Garázdává nyilvánították Gulyás Mártont

  • Gera Márton
  • 2017. január 17.

Belpol

„Alapvetően nevetséges” – mondta az ítélet után az aktivista.

A tavalyihoz képest meglepően csekély érdeklődés kísérte Gulyás Márton tárgyalását, aki 2016 márciusában állt először bíróság elé garázdaság vétsége miatt, mert a kopaszok ordítóan törvényellenes fellépése után nem sokkal lecsavarozta a Nemzeti Választási Iroda (NVI) tábláját, majd elhajította azt, és a hivatal épületére kiragasztotta, hogy „a demokrácia felfüggesztve”. Az ügyészség szerint ez kimerítette a garázdaság vétségét. Gulyást akkor bűnösnek találta a bíróság, egy év próbára bocsátották,

de szerinte ez politikai indíttatású ítélet volt,

így nem is csoda, hogy ő felmentésért fellebbezett, az ügyész viszont súlyosbítást kért.

false

 

Fotó: A szerző felvétele

Közel egy teljes évet kellett várni a másodfokú tárgyalásra. Kedd délelőtt a Fővárosi Törvényszék épületében zajló ülés nem volt tele szimpatizánsokkal, nem lógtak egymás hegyén-hátán a sajtó képviselői, egészen szimpla tárgyalásnak tűnt.

„Bármilyen ítélet szóba jöhet”– mondta dr. Matlák Gábor, Gulyás ügyvédje a tárgyalás előtt a magyarnarancs.hu-nak, és azt is elmondta, hogy beszédét arra hegyezi majd ki, hogy párhuzamot vonjon egy 2007-es, nagyon hasonló üggyel: amikor Orbán Viktor és társai, a Kossuth téren elbontották a kordont. A bíróság akkor megszüntette az ügyet.

Matlák szerint Gulyás nem követett el bűncselekményt, hiszen ügyfele politikai aktivista, és tettei éppen ezért megosztóak, így a tábla leszedése csupán a politikai jellege miatt botránkoztathatott meg valakit. Szerinte Gulyás az alkotmányos jogával élt, és Matlák fel is hívta a figyelmet, hogy nagyon rossz, amikor a bíróság ítélete az alkotmányos jogot korlátozza. „Védencem megbüntetése azt közvetíti, hogy

a hatalom bünteti azokat, akik élnek a jogaikkal.

Éltem egy olyan rendszerben, amikor a hatalom szintén a garázdaság vétségét használta fel az emberek megbüntetésére. Az a kérdés, hogy az államhatalom visszamegy-e azokba az időkbe” – mondta az ügyvéd.

false

 

Fotó: A szerző felvétele

A 2007-es ügyről azt mondta, hogy a bíróság akkor - szerencsére - figyelmen kívül hagyott mindenféle politikai nyomást, ezért ma sem születhet más ítélet, mint a felmentés, „Különben a bíróság azt mondja ki, Magyarországon nincs törvény előtti egyenlőség, vagy azt hogy korábban tévedett a bíróság, amikor Orbán Viktor és társai ellen megszüntette az ügyet.”

Ekkor jött volna az ügyész beszéde, de kiderült, hogy a vád képviselője, aki tavaly márciusban súlyosbításért fellebbezett, ó valamiért nem kívánt megjelenni az ülésen. Így nem sokkal 12 óra előtt hirdették ki az ítéletet, ami láthatólag sokkolta Gulyást.

A másodfok helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, azaz az aktivistát jogerősen is egy év próbaidőre bocsátották.

A bírónő hosszan magyarázta a döntést, és arra hivatkozott, hogy Gulyás viselkedése „erőszakos magatartásnak, polgári engedetlenségnek minősül; dolog elleni erőszak volt, és ez másokban megbotránkozást és riadalmat kelthetett”.

Mármint egy tábla lefeszegetése és elhajítása.

Kitért arra is, hogy a védelem a bíróság objektivitását kérdőjelezte meg, azonban szerinte „ők most nem vizsgálhatnak egy 2006-os vagy 2007-es ügyet”.

Gulyást meglepte az ítélet, portálunknak azt mondta, hogy a másodfok döntése nevetséges. Ügyvédje szerint a bíróság alapvetően még mindig függetlennek tekinthető, és úgy vélte, „most arról volt inkább szó, hogy a bírói tanács a mundér (vagyis az elsőfokú törvényszék – G. M.) becsületét védte”.

Jogerős ítéletről van szó, tehát fellebbezni nem lehet, valamiféle jogorvoslatra van csupán lehetőség, de azt Matlák nem tudta megmondani, kezdeményeznek-e ilyet.

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.