Hétköznapokról a roma holokauszt emléknapján

  • - gi -
  • 2012. augusztus 2.

Belpol

Ma van a roma holokauszt emléknapja. Az ország 104 pontján emlékeznek az éjszakára, amikor Auschwitzban háromezer cigányt öltek meg. Túlélők hátborzongató visszaemlékezései idézik fel ezen a napon, hogy felhívják a figyelmet: soha nem szabad elfelejteni a vészkorszakot. Még békeidőben sem.

Nyilván mindenkinek, aki akár csak gondolatban is ott van a megemlékezéseken, eszébe jut a Tatárszentgyörggyel fémjelzett gyilkosságsorozat. Aki ma gyászol és néma fejhajtással emlékezik, tudja, hogy a borzalmak időlegesek. Hogy van elejük és van végük, még ha meg sem tudnánk mondani, hol kezdődnek, és miért épp ott tetőznek, ahol. Pedig Tatárszentgyörgy után mindennap fel kell tenni a kérdést, hogy azok a történetek, amelyek a média és a médiafogyasztók ingerküszöbét már el sem érik, miképp függnek össze az ismert borzalmakkal.

Alább egy ilyen történetet írunk le. A borsodi asszony, aki otthonában mesélt arról, miért próbáltak szerencsét Kanadában, ezeket az epizódokat csak a másfél órás beszélgetés vége felé említette, „ha már a részletekbe megyünk”. Számára ezek, ha nem is természetesek, de megkérdőjelezhetetlenek, hiszen a rendszer így működik.

Az ötvenes, takaros cigány asszonyt lekapcsolták májusban a reptéren a rendőrök, és bevitték a Gyorskocsi utcába, csak mert amikor megérkezett Kanadába, odakint még levette bankszámlájáról a családi pótlékot. Nem járt volna neki már, de hát küldték. „Pedig bement a gyerek az iskolába, szólni, hogy nem fog menni szeptembertől, mert kimegyünk.”

Az önkormányzatig el is jutott a híre, hogy kimentek, az államkincstárig már nem, hiszen nem az iskola vagy az önkormányzat dolga ezt elintézni. „Azt hittem, három hónap jár, akkor is, ha kimegyünk.” Nem teljesen légből kapott szám a három hónap, aki ennél hosszabb időre megy külföldre, annak ezt be kell jelentenie. Akkor nem küldik neki a korábbi juttatásokat.

Vissza kellett fizetnie a családi pótlékot (rendben van), harmincezer forint büntetést (mondjuk rendben van) és 90 ezer forintot a repülőtéri incidensért és az egyéjszakás Gyorskocsi utcai fogva tartásért (mert másnap kiengedték).

Kétszer voltak Kanadában, egyszer 2001 és 2003 között, most pedig 2010 őszétől idén tavaszig. A fiuk mindkétszer járt iskolába Torontóban, folyékonyan beszél angolul, de itthon egyszer sem fogadták el a kanadai papírjait, újra ott kellett kezdenie, ahol abbahagyta két tanévvel korábban. 18 évesen most végezte el az általános iskolát.

A budapesti megemlékezés este 6-kor lesz a Nehru parton a Roma holokauszt emlékműnél.

Figyelmébe ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.