Hét óra magasságában a Belgrád rakparti médiafenomén funkcionáriusai, fantasztikusan gyönyörű titkárnői és külföldi vendégei feszült tekintettel tapadnak a sorra jövő egzitpollokra, fej-fej mellett a Maszop és Fidesz-Mapop, még bármi lehet. Aztán, ahogyan fokozatosan tolódnak el a mandátumok a fiatal demokraták felé, a tekintetek megacélosodnak, kormányzóképessé válnak, az elnök úr egyre magabiztosabban nyilatkozza az elektromos médiának, hogy pártja nem hiába nevezi magát tizedike óta a mérleg nyelvének, ha a Fidesz is komolyan gondolja, most leváltható a posztkommunista hatalom.
Sorra jönnek a leendő kormánypárti tanácsadók a két nagy médiaterembe, Csúcs László rádiós exalelnök például kifejezetten úgy vonul be, mint aki megnyerte a médiaháborút. Beatrix, akire ismételten felhívnánk a Cosmo címlapfotósának figyelmét, elszántan szervezi az elnök úr médiainterjúit, időnként azonban paternális mozgású biztonságiak és
fontos arcú tanácsadók
kérdeznek tőle ezt-azt, utóbbiak belenéznek a jegyzeteibe, újságírókról kérdezik, körbeveszik. A Fidesz már nyerő, de a kisgazdák magabiztosan félnek, nehogy mégis a Maszophoz pártoljon; aztán kezdik maguk is elhinni, hogy ebből bizony kormányzati posztok lesznek.
Az udvaron krinolin helyett rizses hús, jobban fogy, mint a magyarság. A pogácsák is teljesen EU-kompatíbilisek, az egyik zsinórfülű testőr azonban olyan hangon bassza le a 168 órás fotóslányt, hogy mér´ nem rakja ki a sajtókitűzőjét, különben kiküldi, mint aki máig nem heverte ki, hogy Magyarországon járt általános iskolába. Egy pogácsa melletti háttérbeszélgetésen megtudjuk: azért szervezték meg országosan, központilag a maradék kisgazda jelöltek visszaléptetését, azért "adott a pártközpont instrukciókat", mert az autonómiát kapott megyei elnökök nem álltak teljes mértékben a helyzet magaslatán, veszélyben volt a nemzeti egység. Most majd meglesz, a haza fényre derül.
Vasárnap éjszaka Torgyán József a Fidesz sajtótájékoztatójának közvetítését várja leginkább; a pártelnök a Narancs tudósítója mellett ül, és feszülten figyeli a kivetítőn a percenként megjelenő eredményeket. Nem túl széles a műsorkínálat: a technikusoknak megmondták, melyik adó mehet, melyik nem. Az MSZP sajtótájékoztatóját a
"munkásököl, vasököl, oda csap, ahova köll"
szavakkal kommentálja, megemlítve azt is, hogy "Józsi bácsit nem kalkuláltátok be", magára utalva mintegy. A többi kisgazdák éljenzéssel és tapssal fogadják a hírt, hogy Kuncze és az SZDSZ ügyvivői testülete lemondott. A Fidesz tájékoztatója azonban csak nem kezdődik, úgyhogy Torgyán beelőz, de mire megkezdi, már Orbán is a kisgazda kultúrát dicséri.
