Hammer Ferenc: „Egy Mad Max-szerű világ felé haladunk”

  • Gera Márton
  • 2018. december 6.

Belpol

Interjút adott a Narancsnak az ELTE tanszékvezetője, akit a közpénzből fenntartott 888.hu támadott meg. Ízelítő!

A mától kapható Magyar Narancsban interjút olvashatnak Hammer Ferenccel, az ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszék vezetőjével. Az egyetemi docenst és tanszékét a közpénzből fenntartott 888.hu-n támadták meg pár hete, amiért egy előadásban közéleti kérdésekről is beszélt. Erről is beszélgettünk vele, de szóba került az akadémiai szabadság és az áramszünet hatása is.

Íme egy kis ízelítő a beszélgetésből:

MN: A feljelentős akció hová vezethet?

HF: Nem tudom, azt tudom, hogy az én személyes társadalomelméleti hipotézisem, hogy egy ilyen Mad Max-szerű világ felé haladunk. Csökken a törvény mindenkire vonatkozó szelleme, egyre inkább a kiváltságok a lényegesek, egyre inkább az dönti el bizonyos emberek és csoportok sikerét, hogy rájuk nem vonatkoznak a törvények, a megoldás pedig egyre inkább a fizikai erőszak lesz. Ez, lehet, túlzásnak tűnik most, de szerintem nem az.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: Mostantól tarthatnak attól a tanárok, hogy ha nem NER-kompatibilis módon oktatnak, feljelentik őket, s annak következményei lesznek?

HF: Magyarországon elég sok mindent csináltak meg törvényekkel a történelem folyamán, különösképp az elmúlt években. Pár éve nehéz lett volna elképzelni, hogy a kormány rendelettel szüntet meg egy egyetemi szakot. Most már ez is megtörtént, ami teljesen nonszensz, mert ez tartalmi beavatkozás a felsőoktatás életébe. A válasz tehát az, hogy bármit el lehet képzelni, mert a kormány azt gondolja, hogy ami közpénzből működik, annak a kormányzati narratívát kell szolgálnia. De ahogy ez a közmédia esetében elfogadhatatlan, úgy a tudományos kutatásban és az egyetemi munkában is az.

Az interjút teljes terjedelmében a Magyar Narancs 2018. december 6-i számában olvashatják. Az újságra itt lehet előfizetni.

Magyar Narancs - Archívum részletes

December 3-án hétfőn a CEU bejelentette, hogy mivel a magyar kormány nem írja alá a működésükhöz szükséges nemzetközi szerződést, amerikai diplomát adó programjait szeptembertől Bécsben hirdeti meg. A sajtótájékoztató után az egyetem vezetőjét arról kérdeztük, mit jelent ez, és miért nem volt eredménye a CEU melletti nemzetközi kiállásnak.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.