Hiába a kormánypropaganda, a magyarok többsége még mindig uniópárti

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 3.

Belpol

Egy friss felmérés szerint a kormánypártiak negyede ért egyet azzal, hogy jogállamisági feltételekhez kössék az uniós támogatásokat, illetve a hitelprogramot, míg az ellenzék több mint 90 százalékban támogatná az új rendszert.

Bár az Orbán-kormány elmúlt tíz évének retorikájának meghatározó eleme volt a Brüsszel-ellenes kommunikáció, a magyarok csaknem kétharmada (64 százaléka) még mindig az EU-tagság mellett szavazna – derült ki a Publicus Intézet felméréséből, amelyet a Népszava megbízásából készítettek.

A kutatás szerint a Demokratikus Koalíció, a Momentum és az MSZP–Párbeszéd szavazói közül átlagosan tízből kilencen uniópártiak, de még a jobbikosok 60 százaléka is a csatlakozásra voksolna. A Fidesz táborában ez az arány jóval alacsonyabb, 44 százalék, 38 százalékuk pedig egyenesen ellenzi a tagságot.

Az euró bevezetéséről szóló kérdés esetében is nagy a szakadék az ellenzéki és a kormánypárti szimpatizánsok között: a fideszeseknek csak kevesebb mint harmada támogatná a bevezetését, 57 százalékuk pedig kifejezetten ellenzi. Míg az MSZP–Párbeszéd hívei szeretnék az uniós pénznem bevezetését (92 százalék), addig az ellenzéki pártok közül legkevésbé a DK-sok (65 százalék) örülnének neki.

Markáns ellentét mutatkozik a megkérdezettek válaszai alapján abban is, hogy szükséges-e jogállamisági feltételekhez kötni az uniós támogatásokat, illetve a hitelprogramot. A felmérés szerint a kormánypártiaknak csak valamivel több mint negyede ért ezzel egyet, míg az ellenzék (az MSZP–Párbeszéd tábora, a DK-sok és a momentumosok) több mint 90 százalékban támogatná az új rendszert. A jobbikosoknál ez az arány 80 százalék.

Figyelmébe ajánljuk

Mindent megértve

  • - minek -

Sok tekintetben szabálytalan Beth Gibbons élete és pályafutása, ugyanakkor a néha szokatlan fordulatok sok mindent elárulnak a sikerek, de a visszavonultságban eltöltött időszakok értelméről, titkairól is.

Palackposta

A magyarországi holokauszt 80. évfordulójára összeállított kiállítás több, bár nem feltétlenül eltérő nézőpontot és értelmezést rendel egymás mellé.

A létezés sötét ünnepe

  • Kiss Annamária

Perovics Zoltán színháza a megalapítástól kezdve, vagyis már a 90-es évektől kutatja a hiteles színházi jelenlét mibenlétét.

Hogyan nyerhetjük meg az Európa-bajnokságot?

Még most sem késő, szólunk. Az európai parlamenti és önkormányzati választás előtt Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor bement az egyik tévéjébe (a legrégebbibe), ahol megnyilatkozott az egyik műsorvezetőjének (a legrégebbinek), s egyéb fontos mondandói (háború lesz, háború lesz, háború lesz, hrrrrrgggrrrxx!!!) mellett természetesen a védjegyének számító szenvedélyére is szót kerített: a labdarúgásról beszélt.

Végtelen frontok

Új frontot nyitott az orosz hadsereg május 10-én Harkivtól északra. Az ukrán védelmet felkészületlenül érte a támadás, sokan a katonai és a politikai vezetést hibáztatják, az elemzők pedig az orosz szándékot igyekeznek megérteni. Ha a háború menetét nem is változtatja meg ez a támadás, számos jelentős elmozdulásra mégis felhívja a figyelmet.

Kifelé legény

Törökország a Közel-Kelet nagy játékosa, senki sem nézheti levegőnek – legalábbis ezt üzenné Ankara serény külpolitikája. Ám a külvilág felé mutatott erős ország képe egyre hamisabb. A belső problémák lassan felemésztik az elnök rendszerét.

 

A holnap pajzsa

  • Szabó Attila

Az új európai uniós médiatörvényről, az EMFA-ról (European Media Freedom Act), s arról, hogy hozhat-e az elfogadása bármi jót Magyarország számára, e lap hasábjain nemrég Polyák Gábor írt figyelemfelkeltő, de lemondó hangvételű cikket. 

 

A többi dráma

Átalakítja a legendás drámatagozatos oktatást a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban a tankerület és az igazgató – utóbbi most fideszes önkormányzati képviselő lett. Az érintettek a szülői értekezleten hiába kérdeztek, hivatalos leveleikre sem kapnak választ.

„Passzívan tűrni kényszerülnek”

Akkugyárak melletti lakhatásról, kőbánya és függőhíd alatt „felejtett” emberekről, a rendeleti kormányzás salátatörvényeiről és az elmúlt évek jogalkotási gyakorlatának „mellékhatásairól” beszélgettünk a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda vezetőjével és munkatársával.

Mint a golyó

Győztes, de a saját elvárásaihoz és korábbi eredményeihez képest rosszabbul teljesítő Fidesz, egy néhány hónapja feltűnt párt vártnál is jobb eredménye, a parlamenti ellenzék látványos összecsuklása – első ránézésre erről árulkodnak a vasárnapi két választás számai. Pillantsunk rájuk másodjára is.