Játék az iparűzésiadó-mentességgel - Telephely a telefonfülkében

  • Horváth Pál
  • 2011.08.25 00:00

Belpol

A forráshiányos települések önkormányzatai iparűzésiadó-mentességgel próbálják magukhoz csábítani a cégeket. A lehetőséggel főleg fuvarozótársaságok élnek, amelyek a gépjárműveik utáni adót az adott település kasszájába utalják. A Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató, Magyarország egyik legnagyobb foglalkoztatója viszont nemigen illik e képbe.
A forráshiányos települések önkormányzatai iparűzésiadó-mentességgel próbálják magukhoz csábítani a cégeket. A lehetőséggel főleg fuvarozótársaságok élnek, amelyek a gépjárműveik utáni adót az adott település kasszájába utalják. A Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató, Magyarország egyik legnagyobb foglalkoztatója viszont nemigen illik e képbe.

Ahhoz, hogy egy vállalkozás legalább részben mentesüljön a helyi iparűzési adó (hipa) befizetése alól, nincs szüksége másra, csak egy cégbírósági bejegyzésre, egy bérleményre a hipát elengedő - jellemzően szegény - településen, valamint arra, hogy a cégtáblát kitegye a telephelye falára. Legalábbis a gyakorlat ezt mutatja (lásd erről: Önfenntartó gazdálkodás, Magyar Narancs, 2011. július 28.). A törvény szerint azonban tevékenységet is kell végezni a helyszínen, mert csak így lehet nettó adócsalás nélkül megosztani az iparűzési adót a hipa-mentes telephelyek vagy fióktelepek között. Azt azonban, hogy az adott cég végez-e tényleges tevékenységet az adómentes telephelyein, jószerével soha senki nem ellenőrzi - így eme "adóoptimalizálási" módszer mára országosan bevetté vált.

A legnagyobb a legkisebbeknél

A Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. munkaerő-kölcsönző cég jelenleg az ország egyik legnagyobb foglalkoztatója, nyolcezer körüli munkavállalóval. A hipa-mentességet kínáló településeken lévő tucatnyi fióktelepét 2010 augusztusa és októbere között jegyezte be a cégbíróság.

A fióktelepek nem érhetők el könnyen, a cég központi honlapja nem jelzi létezésüket. Telefonszámaikat egy átlagos álláskereső kapacitását meghaladó munkával, a tudakozón keresztül kérdeztük le, de volt olyan cím, amihez telefonszám sem tartozott. E telephelyek többségét július végén, augusztus elején hívtuk föl érdeklődő álláskeresőként. A telefont vagy nem vették föl (például Tömördön, Csomádon, Mindszentgodisán), vagy nem tudtak helyben állást kínálni (például Bihartordán, Nagypáliban). Igaz, mondjuk egy nyilvános telefonfülkében nehéz is volna félfogadást és irodavezetőt tartani - márpedig az egyik telephely elérhetőségeként egy nyilvános fülkét adtak meg. Az országos fióktelep-hálózat tagjai többek között a vállalati agglomeráción kívül eső Tömörd, Mindszentgodisa, Sárszentágota, Tényő, Pánd, Tiszapüspöki, Nagymágocs, Nagypáli, a Pest megyei Csomád és a látványosan gazdagodó Újlengyel.

Ezek után fuvarozó vállalkozóként kértünk információt a települések polgármestereitől, névleges fióktelepet keresve három kamionunknak. "Cégünk" semmilyen tevékenységet nem szándékozott végezni a hipa-mentes (vagy alacsony adót kínáló) településeken, vagyis az adócsalás bűnös szándéka vezetett minket.

Az egyik dél-alföldi település polgármestere nagyon megörült, hiszen a kamionok bejelentése után a gépjárműadó szépen hoz a konyhára. Úgy is jó, ha a fuvarozó nem végez a településen tevékenységet, elég, ha fióktelepet jegyeztet be, bérbe veszi, és kiteszi a cégtáblát valahova. "Megoldható, mert szeretnénk segíteni önnek, és magunkon is ezáltal" - mondta munkatársunknak a polgármester, akitől azt is megtudtuk, hogy a kultúrházban van egy iroda, amin a Trenkwalder a falugazdásszal osztozik. Az egy szobából álló helyiségben a falugazdász dolgozik heti 2-3 napot; az egyik délelőtt az övé, a másikon a Trenkwalderé az iroda. A polgármester szerint nem töltik ki a rendelkezésre álló időt az "adminisztratíve" működő irodahelyiségben, és ennek köszönhetően a mi "fuvarozócégünk" is képbe kerülhet: a helyiséget ügyesen be lehet osztani, most is két íróasztal áll benne. Erre azt mondtuk, hogy nem szeretnénk munkatársat kihelyezni az irodába, amit az elöljáró megértőn fogadott. A kultúrház ügyintézői személyzete ott van; majd beszámítják a bérleti díjba, hogy elintézik az érkező levelek továbbpostázását. "Azzal senkinek nem lesz gondja, hogy a kultúrházba még egy levelezési címet iktatnak" - foglalta össze a polgármester a tárgyalást.

Egy másik településen a Trenkwalder fióktelepéhez megadott vonalas telefon egy nyilvános utcai fülkében csöng ki. Tény, hogy az irodában nem is téblábolnak holmi álláskeresők. Helyszíni szemlénk során kiderült, hogy több cég is bejelentkezett a Trenkwaldernek is helyet adó önkormányzati épületbe, a Fő utca 56. szám alá, ám nem tartózkodik ott senki. A polgármester fuvarozó vállalkozónk érdeklődésére megerősítette, hogy tényleg több társaság is bejelentkezett oda, de nincs ott senki. A település megkapja a bérleti díjat, jobb esetben valamenynyi gépjárműadót is, mindenki jól jár.

