magyarnarancs.hu: Jelenleg – a „pilotmegyét”, Hajdú-Bihart kivéve – mi a háziorvosok szerepe az ügyeleti ellátásban?
Soós Zoltán: Az alapellátást, benne ezt is, mindenütt az önkormányzatoknak kell megszervezniük. Ezt jellemzően úgy oldják meg, hogy szerződést kötnek háziorvosi szolgáltatókkal. A háziorvos azt vállalja ebben, hogy ellátja a területén lakó betegeket, és mindenki mást, aki őt választja orvosául. Ebben a szerződésben szokták kikötni az önkormányzatok azt is, hogy az ügyelet ellátásában részt kell vennie a háziorvosnak. Az eddigi ügyeleti kötelezettségünknek az alapja ez a szerződés volt, muszáj volt ügyelnünk, ha tetszett, ha nem.
magyarnarancs.hu: Ehhez képest mi változik meg?
SZ: Március 1-től például Szabolcsban már nem az önkormányzatok feladata lesz az ügyelet megszervezése, hanem az Országos Mentőszolgálaté. Így az önkormányzattal kötött feladatellátási szerződésnek az ügyeletre vonatkozó része itt – és idővel szerte az országban – kiüresedik. Mivel a kötelezettségem az önkormányzattal szemben volt meg, viszont az Országos Mentőszolgálattal szemben nincs; a háziorvosnak csak akkor kell jogviszonyba lépnie az OMSZ-szal, ha önként vállalja.
Jelenleg a háziorvost nem kötelezi semmi az ügyeleti ellátásban való részvételre, az év végén elfogadott rendelet hiába beszél maximum kettő ügyelet vállalásáról. Az alapja – mármint, hogy kötelező – nincsen meg.
Az ügyeleti kötelezettséget az teremthetné meg, amiről egyébként Takács Péter államtitkár úr többször említést tett: egy országosan egységes feladatellátási szerződés az önkormányzatok, a háziorvosi szolgáltatók és az Országos Kórházi Főigazgatóság között. Ami egyébként nem ördögtől való, ezt igazából támogatjuk is, mert abban meg lehetne határozni a kötelező tartalmi elemeket, s hogy azok közül mi vonatkozik a háziorvosra. Ahogy valós tartalommal lehetne megtölteni benne az önkormányzati törvényben lévő sorokat, miszerint az önkormányzatoknak törvényi kötelezettsége az alapellátás működőképességének biztosítása. Ez nagyon szépen hangzik, de semmi tartalma nincsen. Erre nem tudunk ma hivatkozni, mikor az elszabaduló energia- és működési költségek miatt segítségért fordulunk az önkormányzatokhoz. Néhány pozitív példától eltekintve semmiféle segítséget nem kapnak a praxisok ennek kompenzálásában. Pedig hát a kórházi kollégát sem kérik meg hogy adjon be a fizetéséből a kórház gázszámlájába.
magyarnarancs.hu: Mire kötelezhetők az új ügyeleti rendszerben a háziorvosok?
SZ: Minden háziorvosnak van egy működési engedélye, az abban előírt napi nyolc órás rendelési, illetve rendelkezésre állási kötelezettséggel. Jellemzően a háziorvos 4-6 órát abból rendelőben tölt, rendel, majd rendelés végén befejezi az adminisztrációt, visszahívja a betegeit. A fennmaradó 2-4 óra az úgynevezett rendelkezésre állás, amikor ugyan nem vagyunk a rendelőben, de beteget látunk el háznál, vagy mondjuk kötést cserélünk, telefonon ebben az időszakban is elérhetőek vagyunk. A legklasszikusabb esetben reggel 8-tól délután 4-ig tart a nappali rendelés. Délután négy óra után a folyamatos alapellátás biztosítása érdekében belép majd mint tovább folytatódó alapellátási lehetőség a háziorvosi ügyelet, amit ezentúl az OMSZ-nak kell megszerveznie. Hajdú-Biharban már e hónaptól működik, márciustól Szabolcsban és Győr-Sopronban, s így tovább fog ez menni megyéről megyére.
magyarnarancs.hu: Mi lesz az önkormányzatokkal kötött szerződésekkel?
SZ: Innen kezdve döntően csak a nappali ellátást szabályozzák.
magyarnarancs.hu: A nagyobb településeken általánosságban naponként váltva délelőtt és délután rendelnek a háziorvosok. Ez a szisztéma megmarad, vagy mindegyikük reggel nyolctól délután négyig fog rendelni?
