Hétköznapokról a roma holokauszt emléknapján

  • - gi -
  • 2012. augusztus 2.

Belpol

Ma van a roma holokauszt emléknapja. Az ország 104 pontján emlékeznek az éjszakára, amikor Auschwitzban háromezer cigányt öltek meg. Túlélők hátborzongató visszaemlékezései idézik fel ezen a napon, hogy felhívják a figyelmet: soha nem szabad elfelejteni a vészkorszakot. Még békeidőben sem.

Nyilván mindenkinek, aki akár csak gondolatban is ott van a megemlékezéseken, eszébe jut a Tatárszentgyörggyel fémjelzett gyilkosságsorozat. Aki ma gyászol és néma fejhajtással emlékezik, tudja, hogy a borzalmak időlegesek. Hogy van elejük és van végük, még ha meg sem tudnánk mondani, hol kezdődnek, és miért épp ott tetőznek, ahol. Pedig Tatárszentgyörgy után mindennap fel kell tenni a kérdést, hogy azok a történetek, amelyek a média és a médiafogyasztók ingerküszöbét már el sem érik, miképp függnek össze az ismert borzalmakkal.

Alább egy ilyen történetet írunk le. A borsodi asszony, aki otthonában mesélt arról, miért próbáltak szerencsét Kanadában, ezeket az epizódokat csak a másfél órás beszélgetés vége felé említette, „ha már a részletekbe megyünk”. Számára ezek, ha nem is természetesek, de megkérdőjelezhetetlenek, hiszen a rendszer így működik.

Az ötvenes, takaros cigány asszonyt lekapcsolták májusban a reptéren a rendőrök, és bevitték a Gyorskocsi utcába, csak mert amikor megérkezett Kanadába, odakint még levette bankszámlájáról a családi pótlékot. Nem járt volna neki már, de hát küldték. „Pedig bement a gyerek az iskolába, szólni, hogy nem fog menni szeptembertől, mert kimegyünk.”

Az önkormányzatig el is jutott a híre, hogy kimentek, az államkincstárig már nem, hiszen nem az iskola vagy az önkormányzat dolga ezt elintézni. „Azt hittem, három hónap jár, akkor is, ha kimegyünk.” Nem teljesen légből kapott szám a három hónap, aki ennél hosszabb időre megy külföldre, annak ezt be kell jelentenie. Akkor nem küldik neki a korábbi juttatásokat.

Vissza kellett fizetnie a családi pótlékot (rendben van), harmincezer forint büntetést (mondjuk rendben van) és 90 ezer forintot a repülőtéri incidensért és az egyéjszakás Gyorskocsi utcai fogva tartásért (mert másnap kiengedték).

Kétszer voltak Kanadában, egyszer 2001 és 2003 között, most pedig 2010 őszétől idén tavaszig. A fiuk mindkétszer járt iskolába Torontóban, folyékonyan beszél angolul, de itthon egyszer sem fogadták el a kanadai papírjait, újra ott kellett kezdenie, ahol abbahagyta két tanévvel korábban. 18 évesen most végezte el az általános iskolát.

A budapesti megemlékezés este 6-kor lesz a Nehru parton a Roma holokauszt emlékműnél.

Figyelmébe ajánljuk

Helyreigazítás

  • narancs.hu

Helyreigazítás az Egy elképesztő történet: gondnokság alá akarta vetetni egykori barátját, majd bíróságra ment, de a pert is elbukta című cikk miatt.

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.