Az utolsó szalmaszál: az Alkotmánybíróság gáncsolhatja el Orbánék sunyi rendeletét

  • Magyar Krisztián
  • 2016. október 10.

Belpol

Kész a beadvány az esztelenül magas óradíj miatt.

„Az átláthatóság megadóztatása” – a napokban így kommentálta portálunknak Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója azt a kormányrendeletet, amely a kvótanépszavazás előtti pénteken jelent meg a Magyar Közlönyben. Az új szabályozás – amely napokon belül életbe lép – lényege, hogy ezentúl a közhivatalok súlyos összegeket kérhetnek azért, hogy teljesítsenek egy-egy közérdekű adatigénylést. Az Orbán Viktor aláírásával jegyzett rendeletben egyebek közt szerepel: ha túl sok munkaórába telik a válaszok összeállítása, óránként akár 4400 (!) forintot is felszámolhat az adatkezelő, amit előre kell kifizetni. Erre akkor kerülhet sor, ha az „adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás” ideje meghaladja a négy munkaórát. Ráadásul még a fénymásolásért – oldalanként minimum 12, de akár 130 forintot –, a postaköltségért és az adathordozóért is fizethetünk majd, ha meg szeretnénk tudni, hogy mire költik az adóforintjainkat.

Repkedhetnek majd a milliók?

Minden bizonnyal nem a véletlen műve, hogy a rendelkezésben nincsen semmilyen garancia arra nézve, hogy az új szabályokkal ne élnének vissza a kormányzati szervek, ha nagyon szeretnének valamilyen közadatot titokban tartani. Hogy lássuk, miről is lehet majd szó, érdemes felidézni egy, a közelmúltban történt túlkapást, amely során a Magyar Posta és az egyik cége úgy akart kérni 70 millió forintnál is többet az MSZP-s Tóth Bertalan adatigényléseinek teljesítésére, hogy ehhez akkor semmi jogalapja nem volt. Az új rendelet életbe lépésekor már a Magyar Posta is teremthet olyan helyzetet, hogy elvileg jogosan követelhet pénzt a sok-sok szerződés kiadásáért, bár a több tízmilliós költségek kiszabása minden bizonnyal továbbra sem állja majd meg a helyét.

Az, hogy ez tisztán csak a Fidesz és a kormány érdekeit szolgáló rendelkezés, abból is látható, hogy a most megjelent szabályozást senki sem véleményezhette, a tervezett szöveget nem tették közzé, így gyakorlatilag fű alatt hozták be a nyilvánosságot különösen visszataszító módon korlátozó újdonságot. Az is roppant furcsa, hogy az egy évvel korábbi, tárgyban született tervezet jóval kevesebb, még csak 1100 forintos óradíjjal számolt.

A több mint egy hete nyilvánosságra került rendelet eddig nem csapta ki a biztosítékot az ellenzéki pártoknál, s ez részben annak is köszönhető, hogy elsősorban a kvótanépszavazás uralta a közbeszéde. Az új szabályozás a Népszabadság-botrány tükrében is mutatja, hogy a kormány ismét szűkítette annak a lehetőségét, hogy az oknyomozó újságírók vagy maguk az ellenzéki politikusok feltárjanak a Fidesz számára kellemetlen ügyeket.

A témában közölt cikkeink után az LMP viszont Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul az ügyben – tudtuk meg Hadházy Ákostól, a párt társelnökétől. Információink szerint ezt hétfőn jelentik be, ekkortól kérik az országgyűlési képviselőket, hogy írják alá a beadványukat, ugyanis minimum 50 aláírás szükséges ahhoz, hogy az Ab befogadja a dokumentumot.

Alaptörvény-ellenes lehet főosztályvezetői órabért kérni

A portálunk birtokába került beadványtervezet egyértelműen leírja, hogy az új kormányrendelet alaptörvény-ellenes. Az indoklásban egyebek közt részletezi, hogy 4400 forintos óránkénti költség túlzó, hiszen ez „napi nyolc órás és havi huszonegy munkanapos foglalkoztatással számítva 739 200 forintnak, azaz hozzávetőleg egy minisztériumi főosztályvezető bérének felel meg”.

Idéznek az Alaptörvény szövegéből is, amely szerint „(…) a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok”.

Arra is hivatkozik a beadványtervezet, hogy az Alkotmánybíróság eddigi határozataiban kiemelt védelmet biztosított a közhatalmi döntések nyilvánosságának, és külön kiemelte a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal kapcsolatban a közérdekű adatok megismerhetőségének fontosságát, így bíznak abban, hogy ez a gyakorlat tovább folytatódik, és az Alkotmánybíróság megsemmisíti az új kormányrendeletet. Ha mégsem semmisítené meg, akkor legalább arra kötelezzék a kormányt, hogy a költségek kiszabása során az adatigénylések teljesítésében valóban közreműködő közfoglalkoztatottak óradíját, és nem a 4400 forintot kelljen alapul venni.

Azt már korábban a Transparency International jogi igazgatója is megerősítette a magyarnarancs.hu-nak, hogy lenne miért Alkotmánybírósághoz fordulni, s nagyjából a mostani tervezet érveihez hasonlókat fogalmazott meg. Hogy az LMP kezdeményezése célba jut-e, formailag elsősorban az Alkotmánybíróságtól függ, hiszen az ötven támogatói aláírás minden bizonnyal meglesz. Az pedig, hogy az Ab továbbra is kiáll-e a közérdekű adatok megismerhetősége és az átláthatóság mellett, reméljük, hogy csakis rajtuk múlik majd.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.