Az egyik főváros környéki kistelepülés zsákutcája ugyancsak furcsa választás munkaerő-kölcsönzés céljára: a rozsdás rajzszögekkel felfogatott műanyag zacskóba csúsztatott papíron olvashatók az ügyfélfogadási időpontok, a cég fióktelephelye mellett fával, téglával terített ipartelep van. A polgármesteri hivatal munkatársa szerint nekik "nincsenek elvárásaik", a települést nem zavarja, hogy a vállalkozás nem végez tevékenységet.

A Trenkwalder bihartordai irodistáját akkora utánajárással értük el, amihez egy álláskereső sem venné a fáradságot. A polgármesteri hivatal adta ki az illető mobilszámát, mert a tudakozótól kapott vonalas telefonszámon nem vette fel a kagylót. Az irodavezető a kölcsönző központi honlapját ajánlotta tájékozódásra a "közelben lakó" álláskeresőnek. Arra hivatkozott, hogy a Bihartorda vidékén működő cégeknél jelenleg nincs olyan állás, amit ő keres. Talán nem is lesz, ha csak nem a Bagdi tanyára vagy a Füst pusztára keresnek dolgozót a Trenkwalder megrendelői.

A téti kistérség (Győr-Sopron megye) egyik településén újra három kamionnal telephelyet kereső fuvarozóként nyomulunk: a polgármester arról tájékoztat, hogy önkormányzati ingatlanra minimális összegbe kerül bérleti szerződést kötni, havi 15 ezerért már kerül is telephely. Kiteszik a táblát, és részükről az is rendben van, ha nem végzünk ott tevékenységet: a kamionnak nem kell itt tartózkodnia, mert, ugye, állandóan úton van. A fuvarozó felvetésére, hogy mi van akkor, ha az árbevétele 80 százaléka után "itt nem akar fizetni iparűzésit", az volt a válasz, hogy ahhoz az önkormányzatnak semmi köze. A többi a könyvelő dolga.

Nincs gazdája

Ellenőrző hatóság után kutatva lapunk kérésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) állásfoglalásában kifejtette: a helyi adók beszedése és ellenőrzése az önkormányzati adóhatóságok hatáskörébe tartozik, ezért az aggályok is helyi szinten maradnak.

Érthető módon az önkormányzatokat hidegen hagyja, hogy a cégek hogyan osztják meg hipájukat telephelyeik között, a lényeg, hogy nekik fizessenek. A kistelepülések önkormányzatai közismerten forráshiányosak, az óvoda, az iskola fenntartásához szükséges pénzekért is megküzdenek. A központi kormányzati pénzek nem elegendőek, joguk van viszont önállóan rendelkezni a hipa beszedéséről és ellenőrzéséről. Az önkormányzatok így megszerzett - legális vagy illegális - bevétele azonban aprópénz az emiatt országosan kieső hipa-bevételhez képest.

A törvény előírja azt is, hogyan kell megosztani a hipát a telephelyek között. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adóalapját a székhely, telephely(ek) szerinti településekhez tartozó foglalkoztatottak után elszámolt személyi jellegű ráfordítások arányában oszthatja meg. Ami Magyarország jelenlegi legnagyobb foglalkoztatóját illeti: a fióktelepeken dolgozó alkalmazottak fizikai jelenléte 2011. július végén-augusztus elején sok esetben nem volt igazolható. Ami alapján az is fölvethető, hogy egy munkaerő-kölcsönző esetében vajon nem a fogyasztók - vagyis az álláskeresők - megtévesztése-e, ha a hivatalosan bejegyzett fióktelepeken nem mindenhol nyújtanak szolgáltatást. Az általunk megkérdezett polgármesterek állításai is megerősítik, miért nem hirdeti fióktelepeit az álláskeresők körében a Trenkwalder: mert nincs mit hirdetni.

Általánosságban bizonyos: ami a cégeknek megéri, az a kistelepüléseket adócsalásban való részvételre kényszeríti, helyzetükön azonban gyökeresen nem javít. Jóval több forrás jutna nekik is, ha a vállalkozások nem vonhatnák ki magukat könnyedén az iparűzési adó fizetése alól.

Szegény gazdagok

A Trenkwalder mérlege szerint helyi adókra 37 millió forintot fizettek ki 2010-ben - ez a tétel az iparűzési mellett építményadót is tartalmazhat. A 19,5 milliárd forintos árbevétel után - 2 százalékos hipát tekintve irányadónak - 382 millió Ft iparűzési adó befizetése lett volna reális. Az iparűzésiadó-befizetés ilyen drasztikus csökkentése - elméletben - elsősorban a fióktelepek közötti megosztásával érhető el. Az ipa megosztásának részleteiről nem kaptunk információt a cégtől.

Papíron jelenleg 34 telephelye, fióktelepe van, de weboldala csak 13 nagyobb városban jelez működő irodákat. A mérleg szerint 18,6 millió helyiadó-túlfizetés volt tavaly, ami utalhat arra is, hogy az új nullás telephelyek után már ennyivel kevesebb hipát állapítottak meg.

A Trenkwalder mérlege szerint ingatlaneszközeinek aránya nem nőtt (értéke csökkent), tehát bérleményei vannak. Ebből következően létszámarányos hipa-bevallást adhatott be, vagyis elvileg alkalmazottakat kellett bejelentenie a kis vidéki irodákba is.

Neked ajánljuk