SZ: A nappali ellátást illetően semmi nem változik. A kollégák valószínűleg pont ugyanígy fognak rendelni, ahogy eddig. Ez semmit nem érint az ügyelet működésében. Az ügyeleti ellátóhelyen délután négy órától este tízig valaki a háziorvosok közül – vagy az, akivel szerződik az OMSZ – várja azokat a betegeket, akiknek az orvosa aznap már nem rendel, és nem is áll rendelkezésre, merthogy letelt a rendelkezésre állás ideje. S lehet, hogy közben ötven méterre az ügyelet helyétől egy másik rendelőben éppen klasszikus háziorvosi rendelés zajlik, hiszen lehet olyan kolléga, aki délután, vagy este rendel adott napon továbbra is.
magyarnarancs.hu: A MOK küldöttgyűlése előtt (az orvosi kamara február elején tartott küldöttgyűlést, amelyen felszólították az alapellátó orvosokat, hogy ne írják alá az ügyeleti feladatellátási szerződést, és/vagy a feladatellátási szerződéseik felmondását helyezzék letétbe - a szerk.) ön találkozott Takács Péter államtitkárral, Csató Gáborral, az OMSZ főigazgatójával, valamint ott volt a MOK Győr-Sopron-Moson megyei szervezetének alelnöke, Porpáczy Krisztina is. Volt mit megbeszélniük. Ami talán a legnagyobb feltűnést keltette, hogy a kormányzat eredeti tervei szerint a háziorvosnak kellett volna gondoskodnia arról, hogy nővér is – alapesetben a háziorvos saját asszisztense – legyen vele az ügyeletben.
SZ: Ezt végül sikerült kigyomlálni a szerződésből. A praxisnővérek részvétele opcionális.
magyarnarancs.hu: Szóba került-e, hogy egyáltalán miként jutott valakinek eszébe ez, amire egy laikus is fölkapja a fejét?
SZ: Állítólag a megyei háziorvosi vezetők kérték. Én megyei háziorvosi vezető is vagyok, de ilyenről nem tudok. Megjegyzem, a háziorvosi asszisztensek többsége azért is választotta ezt a munkát, hogy ne kelljen ügyelniük, családanyákként délután négykor végezhessenek. Mondtuk államtitkár úrnak is – ezt képviselte a kamara kezdettől fogva –, hogy minden ügyeleti ellátóhelyen volt/van több olyan asszisztens, akinek ez megélhetési kérdés, és vállalja állandó munkája mellett. Azt javasoltuk a tárgyaláson, kérdezzék meg őket, folytatnák-e az új feltételek mellett, mert rájuk építve stabil szakdolgozói gárdát lehetne kiépíteni minden egyes ügyeleti ponton, ez adná az ellátás biztonságát.
magyarnarancs.hu: Vitatéma az is, hogy bár a háziorvosok nem alkalmazottai az Országos Mentőszolgálatnak, nekik is be kell tartaniuk kommunikációjuk során az OMSZ titoktartási szabályait.
SZ: Mondjuk ha engem megkérdeznek március 8-án arról, hogy a szabolcsi ügyelet miként működik, engedélyt kellene kérnem Győrfi Páltól, az OMSZ szóvivőjétől, válaszolhatok-e, adhatok-e egyáltalán bármilyen interjút. Ez nonszensz.
magyarnarancs.hu: Ám ragaszkodik ehhez az OMSZ.
SZ: Igen, ez benne van most is a szerződtetni szándékozott háziorvosok feladatleírásában.
magyarnarancs.hu: Azt viszont a MOK végül elérte, hogy a kötelező ügyelet valószínűleg kimarad a szabályozásból.
SZ: Jelenleg önkéntes ennek vállalása. Az ügyelettel kapcsolatban egyébként már nincsen nagyon kérdésünk, mert egy viszonylag rossz szituációból sikerült másfél hét alatt egészen jó ügyeleti szerződéstervezetet és működési modellt kialakítani. Az egész országon most már ugyanazzal az ajánlattal fognak végigmenni. E kérdéskör rendezése éppenséggel jó példa arra, ha a kormányzat leül a szakmával tárgyalni, és van valódi megállapodási szándék, akkor el lehet érni konszenzusos, mindkét fél számára elfogadható helyzetet rövid idő alatt is. Ezt reméljük a mostani követeléseinkkel kapcsolatban is. Hangsúlyozom is, a szerződés aláírásának elutasítására történő buzdításunknak nem az a célja, hogy az ügyeletek működését ellehetetlenítsük, hanem hogy
kikényszerítsük, ami ennél sokkal fontosabb és anyagilag még inkább húsba vágó: a majdnem félmillió forintos hátrányt okozó új finanszírozási rendszer és rezsikompenzáció dolgában is leüljön tárgyalni a MOK-kal a kormányzat,
és érdemi megbeszélések legyenek ezekről is. Meggyőződésünk ugyanis, hogy enélkül jó pár praxis válik működésképtelenné, ami sem rövid, sem hosszú távon nem szolgálja az ellátás és a beteg biztonságát.
magyarnarancs.hu: Az „egészségügyi teljesítmény” mérésére szolgáló úgynevezett indikátorrendszer szerepét az alapdíj rovására növelnék a háziorvosi tevékenység finanszírozásában, honorálásában. Miből áll össze az alapdíj, és mi csökken a tervek szerint?
