Honnan vannak Mészáros Lőrincnek páncélosai?

Belpol

Megmutatjuk, mi az útja annak, hogy tankot vásároljon magának.

Az elmúlt hetek egyik legbizarrabb híre volt, hogy – Hadházy Ákos országgyűlési képviselő és a Magyar Hang drónfelvételei szerint – a Mészáros Lőrinchez köthető Búzakalász 66. Kft. bicskei birtokán egy BRDM–2-es felderítő harcjármű, valamint egy ponyvával letakart lánctalpas állomásozik.

A lap megkereste a társaságot, de a Mészáros Csoport kommunikációs igazgatósága azt válaszolta, hogy a magánterületen található ingóságokról nem áll módjukban tájékoztatást adni.

  • De akkor mégis hogyan kerültek a harckocsik Mészáros birtokára?
  • Vagy ma Magyarországon szabadon lehet masírozni, esetleg lövöldözni tankokkal?
  • Ezen héten ennek a kérdésnek jártunk utána.

Ajánló a friss Narancsból!

„Hétmillió forintért árultak 2017 novemberében egy 1980-as gyártású BRDM−2-es harcjárműt, amelyről az is kiderült, hogy összesen 868 kilométert futott – a Használtautó.hu portálra kitett nem mindennapi hirdetésre annak idején a hvg.hu talált rá. Azt gondolhatnánk, ez kirívó eset, pedig nem ritkák az ilyen ajánlatok az interneten – sőt valójában sokkal könnyebb egy páncéloshoz hozzájutni, mint gondolnánk. A Honvédelmi Minisztérium (HM) a feleslegessé vált fegyvereket, fegyverzeti szakanyagokat ún. inkurrenciapályázatokon értékesíti. (...)

»A Magyarországon értékesített dolgokat azután az egész világon el lehet adni, ha hatástalanítva vannak, nincs ebben semmi különös« – mondja egy olyan társaság munkatársa, amely inkurrens harceszközök, alkatrészek továbbértékesítésével foglalkozik. (...) Egy harcjármű átlagosan 10-12 millió forintba kerül. Elsősorban a szovjet technológiákat veszik; a németnek »már nincs is ára«, olyan sokat kérnek érte. Tudunk egy Magyarországon található Tigris tank utánzatról, amelyet más járművek alkatrészeiből szereltek össze. (...)

»A szervezett bűnözői csoportok nem így szerzik be a fegyvereiket, nehézfegyvereket meg amúgy sem használnak« – mondja egy biztonságpolitikai szakértő. Az inkurrenciával foglalkozó cégeknek különben is igazolni kell, hova kerülnek a fegyverek; ezt nem mindig tartják be, de amit inkurrenciában eladnak itthon, abban szerinte „nincs fegyver, csak cső, de mögötte semmi”.

Ha kíváncsi arra, hogy mennyi inkurrenciából származó bevétellel számol a HM, mennyi haszna van egy kereskedőnek a továbbértékesítésből, mi a harcjárművek hatástalanításnak a menete, és hányféleképpen lehet „tankoztatni” az országban, akkor vegye meg a friss Narancsot vagy fizessen elő rá!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.