Miután Horváth Béla fél méterrel arrébb tolja a tévések által gondosan beállított szónoki pulpitust (majd vissza), Torgyán leszögezi: látni kell, hogy a Fidesz azért tudott győzni, mert a Független Kisgazdapárt történelmi léptékű döntést hozott, amikor "hozzávetőlegesen 82 helyen" visszaléptette a jelöltjeit, és ezzel tette lehetővé a posztkommunizmus leváltását. A döntés nem volt persze önzetlen, sokkal inkább eszmei, mondta az elnök, hiszen "ez a lépés arra a kisgazda eszmeiségre támaszkodott, amelyet mi mindig hangoztatunk: mindenekelőtt magyarok vagyunk, és csak utána vagyunk kisgazdák". Torgyán azt is elmondja, hogy "mindenképpen a kisgazdapárt lett a mérleg nyelve", nélkülük itt kormány nem alakulhat, de pártja soha nem lenne hajlandó az MSZP-vel koalícióra lépni. Nem felejti el hozzátenni, hogy a kisgazdák a nagyvonalúságuknak adtak hangot azzal, hogy
82 helyen
visszaléptették jelöltjeiket, most a Fideszen a sor, mivel honorál. A kérdésre, hogy Torgyán most milyen árat kér a visszaléptetésekért, azt válaszolja: a kisgazdák nem a maguk érdekében, hanem épp a párt érdekei ellenében cselekedtek, amikor úgy döntöttek, hogy 82 helyen visszaléptetik jelöltjeiket. Az elnök szerint a Független Kisgazdapárt nem kíván mindenáron kormányba menni, csak akkor, ha programjukat meg tudják valósítani. Hozzáteszi: a Fidesz csak a kisgazdapárt történelmi léptékű visszaléptetéseinek köszönhetően nyerhetett ekkorát (talán emlékszünk: 82 helyről van szó), és erről a történelmi léptékű lépésről annak ismeretében határoztak, hogy a Fidesz vezetői óránként határolódtak el a kisgazdáktól. Az esetleges koalíciós tárgyalásokat firtató kérdésre válaszolva, Torgyán József utal rá: a kisgazdapárt történelmi léptékű lépést tett 82 jelöltje visszaléptetésével, úgyhogy most a Fidesznek kell színt vallania. Valaki azt is megkérdezi, mi lenne a kisgazdapárt sikerének kulcsa a kormányban; a kisgazdapárt elnöke - aki valószínűleg számított a kérdésre - felkészülten riposztoz: a Független Kisgazdapárt történelmi léptékű lépése teremtette meg a siker alapját, tehát azt, hogy 82 helyen visszaléptették jelöltjeiket. Fontosnak tartja a Fidesz vezetőinek emlékezetébe vésni azt is, hogy a Független Kisgazdapárt "mélyen belegyökerezett a magyar valóságba, egész tömegek életéhez tartozik hozzá a Független Kisgazdapártba vetett hit és bizalom".
Bizalom: fides (lat.).
Kolompár-Rosenfeld család
"Történelmi léptékű döntés"
Dr. Torgyán József, az FKgP elnöke
Magyar Narancs: A következő parlamentnek jelentős feladata lesz az alkotmányozás, de a Fidesz és a kisgazdapárt véleménye nagyban eltér alkotmányozási kérdésekben: a Fidesz például nem támogatná a halálbüntetés végrehajtását, és nem kíván kétkamarás parlamentet sem létrehozni, míg a kisgazdapárt mindkettőt szeretné. Feloldhatónak látja-e ön ezt az ellentétet?
Torgyán József: A kisgazdaprogram alapvető része az alternatív gazdasági program. Ezt mi 1995 novemberében meghirdettük, és azóta egy-egy elemét ismertettük. A gazdasági helyzetben bekövetkező gyökeres változás elérése a kisgazdapárt programjának alapja. Természetesen a programnak részét képezik a közjogi berendezkedés kérdései éppúgy, mint a közbiztonság megteremtése, a korrupció elleni fellépés, a feketegazdaság visszaszorítása és az egyéb kérdések is. Ezek a programegyeztetések kapcsán jöhetnek szóba. Azokban a kérdésekben döntünk majd, hogy hol tudunk együtt haladni, és hol nem, mely programrészeket kell későbbi időre halasztani, mely programrészek tekintetében nem lehetséges a közeledés. Én úgy gondolom, hogy egy aprólékos szakmai munka következik most, amelynek kapcsán el kell dönteni, hogy a közös út ténylegesen mit jelent. Az ördög a részletekben bújik meg, tehát a nehézségek csak ezután jönnek, de ha a kisgazdapárt egyszer megtette, hogy olyan körülmények között léptettünk vissza 82 jelöltünket, hogy közben a fideszes politikusok óránként határolódtak el tőlünk, úgy gondoljuk, hogy ehhez képest a programegyeztetések már lényegesen könnyebbek lesznek.
