Honnan vannak Mészáros Lőrincnek páncélosai?

Belpol

Megmutatjuk, mi az útja annak, hogy tankot vásároljon magának.

Az elmúlt hetek egyik legbizarrabb híre volt, hogy – Hadházy Ákos országgyűlési képviselő és a Magyar Hang drónfelvételei szerint – a Mészáros Lőrinchez köthető Búzakalász 66. Kft. bicskei birtokán egy BRDM–2-es felderítő harcjármű, valamint egy ponyvával letakart lánctalpas állomásozik.

A lap megkereste a társaságot, de a Mészáros Csoport kommunikációs igazgatósága azt válaszolta, hogy a magánterületen található ingóságokról nem áll módjukban tájékoztatást adni.

  • De akkor mégis hogyan kerültek a harckocsik Mészáros birtokára?
  • Vagy ma Magyarországon szabadon lehet masírozni, esetleg lövöldözni tankokkal?
  • Ezen héten ennek a kérdésnek jártunk utána.

Ajánló a friss Narancsból!

„Hétmillió forintért árultak 2017 novemberében egy 1980-as gyártású BRDM−2-es harcjárműt, amelyről az is kiderült, hogy összesen 868 kilométert futott – a Használtautó.hu portálra kitett nem mindennapi hirdetésre annak idején a hvg.hu talált rá. Azt gondolhatnánk, ez kirívó eset, pedig nem ritkák az ilyen ajánlatok az interneten – sőt valójában sokkal könnyebb egy páncéloshoz hozzájutni, mint gondolnánk. A Honvédelmi Minisztérium (HM) a feleslegessé vált fegyvereket, fegyverzeti szakanyagokat ún. inkurrenciapályázatokon értékesíti. (...)

»A Magyarországon értékesített dolgokat azután az egész világon el lehet adni, ha hatástalanítva vannak, nincs ebben semmi különös« – mondja egy olyan társaság munkatársa, amely inkurrens harceszközök, alkatrészek továbbértékesítésével foglalkozik. (...) Egy harcjármű átlagosan 10-12 millió forintba kerül. Elsősorban a szovjet technológiákat veszik; a németnek »már nincs is ára«, olyan sokat kérnek érte. Tudunk egy Magyarországon található Tigris tank utánzatról, amelyet más járművek alkatrészeiből szereltek össze. (...)

»A szervezett bűnözői csoportok nem így szerzik be a fegyvereiket, nehézfegyvereket meg amúgy sem használnak« – mondja egy biztonságpolitikai szakértő. Az inkurrenciával foglalkozó cégeknek különben is igazolni kell, hova kerülnek a fegyverek; ezt nem mindig tartják be, de amit inkurrenciában eladnak itthon, abban szerinte „nincs fegyver, csak cső, de mögötte semmi”.

Ha kíváncsi arra, hogy mennyi inkurrenciából származó bevétellel számol a HM, mennyi haszna van egy kereskedőnek a továbbértékesítésből, mi a harcjárművek hatástalanításnak a menete, és hányféleképpen lehet „tankoztatni” az országban, akkor vegye meg a friss Narancsot vagy fizessen elő rá!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egzaltált Dürer

A monumentális kiállítás középpontjában egyetlen mű, egy 1506-os dátummal jelölt, Selmecbányáról származó gótikus szárnyas oltár áll, amelynek az egyik táblaképével (helyesebben reprodukciójával) mindenki találkozott már. A kollektív emlékezetünkbe beégett a Vizitáció (Mária találkozása Erzsébettel), ám ez nem mondható el a nyolcból megmaradt hét táblaképről – amelyek most először láthatók együtt.

0–24

A hétköznapi és ünnepnapi fasizmus letagadásának megvannak a magyarban is a kulcsmondatai, közbeszédbéli szállóigéi. Kivétel nélkül önleleplező mondatok, melyek igen gyakran egyeznek is a közlő szándékaival.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

Szivárgás

Tavaly szeptemberben a kuruc.info közzétett egy olyan párbeszédet tartalmazó hangfelvételt, amelyen többek között ez hallható: „Nekem a Viktor azt mondta, hogy azért jöjjek be, hogy beszéljük meg, hogy ki fenyegetett meg.”

Szép, új, szintetikus világ

  • Váradi András

Egy jó kép többet mond, mint ezer szó. Közhelyes, de attól még igaz bon mot. Robert Capa még rá is duplázott, amikor azt mondta: el tud képzelni egy olyan képet (fotót), amely akkora hatással van az emberekre, hogy soha többé nem lesz háború.

Közös pont híján

Hosszú ideig az évszázad üzleteként hirdették a német fegyvergyártásra alapozó hazai védelmi ipari fejlesztéseket. Ám a pénz elfogyott, exporttal nem számolhatunk, ráadásul a Merz-kormány nem lesz olyan elnéző Orbán Viktor bomlasztó politikájával szemben, mint amilyen Angela Merkel volt.

„Itt írd alá, Gergő!”

A fideszes ifjúságból indulva, minisztériumokon és államtalanított állami cégeken át vezető úton került Böszörményi-Nagy Gergely, az Orbán-rendszer egyik hivatásos szabadgondolkodója a MOME-t fenntartó alapítvány élére, ahol aztán nem kívánt ismertséget szerzett.

„Végre ellazultunk”

Tizenöt éve alakult meg az Ivan & The Parazol, de fontosabb, hogy a klasszikus rock ihletettségű zenekar a minap jelentette meg hatodik nagylemezét Belle Époque címmel. Az új album mellett ambiciózus tervekről és a köz­életről is beszélgettünk Vitáris Ivánnal, az együttes énekesével és Simon Bálint dobossal.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.