Hiller István szerint az MMA környékén kell keresni L. Simon László kirúgásának valódi okát

  • narancs.hu
  • 2023. november 10.

Belpol

A World Press Photo körüli ügy csak apropó lehetett.

Nem a World Press Photo kiállítás körül kirobbant ügy áll L. Simon László menesztésének hátterében – állítja Hiller István, aki az ATV Egyenes beszéd című műsorában szólalt meg a Nemzeti Múzeum igazgatójának hétfői kirúgásával kapcsolatban.

A szocialista politikus a műsorban arról beszélt, hogy a mi hazánkos Dúró Dóra által gerjesztett feszültség csak apropót adott a kormánynak arra, hogy gesztust gyakoroljon a radikális jobboldal szavazói felé, az igazgató menesztésnek valódi ok ezzel szemben szerint az, hogy

L. Simon László egy hónappal ezelőtt a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) közgyűlésén megakadályozta a leköszönő elnök tiszteletbeli elnökké választását.

Hiller elmondta, a kérdés kifejezetten L. Simon közbenjárására került le a napirendről. „Én nagyon nagy biztonsággal mondom, hogy mivel Csák miniszter és a Magyar Művészeti Akadémia neves zenész elnöke között egy teljesen más ügyben nagyon erős szakmai kapcsolat van – ez az Zeneakadémia ügye –, ez a szövetség elbírja azt, hogy ha megakadályozza valaki, hogy az elnökből tiszteletbeli elnök legyen, akkor a Fideszen belül bizony ez a társaság kimondottan befolyásos” – fogalmazott Hiller István, majd megjegyzete, ha nem lett volna a World Press Photo kiállítás ügye, később találtak volna más okot L. Simon kirúgására. A szocialista politikus egyébként azt is valószínűnek tartja, hogy Csák János a döntés előtt egyeztetett Orbán Viktorral.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.