Honvédelmi miniszter: "Itt Magyarországon nem lesz LMBTQ-XYZ ideológiával fertőzött haderő"

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. május 5.

Belpol

A nagy budapesti konzervatív találkozón mosta össze Szalay-Bobrovniczky Kristóf a háborút és a "genderideológiát". 

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is felszólalt pénteken a Conservative Political Action Conference (CPAC) Hungary elnevezésű kétnapos nagy jobboldali találkozón, ahol korábban Orbán Viktor is beszédet mondott, és amire Donald Trump amerikai elnök is üzenetet küldött

Szalay-Bobrovniczky Kristóf arról beszélt, hogy a magyar történelem harcok, háborúk, szabadságharcok folyamatos láncolata, amelyben a magyar mindig helytállt, mert a magyar jó katona, az ő feladata pedig az, hogy ha harcra kerülne sor, "jól felfegyverezve, jól kiképezve, bátran és elszántan, ahogy a magyar történelem során mindig, ismét helytálljunk és megvédjük a hazánkat".

A miniszter beszélt az ukrajnai háborúról is, de a hvg.hu beszámolója szerint egyszer sem nevezte meg Oroszországot. Ehelyett azt mondta, hogy nem látszik a háború vége, és hangoztatta, hogy Magyarország álláspontja szerint tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség, illetve hogy a béketárgyalások valók arra, és nem a fegyveres küzdelem, hogy a béke feltételeit meghatározzák.

"Mi magyarok saját történelmünk tragikus csapásaiból tudjuk, hogy a katonai frontvonalak nem mindig egyeznek a béketárgyalások során elért fontvonalakkal" – jegyezte meg, ezzel jó eséllyel arra utalva, hogy Ukrajnának talán területekről kellene lemondania. 

Szalay-Bobrovniczky Kristóf idézte Napóleont, aki szerint a háborúhoz keménység, elszántság és állhatatosság szükséges. Ugyanez igaz a békére is - mondta, hangsúlyozva, hogy Magyarország nem hagyja magát belesodorni a háborúba, ehelyett folytatja megkezdett haderőfejlesztését, és a védelmi kiadásokra fordított összeg a tervezettnél egy évvel korábban, már idén eléri a GDP 2 százalékát.  

Azt is mondta, hogy Magyarország aktív, elkötelezett és megbecsült tagja a NATO-nak, és hogy a kormány a szövetség védelmi jellegét tekinti a legfontosabbnak és minden körülmények között óvja a szövetséget a háborúba való belesodródástól – mondta. Kiemelte: a NATO keleti szárnyának erősítésében Magyarország földrajzi helyzete és haderőfejlesztése miatt is megkerülhetetlen szereplő, és rendkívül fontos az Egyesült Államokhoz, a NATO legfontosabb tagjához fűződő politikai kapcsolat minősége.

Ezután arról beszélt, hogy a hont nemcsak fegyverrel, hanem a helyes nemzeti politikával is védeni kell, erről szól a CPAC is, mert – idézte a fórum jelmondatát – "együtt erő vagyunk ebben a harcban". Szerinte a mindent elsöpörni vágyó globalista progresszió ellenében a nemzetre támaszkodva, de az azonosan gondolkodók világszintű összefogásával lehet csak védekezni, erről is szól a CPAC. 

Szalay-Bobrovniczky Kristóf beszélt arról is, hogy ki az ellenség (ami véletlenül sem Oroszország): számára, "egy kommunizmusnak nevezett gonosz és ostoba társadalomkísérletben felnőtt magyar számára" tejesen érthetetlen, hogy "szabad nyugati kultúrákban miként terebélyesedhettek el ilyen mértékben az ateista szovjet-bolsevik, mindenféle új neveken nevezett ideológiai áramlatok mutációi". Mint mondta, azt sem érti, hogy a jelenlegi háborús helyzetben miként fordulhatott elő, hogy a mindenkor hadsereg- és fegyverellenes "álpacifista progresszív baloldal" vált a háború legnagyobb támogatójává. 

A honvédelmi miniszter szerint tehát ismert az ellenség és a haditerve is, akik ellenzik a nemzeti politikát, a honvédelem hagyományos felfogását, a vallást és az egyházat, az iskolát és a családot vették célba és megpróbálták gyengíteni a társadalom "védelmi vonalait". "Ezen intézmények megszállása maga a nemzeti katasztrófa receptje, ezen intézmények nélkül egy közösség sem tud fennmaradni" – mondta. Ezek azok az intézmények, amelyek megvédik az embereket, a nemzeti politikának pedig az a dolga, hogy megvédje ezeket az intézményeket, mert ezek hiányában védtelenül maradnak az állampolgárok.

Szalay-Bobrovniczky azt is mondta, hogy a honvédelemben is ugyanazokat az elveket fogják érvényesítik, mint a nemzeti politikában, és amíg ő áll a honvédelem élén,

"itt Magyarországon nem lesz sem LMBTQ-XYZ, sem gendersemleges, sem másmilyen, progresszív ideológiával fertőzött haderő".

Végül arról beszélt, hogy "a magyar sors magányossága enyhülhet egy kicsit és szövetségben, igaz barátokkal folytathatjuk a küzdelmet, (.) védhetjük a hont, védhetjük a magyar hont, a magyar hazát és közös szellemi hazánkat is, az Isten-haza-család szentháromságát". 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.