Hétköznapokról a roma holokauszt emléknapján

  • - gi -
  • 2012. augusztus 2.

Belpol

Ma van a roma holokauszt emléknapja. Az ország 104 pontján emlékeznek az éjszakára, amikor Auschwitzban háromezer cigányt öltek meg. Túlélők hátborzongató visszaemlékezései idézik fel ezen a napon, hogy felhívják a figyelmet: soha nem szabad elfelejteni a vészkorszakot. Még békeidőben sem.

Nyilván mindenkinek, aki akár csak gondolatban is ott van a megemlékezéseken, eszébe jut a Tatárszentgyörggyel fémjelzett gyilkosságsorozat. Aki ma gyászol és néma fejhajtással emlékezik, tudja, hogy a borzalmak időlegesek. Hogy van elejük és van végük, még ha meg sem tudnánk mondani, hol kezdődnek, és miért épp ott tetőznek, ahol. Pedig Tatárszentgyörgy után mindennap fel kell tenni a kérdést, hogy azok a történetek, amelyek a média és a médiafogyasztók ingerküszöbét már el sem érik, miképp függnek össze az ismert borzalmakkal.

Alább egy ilyen történetet írunk le. A borsodi asszony, aki otthonában mesélt arról, miért próbáltak szerencsét Kanadában, ezeket az epizódokat csak a másfél órás beszélgetés vége felé említette, „ha már a részletekbe megyünk”. Számára ezek, ha nem is természetesek, de megkérdőjelezhetetlenek, hiszen a rendszer így működik.

Az ötvenes, takaros cigány asszonyt lekapcsolták májusban a reptéren a rendőrök, és bevitték a Gyorskocsi utcába, csak mert amikor megérkezett Kanadába, odakint még levette bankszámlájáról a családi pótlékot. Nem járt volna neki már, de hát küldték. „Pedig bement a gyerek az iskolába, szólni, hogy nem fog menni szeptembertől, mert kimegyünk.”

Az önkormányzatig el is jutott a híre, hogy kimentek, az államkincstárig már nem, hiszen nem az iskola vagy az önkormányzat dolga ezt elintézni. „Azt hittem, három hónap jár, akkor is, ha kimegyünk.” Nem teljesen légből kapott szám a három hónap, aki ennél hosszabb időre megy külföldre, annak ezt be kell jelentenie. Akkor nem küldik neki a korábbi juttatásokat.

Vissza kellett fizetnie a családi pótlékot (rendben van), harmincezer forint büntetést (mondjuk rendben van) és 90 ezer forintot a repülőtéri incidensért és az egyéjszakás Gyorskocsi utcai fogva tartásért (mert másnap kiengedték).

Kétszer voltak Kanadában, egyszer 2001 és 2003 között, most pedig 2010 őszétől idén tavaszig. A fiuk mindkétszer járt iskolába Torontóban, folyékonyan beszél angolul, de itthon egyszer sem fogadták el a kanadai papírjait, újra ott kellett kezdenie, ahol abbahagyta két tanévvel korábban. 18 évesen most végezte el az általános iskolát.

A budapesti megemlékezés este 6-kor lesz a Nehru parton a Roma holokauszt emlékműnél.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.