„Az átláthatóság megadóztatása” – a napokban így kommentálta portálunknak Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója azt a kormányrendeletet, amely a kvótanépszavazás előtti pénteken jelent meg a Magyar Közlönyben. Az új szabályozás – amely napokon belül életbe lép – lényege, hogy ezentúl a közhivatalok súlyos összegeket kérhetnek azért, hogy teljesítsenek egy-egy közérdekű adatigénylést. Az Orbán Viktor aláírásával jegyzett rendeletben egyebek közt szerepel: ha túl sok munkaórába telik a válaszok összeállítása, óránként akár 4400 (!) forintot is felszámolhat az adatkezelő, amit előre kell kifizetni. Erre akkor kerülhet sor, ha az „adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás” ideje meghaladja a négy munkaórát. Ráadásul még a fénymásolásért – oldalanként minimum 12, de akár 130 forintot –, a postaköltségért és az adathordozóért is fizethetünk majd, ha meg szeretnénk tudni, hogy mire költik az adóforintjainkat.
Repkedhetnek majd a milliók?
Minden bizonnyal nem a véletlen műve, hogy a rendelkezésben nincsen semmilyen garancia arra nézve, hogy az új szabályokkal ne élnének vissza a kormányzati szervek, ha nagyon szeretnének valamilyen közadatot titokban tartani. Hogy lássuk, miről is lehet majd szó, érdemes felidézni egy, a közelmúltban történt túlkapást, amely során a Magyar Posta és az egyik cége úgy akart kérni 70 millió forintnál is többet az MSZP-s Tóth Bertalan adatigényléseinek teljesítésére, hogy ehhez akkor semmi jogalapja nem volt. Az új rendelet életbe lépésekor már a Magyar Posta is teremthet olyan helyzetet, hogy elvileg jogosan követelhet pénzt a sok-sok szerződés kiadásáért, bár a több tízmilliós költségek kiszabása minden bizonnyal továbbra sem állja majd meg a helyét.
Az, hogy ez tisztán csak a Fidesz és a kormány érdekeit szolgáló rendelkezés, abból is látható, hogy a most megjelent szabályozást senki sem véleményezhette, a tervezett szöveget nem tették közzé, így gyakorlatilag fű alatt hozták be a nyilvánosságot különösen visszataszító módon korlátozó újdonságot. Az is roppant furcsa, hogy az egy évvel korábbi, tárgyban született tervezet jóval kevesebb, még csak 1100 forintos óradíjjal számolt.
A több mint egy hete nyilvánosságra került rendelet eddig nem csapta ki a biztosítékot az ellenzéki pártoknál, s ez részben annak is köszönhető, hogy elsősorban a kvótanépszavazás uralta a közbeszéde. Az új szabályozás a Népszabadság-botrány tükrében is mutatja, hogy a kormány ismét szűkítette annak a lehetőségét, hogy az oknyomozó újságírók vagy maguk az ellenzéki politikusok feltárjanak a Fidesz számára kellemetlen ügyeket.
A témában közölt cikkeink után az LMP viszont Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul az ügyben – tudtuk meg Hadházy Ákostól, a párt társelnökétől. Információink szerint ezt hétfőn jelentik be, ekkortól kérik az országgyűlési képviselőket, hogy írják alá a beadványukat, ugyanis minimum 50 aláírás szükséges ahhoz, hogy az Ab befogadja a dokumentumot.
Alaptörvény-ellenes lehet főosztályvezetői órabért kérni
A portálunk birtokába került beadványtervezet egyértelműen leírja, hogy az új kormányrendelet alaptörvény-ellenes. Az indoklásban egyebek közt részletezi, hogy 4400 forintos óránkénti költség túlzó, hiszen ez „napi nyolc órás és havi huszonegy munkanapos foglalkoztatással számítva 739 200 forintnak, azaz hozzávetőleg egy minisztériumi főosztályvezető bérének felel meg”.
Idéznek az Alaptörvény szövegéből is, amely szerint „(…) a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok”.
Arra is hivatkozik a beadványtervezet, hogy az Alkotmánybíróság eddigi határozataiban kiemelt védelmet biztosított a közhatalmi döntések nyilvánosságának, és külön kiemelte a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal kapcsolatban a közérdekű adatok megismerhetőségének fontosságát, így bíznak abban, hogy ez a gyakorlat tovább folytatódik, és az Alkotmánybíróság megsemmisíti az új kormányrendeletet. Ha mégsem semmisítené meg, akkor legalább arra kötelezzék a kormányt, hogy a költségek kiszabása során az adatigénylések teljesítésében valóban közreműködő közfoglalkoztatottak óradíját, és nem a 4400 forintot kelljen alapul venni.
Azt már korábban a Transparency International jogi igazgatója is megerősítette a magyarnarancs.hu-nak, hogy lenne miért Alkotmánybírósághoz fordulni, s nagyjából a mostani tervezet érveihez hasonlókat fogalmazott meg. Hogy az LMP kezdeményezése célba jut-e, formailag elsősorban az Alkotmánybíróságtól függ, hiszen az ötven támogatói aláírás minden bizonnyal meglesz. Az pedig, hogy az Ab továbbra is kiáll-e a közérdekű adatok megismerhetősége és az átláthatóság mellett, reméljük, hogy csakis rajtuk múlik majd.