SZ: Egy háziorvosi praxis finanszírozása több elemből áll össze. A legkézenfekvőbb a köznyelv által fejkvótának hívott elem. Ezen kívül a finanszírozás része volt eddig egy úgynevezett fix díj és területi díj amelyet a praxis a területi ellátási kötelezettség teljesítéséért kapott, s aminek összege attól is függött, városban, faluban, tanyás körzetben dolgozik-e. Egy városi praxis esetében ez közel 200 ezer forint volt, a többi helyen ennél több, lehet akár 500 000 is. A fix és a területi díjat ez évtől átcsoportosították az úgynevezett indikátorfinanszírozásba. Ez többek közt azért is aggályos, mert akkor mivel ellentételezi a finanszírozó a területi ellátási kötelezettséget? Tudniillik nincs minden háziorvos kollégának körzete és ebből fakadó feladata. Természetesen ők nem kaptak eddig sem területi és fix díjat, de ezentúl mi sem fogunk. És ez még a kisebb probléma. A nagyobb gond maga az indikátorrendszer.
magyarnarancs.hu: Bár nem volt annak ekkora súlya, mint ezután lesz, eddig is létezett, sok vitatott ponttal.
SZ: Ezeknek java részét módosították. Fennmaradt azonban az az alapvető probléma, hogy döntő többségük teljesítése nem az orvos konkrét tevékenységétől függ, hanem nagyon erősen befolyásolja a páciensek együttműködő képessége. Hogy például felveszik-e influenzaoltást, hogy a nők elmennek-e emlőszűrésre, vagy egy cukorbeteg hajlandó-e szedni a gyógyszerét, elmenni időre a laborba, mert ezeket is számon kéri a finanszírozó a orvoson az indikátorrendszer egy-egy pontjaként. A másik kérdés: azt gondolná az ember, hogy ha a teljesítményfinanszírozás jelentőségét növelni szeretnék, akkor plusz pénzt tesznek a rendszerbe. Nem így történt, hanem úgy, hogy az erre eddig szánt összeghez áttették a most elvont fix és területi díjakét.
magyarnarancs.hu: Ez mit hoz magával?
SZ: Eddig az indikátorpontokból körülbelül átlagosan 100 ezer forint volt eddig egy praxis bevétele. Ha jól követte idáig a számokat, kiszámolhatja ön is, hogy ha mondjuk egy falusi praxisból elvettek 300 ezer forintot, s elveszik még a korábbi indikátorfinanszírozást, akkor az a háziorvos mostantól minden hónapban 400 ezer forint mínuszról indul, és nagyon bizonytalan, hogy vissza tudja-e szerezni. Hiszen egy aprófalvas település lakosságának és háziorvosuknak a hozzáférhetősége a szakrendeléshez, a laborhoz, s egyáltalán: a falusi lakosságnak az egészségértése – hogy fontos a szűrővizsgálat, vagy hogy a betegsége gondozást igényel – általánosságban alatta marad a városiakénak. Így az indikátorrendszer teljesítése révén megszerezhető pénz ott általában kevesebb.
magyarnarancs.hu: A háziorvosok végső soron nulla forinttal indulnak neki a hónapnak, vagy marad valami állandó a finanszírozásban?
SZ: A finanszírozás többi eleme változatlan marad, és a bérkiegészítést is megkapjuk. De hát a fix és területi díj finanszírozás többi része szemmel látható összeg volt, a béren kívüli finanszírozás 20-30 százaléka, és nagyon fog hiányozni azokból a praxisokból, ahova nem sikerül ezt visszalapátolni. Hozzáteszem: ha a rezsi tekintetében is rossz helyzetben van egy praxis, mert korszerűtlen a fűtési rendszere, magas az áramszámlája, és rálőcsölnek mondjuk egy 100 ezer forintos havi számlát, akár öt-hatszázezer forintos mínusza is keletkezik a korábbiakhoz képest. Mindez már a működőképességnek a rovására mehet, sőt, onnan kezdve már az a gond, miből fogja megvenni az eszközöket, a fecskendőket, a kötözőszereket, egyéb szükségeseket.
magyarnarancs.hu: Mivel érvelt mindezekkel szemben a kormányzat?
SZ: Féligazságokat mondott az államtitkár úr a sajtótájékoztatóján. Abban igaza volt, hogy nem vesznek el finanszírozást, mert a kasszában ugyanannyi marad, csak másképp osztják el. Ez persze azt jelenti, valakik rosszul fognak járni, valakik meg jól, de jelenleg a kollégák döntő többségének az a meglátása, hogy az indikátorokból megszerezhető pontokra és az ezzel együtt megnövekedő finanszírozási összegre való ráhatása csekély. És ez lutri, orosz rulett. Ugyanakkor mindenki őrült erővel elkezd az indikátorokkal foglalkozni. A laborok pedig egyszer csak azt fogják mondani, hogy nincs elég reagens.
(Címlapképünkön: Soós Zoltán. Forrás: YouTube)
