Semjén Zsolt busókat avatott

  • narancs.hu
  • 2023. február 19.

Belpol

„Természet megújulását idéző néphagyomány, történelmi emlékezet és spirituális szimbolika jellemzi a mohácsi busójárást”. 

Minden nemzetnek és nemzetiségnek az a küldetése, hogy saját örökségét megőrizze, kimunkálja és felmutassa – hangoztatta Semjén Zsolt Mohácson, a busójárás vasárnapi fő programján.

A miniszterelnök-helyettes a Duna-parti város főterén a közel negyedévezredes múlttal bíró télűző, tavaszköszöntő népszokáson a résztvevőkhöz szólva felhívta a figyelmet: „örökségünk olyan érték, amit csak mi adhatunk az egyetemes emberiségnek” és „ha nem őrizzük meg hagyományainkat, akkor ezt helyettünk senki nem fogja megtenni”.

Azt mondta, hogy a természet megújulását idéző néphagyomány, történelmi emlékezet és spirituális szimbolika jellemzi a mohácsi busójárást, aminek hagyományait ápolni kell, hiszen ez a népszokás Hungarikum, és az egész emberiség számára értéket jelent, melyet 2009 óta már az UNESCO is az emberiség szellemi kulturális örökség részeként ismer el. A miniszterelnök-helyettes beszédét követően felvatták az új busókat, majd szabad farsangolás vette kezdetét Mohács belvárosában.

 
Fotó forrása: Semjén Zsolt / Facebook-oldala
 

A mohácsi népszokás népszerűsége töretlenül nő: a szervezők becslései szerint az idei busójáráson a rendezvény hat napja alatt naponta 40-45 ezer ember vesz részt. Az érdeklődők szórakoztatásáról idén rekordszámú, 2200 maskarás gondoskodik, a látogatók pedig február 16. és 21. között tizenöt helyszínen kétszáz programon vehetnek részt. A köznyelvben sokácnak, a mohácsiak körében sokacnak nevezett népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először.

A balkáni térségből a török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

A télűző, tavaszköszöntő népszokás tradicionális elemei évszázadok óta változatlanok: borzas busóbundát, vászongatyát, bocskort öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel - tarisznyákkal, buzogányokkal, öles kereplőkkel és kolompokkal - felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.

A busójárást első magyarországi elemként vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 2009-ben.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.