A roma holokauszt áldozataira emlékeztek Budapesten

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 2.

Belpol

Az Országos Roma Önkormányzat elnöke azt mondta, a roma holokauszt emléknapja kimaradt a történelemkönyvekből, de a cigányság nem feledi a 76 évvel ezelőtt történteket.

A második világháború alatt meggyilkolt romákra emlékezett az Országos Roma Önkormányzat a roma holokauszt emléknapján, vasárnap Budapesten. Agócs János, a szervezet elnöke beszédében arra emlékeztetett, hogy az áldozatok egyszerű roma emberek voltak, édesanyák, édesapák és gyermekek. Kitartásukat mutatja, hogy a holokauszt áldozatai közül egyedül a romáknál nem tudták a családokat szétválasztani a gyilkosok – tette hozzá.

Az ORÖ elnöke hangsúlyozta: ma is vérző szívvel emlékeznek a gyilkos eszme áldozataira, és együttéreznek azokkal, akik most is nap mint nap tapasztalják a diszkrimináció valamilyen formáját.
Agócs János azt mondta, hogy a roma holokauszt emléknapja kimaradt a történelemkönyvekből, de a cigányság nem feledi a 76 évvel ezelőtt történteket.

Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára (b) és Agócs János, az Országos Roma Önkormányz

Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára (b) és Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat elnöke.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az eseményen hangsúlyozta: a kormány feladatának tekinti, hogy a roma holokausztról szóló ismereteket erősítse, betemesse a társadalom különböző csoportjai közötti árkokat, és hidakat építsen közöttük.

Felidézte: augusztus 2-át a Cigány Világszövetség 1972-ben nyilvánította a roma holokauszt emléknapjává, arra emlékezve, hogy 1944. augusztus 3-ára virradóra, egyetlen éjszaka alatt több mint háromezer romát és szintit gyilkoltak meg a nácik az auschwitz-birkenaui haláltáborban.

Kiemelte, hogy a kormányzat Magyarországon és a nemzetközi színtéren is következetesen kiáll a nemzeti kisebbségek ügye mellett, és feladatának tekinti, hogy az Európai Unióban felhívja a figyelmet a cigány kisebbség helyzetére.
Az állam felelős azért, hogy soha többé ne történhessen a 76 évvel ezelőttihez hasonló tragédia - mondta a politikus.

Verbális agresszióval kezdődött, gázkamrában végződött

Sztojka Attila, a Belügyminisztérium társadalmi esélyteremtési főigazgatóságának vezetője úgy fogalmazott, hogy az Országos Roma Önkormányzat olyan kincse az országnak, amely a legszélesebb hidakat képes megteremteni romák és nem romák között, ám a hidak építése még nem fejeződött be.

Fahidi Éva holokauszttúlélő, aki maga is a haláltáborban volt a tömeggyilkosság idején, azt mondta: ez egy olyan folyamat vége volt, amely verbális agresszióval kezdődött és a gázkamrában végződött.

Megemlékezés és koszorúzás a fővárosi Nehru parton.

Megemlékezés és koszorúzás a fővárosi Nehru parton.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Hozzátette: ezért ragad meg minden alkalmat arra, hogy felhívja a figyelmet a gyűlöletkeltés veszélyére. A megemlékezés végén a résztvevők megkoszorúzták az ORÖ székházának falán a roma holokauszt áldozatainak emléktábláját.

Az ünnepségen jelen volt Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes, képviseltette továbbá magát a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata, az Országos Örmény Önkormányzat, valamint a budapesti francia és indiai nagykövetség is. (MTI)

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere Facebook-bejegyzésben azt írta, „emlékeznünk kell azokra, akik a rasszizmus áldozatai lettek, hiszen csak is így akadályozhatjuk meg, hogy a gyűlölet újra és újra utat törjön magának”.

Karácsony: „Emlékeznünk kell azokra, akik a rasszizmus áldozatai lettek"

A főpolgármester szerint csak így lehet megakadályozni, hogy a gyűlölet utat törjön magának. „Emlékeznünk kell azokra, akik a rasszizmus áldozatai lettek, hiszen csak is így akadályozhatjuk meg, hogy a gyűlölet újra és újra utat törjön magának" - fogalmaz Karácsony Gergely Facebook-bejegyzésében. Augusztus 2.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.