Érdekes nyilatkozatot tett Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke május 3-án, a sajtószabadság világnapján. Elismerte, hogy a Bizottság a múltban nem fordított elég időt és energiát a sajtószabadság védelmére. Azt mondta, nincsenek is megfelelő eszközeik arra, hogy a médiát a demokrácia egyik tartópilléreként védelmezzék, mert az uniós jogszabályok a médiacégeket ugyanúgy kezelik, mint az összes többi gazdasági szereplőt. Arra a kérdésre, hogy miért nem használják erőteljesebben az EU versenyjogi eszköztárát a médiapluralizmus biztosítására, az alelnök a 2018-ban alapított fideszes médiakonglomerátum, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) ügyét hozta fel. „Természetesen lenne kedvem hozzá, hogy fellépjek. De a mostani versenyjogi szabályokat úgy alakították ki, hogy ennél jóval nagyobb ügyeket kapjanak el. Pénzügyi értelemben a KESMA ügye túl kicsi, vagyis az összeolvadás értéke túl kicsi ehhez” – magyarázta Jourová.
A magyar média helyzete nem először kerül a középpontba egy bizottsági sajtótájékoztatón. Tavaly nyáron kisebb szócsata is kialakult két bizottsági szóvivő és néhány brüsszeli tudósító között, miután az újságírók számonkérték, miért nem reagál a Bizottság a magyar média kormányzati finanszírozásával kapcsolatos két panaszbeadványra. Az egyik, még 2016-ban érkezett beadvány a közmédia állami támogatását kifogásolta, a másik, 2019-ben benyújtott panasz az állami hirdetések egyenlőtlen és diszkriminatív elosztását. „Négy évről beszélünk, ez szégyen, mit fognak tenni?” – fakadt ki Catherine Feore északír tudósító. Hivatalos előrelépés azóta sem történt a két ügyben, és Jourová minapi nyilatkozatát Magyarországon többen úgy értelmezték, mintha a Bizottság a panaszokról is elutasító véleményt mondott volna (jóllehet, ez nem következik az alelnök szavaiból). Utánajártunk, mi áll a beadványokban, és hogyan léphetne fel az EU a magyar kormány médiabeli térfoglalásával szemben.
Tiltott támogatások
Abban igaza van Jourovának, hogy a KESMA-nak „felajánlott” médiacégek összeolvadása ellen az EU nem nagyon tehetett semmit. Az uniós jog értelmében vállalati összefonódásokhoz akkor kell a Bizottság engedélye, ha az érintett cégek összevont világméretű forgalma meghaladja az 5 milliárd eurót. Bár a KESMA a magyar piacon hatalmas szereplő – az Átlátszó számítása szerint létrejöttekor 476 különböző médiacímet adott ki –, az 1800 milliárd forintnak megfelelő határt természetesen meg sem közelíti. A magyar versenyhatóságnak ettől még vizsgálnia kellett volna az összefonódást (a hazai határérték 15 milliárd forint összesített bevétel), azonban a kormány 2018 végén egy rendelettel nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette az Echo Tv, a Magyar Idők, az Origót kiadó New Wave Media és az OPUS Press beolvadását a médiaholdingba. Így végül sem a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH), sem a Médiatanácsnak nem kellett állást foglalnia az ügyletről.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
