem vigasztalják a biztató mutatók. Hiszen, mint egyikük megjegyezte, "amennyi átírási illetéket fizetek az ingatlan után, az a minimum, hogy az állam biztosítsa az adásvétel jogbiztonságát, az ügyintézés zökkenőmentességét. Ezért elvből nem fizetek a különféle neppereknek."
Bogár Zsolt
Soron kívül
Kilenc földhivatali alkalmazottat és három neppert vett őrizetbe vesztegetés gyanúja miatt szeptember 23-án a rendőrség a Fővárosi Kerületek Földhivatalában. A BRFK sajtóközleménye szerint az ügyintézői munkakörben dolgozó hivatalnokok 10 ezer forintot fogadtak el tulajdoni laponként, amiért 24 órán belül elintézték a bejegyzéseket. Nem hivatalos forrásból úgy értesültünk, a letartóztatások következtében az egyik budai kerület ingatlan-nyilvántartási csoportjánál az ügyintézők teljesen kicserélődtek. Ha információink igazak, az alkalmazottak nemigen jöttek ki jól a risztelésből; úgy tudjuk, hogy közvetítőkön keresztül "egy sima ügyben" 30-60 ezer forintba kerül a soron kívüli bejegyzés... Ha bonyolult az eset (jelzálogügylet, régi terhek törlése), a kenőpénz összege felkúszhat 3-400 ezer forintra. Apagyi Géza a rendőrségi ügyben meggyanúsítottak esetében is tiszteletben kívánja tartani az ártatlanság vélelmét. Kérdésünkre azonban elárulta, hogy a számítógépes rendszer segítségével pontosan "lekövethető", ki mikor nyúlt bele a nyilvántartásba. "Így nem kerülheti el a vezetőség figyelmét, ha valaki túl sokszor intéz ügyeket soron kívül, noha egyes esetekben a jogszabály lehetőséget nyújt rá. Már korábban is volt rá példa, hogy a hivatal maga kezdeményezte ezeknek az ügyeknek a kivizsgálását, és feljelentés is született már."
Biztató számok
A földhivatalok (19 megyei, 115 körzeti), a Fővárosi Kerületek Földhivatala (FKF), a Fővárosi Földhivatal és a Földmérési és Távérzékelési Intézet összesen évi 20-21 milliárd forintból gazdálkodhat, amiből csak 8,5 milliárd a működésből származó saját bevétel. Az FKF nyilvántartási rendszerének megbízhatóvá és naprakésszé tételéhez további százmilliók szükségesek. Az év elején felvettek 30 embert, így jelenleg több mint négyszáz alkalmazottuk van. Az ingatlan-nyilvántartásban dolgozó ügyintézők közül országosan kb. 45 százaléknak van szakirányú képzettsége vagy végez ilyen képzést. (A helyzet javul, hiszen három évvel ezelőtt a Nyugat-magyarországi Egyetem székesfehérvári főiskolai karán elindult az ingatlan-nyilvántartó-szervező szak.) Annak érdekében, hogy a budapesti épület előtt ne legyen sor, az ügyfélszolgálat az emeleten újabb helyiségeket kap. A hivatal rövidesen elérhető lesz a Lurdy Házba kihelyezett ügyfélszolgálati irodában is, ahol tulajdoni lapot lehet kiváltani az ország bármely földhivatali adatbázisából. Noha többen bizonyosak abban, hogy ha tűz ütne ki az FKF-ben, összeomlana a teljes ingatlanpiac, a nyilvántartás szöveges részét már teljesen digitalizálták, míg a hozzácsatolt ingatlan-nyilvántartási térképeket a Nemzeti Kataszteri Program keretein belül 2007-ig szeretnék elektronikus formában is elérhetővé tenni.
