Hogyan költi el Budapest az egészségügyre szánt idei 10 milliárdot?

A kerületeknek nyolcmilliárd, a fővárosnak kettő jut, ami szintén a kerületeknél fog kikötni. Utánajártunk, mit lehet kezdeni ennyi pénzből és milyen átalakítások várhatók jövőre.

Tavaly november végén Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy akkor hajlandó támogatni a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezését, ha a kormány eleget tesz a feltételeiknek. Az öt kritérium közül az egyik az volt, hogy a kormány az Egészséges Budapest Program (EBP) keretében a meglévő forrásokon túl adjon öt év alatt 50 milliárdnyi pluszforrást a kerületi önkormányzatoknak, hogy azok fejleszteni tudják az alap- és a szakellátást. Ezt a kormány el is fogadta, az idei tízmilliárd pedig már úton van a főváros és a kerületek számlája felé.

Az összeget ugyanis kettébontották: 8,4 jut a kerületeknek, 2 milliárd elvileg marad a fővárosnál. Az észszerű felhasználásban a főpolgármester munkáját idén januártól egy egészségügyi szakemberekből álló tanácsadói testület segíti, amelynek az első javaslata az volt, hogy a pénzt ne CT- és MR-berendezésekre költsék, abból ugyanis nincs hiány: 36 CT és 27 MR áll a budapestiek rendelkezésére (ebben van állami, önkormányzati és magántulajdonú is). A gépeken elvégzett vizsgálatok száma viszont nem elég, így azokat kell növelni, és ilyen módon csökkenteni a várólistákat.

Itt egy MR!

Fotó: MTI/Illyés Tibor

 

Mi lesz a kétmilliárddal?

„Először az volt az ötlet, hogy közbeszerzést írunk ki a budapesti CT- és MR-szolgáltatóknak, hogy pluszvizsgálatokat vásároljunk tőlük a daganatgyanús betegek vizsgálathoz jutásának lerövidítése érdekében, de az ilyen jellegű pályáztatás hónapokig elhúzódhatna, így végül arra jutottunk, hogy a kétmilliárdot is odaadjuk a kerületeknek, támogatási szerződést kötünk velük, és maguk vásárolják meg a kapacitást” – mondta lapunknak Havasi Gábor egészségügyi tanácsnok.

Rékassy Balázs orvos, egészségügyi menedzser – aki február közepétől a Városháza egészségügyi projektjeit segíti – számításai szerint a fővárosban évente nagyjából 250 ezer CT- és 120 ezer MR-vizsgálatot végeznek budapesti lakosokon. A CT-vizsgálatok nagyjából 60, az MR-vizsgálatok 25 százaléka történik onkológiai vagy onkológiaibetegség-gyanús pácienseknél. Kétmilliárdból több tíz­ezernyi vizsgálatot lehet vásárolni, ezzel pedig 30–40 százalékkal lehet emelni a jelenlegi kapacitást.

Mit kapnak a kerületek?

A kerületek kétfajta fejlesztésre költhetik a pénzt: orvosieszköz-fejlesztésre és épületfelújításra, -korszerűsítésre. Az I., V., VI., XIV. és XXI. kerületek mindkettőre kapnak pénzt, a legtöbbet Csepel (1 milliárd) és Kispest (931 millió), a legkevesebbet Rákosmente (50 millió) és Újpest (73 millió). Nem kap egy fillért sem a VII., XI., XIII. és XX. kerület. Ezt a pénzt a kerületeknek 2021. június 31-ig kell elkölteni.

A csütörtökön megjelenő Narancsban körbejártuk a tízmilliárd lehetséges elköltési módjait és arról is beszéltünk a szakmai tanácsadókkal, milyen strukturális átalakításokra számíthatnak a budapestiek, lesznek-e több kerület lakosságát közösen kiszolgáló járóbeteg-ellátási centrumok?

A friss Narancs csütörtöktől kapható az újságárusoknál és itt fizethet elő rá.