Szegedet csak három hónap elteltével, szivattyúzások révén lehetett megszabadítani a Tisza kiöntött vizétől 1879-ben. Az 5458 házból 265 maradt ép. Az egész várost újratervezték, akkor alakult ki a mostani sugaras utcaszerkezet a nagy és kis körúttal. A két körutat összekötő belvárosi utcák közül a Gogolt most úgy újítja fel az önkormányzat, hogy drénrendszert épít a tetőkről lefolyó csapadéknak, amely elosztja a majdani zöld felület alatt a vizet, hogy minél kevesebb legyen a párolgási veszteség. Olyan fákat, cserjéket, talajt takaró növényeket ültetnek az utcában, amelyek bírják az átalakuló klímát. Újakra cserélik a régi közműveket. Az autóforgalom egyirányú marad, a kerékpáros-forgalom kétirányú, váltott oldalon lesznek parkolók.
Ez félmilliárdos, önkormányzati saját forrásból készülő beruházás. November 22-én tájékozódhattak erről az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága rendezvényének résztvevői, akiknek klímatudatos hazai fejlesztéseket mutattak be két napon át a Dél-Alföldön. A szegedi program arról szólt, hogyan próbál létrehozni az önkormányzat zöld felületeket olyan helyeken, ahol régóta aszfalt és beton van. Az újságíróknak a városházán elrettentésül megmutatták azt a Mad Max világát idéző grafikát is, amely a Tisza-partot ábrázolja a kiszáradt folyóval.
Zord idők az Ősz utcában
Szegeden 2002 óta Botka László a polgármester. Nincsenek nagy kormánymozdulatok a vezetésben, az irány nagyjából ugyanaz, mint más nagyvárosokban. Miközben a rendszerváltáskori autómennyiség harminc év alatt nagyjából a duplájára nőtt, igyekeznek csökkenteni a belváros forgalmát. Az elektromos közlekedést fejlesztik, hogy kevesebb legyen a szén-monoxid-kibocsátás. A klímaváltozással együtt járó forróság a nagy aszfaltfelületek miatt a belvárosban fokozódik. A meglévő fák körül szabadon hagyott földdarab húsz éve még elég volt arra, hogy az ott beszivárgó víz táplálja a növényt. Mostanában inkább a záporok jellemzők, a víz nagy része gyorsan elfolyik. Mivel a fák a leveleiken keresztül párologtatnak, úgy próbálnak védekezni a kiszáradás ellen, hogy kisebb lombot növesztenek. Ez azzal jár, hogy a fás utcákban is kisebb a párologtatással együtt járó hűtő hatás. Az új fáknál nagyobb felületen juthat vízhez a gyökérzet. Ez a törekvés is a burkolat visszabontásával jár, ami érinti a járdák mellett a parkolóhelyeket is, amelyekről ilyenkor kiderül, hogy legálisan létesültek-e.
Idén januárban az Ősz utca 41–45. előtt bontatta fel a szegedi önkormányzat a térkövet. A helyi sajtó első körben úgy tálalta a történteket, hogy a város nem értesítette a munkáról az ott lakókat, akik fölháborodtak, mert az addigi tíz parkolóhelyből három maradt, pedig ott negyvenlakásos társasház áll. Az önkormányzat válaszából aztán kiderült, hogy azon a helyen korábban zöld felület volt, „amelyet ismeretlenek jogellenesen burkoltak le”. Ahol a követ fölszedték, oda fákat fognak ültetni, helyreállítva a fasort.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
