Hivatalosan nem tudni, nem hivatalosan elképzelhető, hogy máshol megjelennek a Népszabadság cikkei

Belpol

Nem mehettek be a szerkesztőségbe dolgozni a Népszabadság újságírói vasárnap. A főszerkesztő ugyan tárgyalt a kiadó menedzsmentjével, de eredménytelenül: hétfőn nem jelenik meg a lap, a munkatársak most új gazdát keresnek a lapnak.

A szombati Kossuth téri demonstráció után vasárnap újabb akcióval folytatódott a Népszabadság melletti szolidaritás: délután kettőkor ugyanis a lap munkatársai munkába indultak és Facebookon arra buzdítottak másokat is, tartsanak velük. A Munkába megy a Népszabadság névre keresztelt akción néhány száz ember gyűlt össze a Bécsi úti szerkesztőség épülete előtt, ahol nem sokkal délután kettő után Pető Péter főszerkesztő-helyettes megpróbált bejutni az épületbe, ám a csengőt hiába nyomta kitartóan, sem őt, sem mást nem engedtek be. „Ez lenne az első olyan Népszabadság-szám, ami nem jelenik meg, leszámítva a nemzeti ünnepeket. Azért vagyunk itt, hogy mint minden vasárnap, leüljünk dolgozni és elkészítsük a hétfői számot. Ha nem jutunk be, a lap nem jelenik meg és a tárgyalásokon nem jutunk előre, akkor mással készülünk, vannak ugyanis talonban érdeklődésre számot tartó cikkeink.”

Pető Péter azért becsönget

Pető Péter azért becsönget

Fotó: Sióréti Gábor

 

Míg a munkatársak az épület előtt várakoztak, Murányi András főszerkesztő és az érdekképviseleti tagok bementek tárgyalni a Mediaworks kiadó menedzsmentjével. A tárgyalások egy része hamar meghiúsult, a Népszabadság munkatársai ugyanis szerették volna, ha a TASZ jogásza is velük tart, ezt azonban nem engedték meg nekik, mondván, a kiadó részéről sem érkezett jogász, így a másik oldal jogásza sem vehet részt a megbeszélésen. Így az érdekképviseleti tagok úgy döntöttek, ők sem mennek be. „Holnap délután 2-3 körül kaptunk egy időpontot a menedzsmenttől, akkor jöhetünk vissza a jogászunkkal a munkajogi témákról beszélni” – tájékoztatta a várakozókat Danó Anna, a lap újságírója, az üzemi tanács képviselője.

Várakozás

Várakozás

Fotó: Sióréti Gábor

 

Több mint kétórányi tárgyalás és várakozás után aztán megérkezett az épület elé Murányi András főszerkesztő is, aki közölte, hogy a megbeszélést nem tekinthetjük eredményesnek, ő ugyanis azzal a feltétellel ült le a kiadó menedzsmentjével tárgyalni, hogy két alapvető követelést teljesítsenek: azaz jelenjen meg holnap a lap és indítsák újra a lassan két napja nem működő honlapjukat. „Ezzel kapcsolatban felajánlásokat is tettünk, a menedzsment pedig akceptálta ezeket, azt kommunikálták, hogy

a tulaj egyetért

az iránnyal, amit mi felvázoltunk, de a konklúzió az lett, hogy amíg ehhez a jogi háttér nem biztosított, a kiadó nem hajlandó folytatni a lap kiadását és az online felület újraindítását. Vagyis hétfőn nem jelenhet meg a Népszabadság és

a nol.hu sem üzemel

majd.

Murányi András

Murányi András

Fotó: Sióréti Gábor

 

„Ezért most már az egyetlen dolog, amiről tárgyalni lehet a tulajdonossal és a menedzsmenttel, az a lap eladásának biztosítása. Ezzel a tulajdonos egyetértett” – jelentette be Murányi, aki holnap folytatja a tárgyalásokat a Bécsi úton és elkészíti a szándéknyilatkozatot, mely tartalmazza majd a szerkesztőség alapvetéseit és azokat az információkat és adatokat, melyek szükségesek a Népszabadság értékesítéséhez. Reményei szerint ez holnap, holnapután meg is történik, és találnak olyat, aki gazdája lenne a lapnak. „Ahhoz pedig továbbra is ragaszkodunk a kollégáimmal, hogy a munkánkat független szerkesztőségként végezhessük.”

Murányi arra nem tudott válaszolni, hogy a már elkészült cikkeik megjelennek-e addig is, amíg a lap kiadása és az online felület működése szünetel, nem hivatalosan viszont azt mondta, bármi megtörténhet, így még az is, hogy megjelennek valahol. Az újságírók a szerkesztőségi rendszerhez, az e-mailekhez és a személyes tárgyaikhoz azonban továbbra sem férnek hozzá.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.