Ellenzéki képviselők tavaly nyáron adták be utólagos normakontrollra vonatkozó kérelmüket az Alkotmánybírósághoz (Ab) a 2018-as, kiemelt térségek területrendezési tervéről szóló törvény egyes passzusaihoz, amelyeket a kormány az elmúlt években tovább módosítgatott.
A képviselők azért fordultak az Ab-hoz, mert álláspontjuk szerint a sérelmezett rendelkezések tovább lazítják a Balaton-part védelmében hozott szabályokat, ugyanis az általuk kifogásolt rendelkezések arra adnak lehetőséget a kormánynak, hogy miniszteri rendeletben, kormányrendeletben vagy helyi önkormányzati rendeletben kerüljék meg a törvényi szinten szabályozott beépítési korlátozásokat.
A kifogásolt rendelkezések között volt az,
- hogy miniszteri rendelettel lehetséges a Balaton 30 méteres sávjában is építkezni;
- hogy a megengedett legnagyobb beépítettség és beépítési magasság mértékétől kormányrendelettel el lehet térni;
- hogy kempinget nem csak zöldterületté lehet átminősíteni, hanem "különleges terület strand"-nak is;
- illetve hogy a zöldterület, strand és partszakasz nagysága csökkenthető, ha kormányrendelet úgy rendelkezik.
Az Ab ezúttal azonban igazat adott az ellenzéki indítványozóknak, ezért
alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a kifogásolt passzusokat.
Az Ab ugyanis arra jutott, hogy az egészséges környezethez való alapjogot kizárólag törvényi szinten lehet szabályozni, vagyis nem lehet rendeletekkel megkerülni azokat, azzal ugyanis gyengítenék az egészséges környezethez való alapjog garanciáit. A fő problémája az Ab-nek így valójában az volt, hogy a törvény arra adott lehetőséget, hogy rendeleti úton írjon elő speciális szabályokat.
