Hiába a kormánypropaganda, a magyarok többsége még mindig uniópárti

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 3.

Belpol

Egy friss felmérés szerint a kormánypártiak negyede ért egyet azzal, hogy jogállamisági feltételekhez kössék az uniós támogatásokat, illetve a hitelprogramot, míg az ellenzék több mint 90 százalékban támogatná az új rendszert.

Bár az Orbán-kormány elmúlt tíz évének retorikájának meghatározó eleme volt a Brüsszel-ellenes kommunikáció, a magyarok csaknem kétharmada (64 százaléka) még mindig az EU-tagság mellett szavazna – derült ki a Publicus Intézet felméréséből, amelyet a Népszava megbízásából készítettek.

A kutatás szerint a Demokratikus Koalíció, a Momentum és az MSZP–Párbeszéd szavazói közül átlagosan tízből kilencen uniópártiak, de még a jobbikosok 60 százaléka is a csatlakozásra voksolna. A Fidesz táborában ez az arány jóval alacsonyabb, 44 százalék, 38 százalékuk pedig egyenesen ellenzi a tagságot.

Az euró bevezetéséről szóló kérdés esetében is nagy a szakadék az ellenzéki és a kormánypárti szimpatizánsok között: a fideszeseknek csak kevesebb mint harmada támogatná a bevezetését, 57 százalékuk pedig kifejezetten ellenzi. Míg az MSZP–Párbeszéd hívei szeretnék az uniós pénznem bevezetését (92 százalék), addig az ellenzéki pártok közül legkevésbé a DK-sok (65 százalék) örülnének neki.

Markáns ellentét mutatkozik a megkérdezettek válaszai alapján abban is, hogy szükséges-e jogállamisági feltételekhez kötni az uniós támogatásokat, illetve a hitelprogramot. A felmérés szerint a kormánypártiaknak csak valamivel több mint negyede ért ezzel egyet, míg az ellenzék (az MSZP–Párbeszéd tábora, a DK-sok és a momentumosok) több mint 90 százalékban támogatná az új rendszert. A jobbikosoknál ez az arány 80 százalék.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.