Honnan vannak Mészáros Lőrincnek páncélosai?

Belpol

Megmutatjuk, mi az útja annak, hogy tankot vásároljon magának.

Az elmúlt hetek egyik legbizarrabb híre volt, hogy – Hadházy Ákos országgyűlési képviselő és a Magyar Hang drónfelvételei szerint – a Mészáros Lőrinchez köthető Búzakalász 66. Kft. bicskei birtokán egy BRDM–2-es felderítő harcjármű, valamint egy ponyvával letakart lánctalpas állomásozik.

A lap megkereste a társaságot, de a Mészáros Csoport kommunikációs igazgatósága azt válaszolta, hogy a magánterületen található ingóságokról nem áll módjukban tájékoztatást adni.

  • De akkor mégis hogyan kerültek a harckocsik Mészáros birtokára?
  • Vagy ma Magyarországon szabadon lehet masírozni, esetleg lövöldözni tankokkal?
  • Ezen héten ennek a kérdésnek jártunk utána.

Ajánló a friss Narancsból!

„Hétmillió forintért árultak 2017 novemberében egy 1980-as gyártású BRDM−2-es harcjárműt, amelyről az is kiderült, hogy összesen 868 kilométert futott – a Használtautó.hu portálra kitett nem mindennapi hirdetésre annak idején a hvg.hu talált rá. Azt gondolhatnánk, ez kirívó eset, pedig nem ritkák az ilyen ajánlatok az interneten – sőt valójában sokkal könnyebb egy páncéloshoz hozzájutni, mint gondolnánk. A Honvédelmi Minisztérium (HM) a feleslegessé vált fegyvereket, fegyverzeti szakanyagokat ún. inkurrenciapályázatokon értékesíti. (...)

»A Magyarországon értékesített dolgokat azután az egész világon el lehet adni, ha hatástalanítva vannak, nincs ebben semmi különös« – mondja egy olyan társaság munkatársa, amely inkurrens harceszközök, alkatrészek továbbértékesítésével foglalkozik. (...) Egy harcjármű átlagosan 10-12 millió forintba kerül. Elsősorban a szovjet technológiákat veszik; a németnek »már nincs is ára«, olyan sokat kérnek érte. Tudunk egy Magyarországon található Tigris tank utánzatról, amelyet más járművek alkatrészeiből szereltek össze. (...)

»A szervezett bűnözői csoportok nem így szerzik be a fegyvereiket, nehézfegyvereket meg amúgy sem használnak« – mondja egy biztonságpolitikai szakértő. Az inkurrenciával foglalkozó cégeknek különben is igazolni kell, hova kerülnek a fegyverek; ezt nem mindig tartják be, de amit inkurrenciában eladnak itthon, abban szerinte „nincs fegyver, csak cső, de mögötte semmi”.

Ha kíváncsi arra, hogy mennyi inkurrenciából származó bevétellel számol a HM, mennyi haszna van egy kereskedőnek a továbbértékesítésből, mi a harcjárművek hatástalanításnak a menete, és hányféleképpen lehet „tankoztatni” az országban, akkor vegye meg a friss Narancsot vagy fizessen elő rá!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.