Halogatja a kormány a nők elleni erőszakkal kapcsolatos törvény tárgyalását

  • narancs.hu
  • 2017. november 20.

Belpol

Ebben a parlamenti ciklusban már nem is foglalkoznak vele.

Ebben a parlamenti ciklusban már nem ratifikálja a magyar Országgyűlés az isztambuli egyezményt – tudta meg a Zoom.hu kormányzati forrásból. Az egyezmény, amelyet az Európa Tanács 2011-ben fogadott el, és amelyet Magyarország is aláírt 2014-ben, a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását célozza.

Az eltelt három és fél évben azonban a magyar kormánynak még nem sikerült mindezt törvénybe iktatni. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint ezzel az ég egy adta világon semmi probléma, hiszen bőven van időnk; úgy érzi, egyáltalán semmi nem sürgeti a kormányt e kérdésben. Völner szerint a magyar jog jelenleg is teljeskörűen biztosítja a nők jogait és az erőszak elleni fellépést.

Ahogy azt a Zoom.hu cikke is írja, ellenzéki képviselők rendszeresen felvetik, hogy ideje lenne ratifikálni az egyezményt, ugyanis az nemcsak a zaklatók, erőszaktevők elleni szankciókat tartalmazza, hanem a megelőzésre is hangsúlyt fektet. „Leírja például, mire érdemes odafigyelnie egy tanárnak, egy óvónőnek vagy egy szociális dolgozónak, ha gyanús jeleket lát, és azt is lefekteti, ilyenkor kinek kell szólni” – fogalmaz a lap. Egyébként az egyezményt még Törökország is törvénybe iktatta, holott az nem éppen a női jogok betartásáról híres.

Közben Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta: amíg Fidesz-többségű parlament van, addig az isztambuli egyezmény nem fog átmenni. A nagyobbik kormánypárt alelnöke úgy vélte, annak az egyezménynek nemcsak ahhoz nincs ereje, hogy a zaklatókat kordában tartsa, hanem egyenesen „támadja a hagyományos családmodellt”, és törvénybe próbálja iktatni a „genderfilozófiát”.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.