Hiába a kormánypropaganda, a magyarok többsége még mindig uniópárti

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 3.

Belpol

Egy friss felmérés szerint a kormánypártiak negyede ért egyet azzal, hogy jogállamisági feltételekhez kössék az uniós támogatásokat, illetve a hitelprogramot, míg az ellenzék több mint 90 százalékban támogatná az új rendszert.

Bár az Orbán-kormány elmúlt tíz évének retorikájának meghatározó eleme volt a Brüsszel-ellenes kommunikáció, a magyarok csaknem kétharmada (64 százaléka) még mindig az EU-tagság mellett szavazna – derült ki a Publicus Intézet felméréséből, amelyet a Népszava megbízásából készítettek.

A kutatás szerint a Demokratikus Koalíció, a Momentum és az MSZP–Párbeszéd szavazói közül átlagosan tízből kilencen uniópártiak, de még a jobbikosok 60 százaléka is a csatlakozásra voksolna. A Fidesz táborában ez az arány jóval alacsonyabb, 44 százalék, 38 százalékuk pedig egyenesen ellenzi a tagságot.

Az euró bevezetéséről szóló kérdés esetében is nagy a szakadék az ellenzéki és a kormánypárti szimpatizánsok között: a fideszeseknek csak kevesebb mint harmada támogatná a bevezetését, 57 százalékuk pedig kifejezetten ellenzi. Míg az MSZP–Párbeszéd hívei szeretnék az uniós pénznem bevezetését (92 százalék), addig az ellenzéki pártok közül legkevésbé a DK-sok (65 százalék) örülnének neki.

Markáns ellentét mutatkozik a megkérdezettek válaszai alapján abban is, hogy szükséges-e jogállamisági feltételekhez kötni az uniós támogatásokat, illetve a hitelprogramot. A felmérés szerint a kormánypártiaknak csak valamivel több mint negyede ért ezzel egyet, míg az ellenzék (az MSZP–Párbeszéd tábora, a DK-sok és a momentumosok) több mint 90 százalékban támogatná az új rendszert. A jobbikosoknál ez az arány 80 százalék.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.