Mit tehet az EU a szabad magyar médiáért?

Jourová feltette a kezét

Belpol

Az Európai Bizottság tehetetlennek mutatja magát a fideszes médiaholding ügyében. A KESMA létrejöttét valóban nem akadályozhatták meg, de más eszközeik lennének a kormányzati médiatúlsúly ellen.

Érdekes nyilatkozatot tett Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke május 3-án, a sajtószabadság világnapján. Elismerte, hogy a Bizottság a múltban nem fordított elég időt és energiát a sajtószabadság védelmére. Azt mondta, nincsenek is megfelelő eszközeik arra, hogy a médiát a demokrácia egyik tartópilléreként védelmezzék, mert az uniós jogszabályok a médiacégeket ugyanúgy kezelik, mint az összes többi gazdasági szereplőt. Arra a kérdésre, hogy miért nem használják erőteljesebben az EU versenyjogi eszköztárát a médiapluralizmus biztosítására, az alelnök a 2018-ban alapított fideszes mé­dia­konglomerátum, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) ügyét hozta fel. „Természetesen lenne kedvem hozzá, hogy fellépjek. De a mostani versenyjogi szabályokat úgy alakították ki, hogy ennél jóval nagyobb ügyeket kapjanak el. Pénzügyi értelemben a KESMA ügye túl kicsi, vagyis az összeolvadás értéke túl kicsi ehhez” – magyarázta Jourová.

A magyar média helyzete nem először kerül a középpontba egy bizottsági sajtótájékoztatón. Tavaly nyáron kisebb szócsata is kialakult két bizottsági szóvivő és néhány brüsszeli tudósító között, miután az újságírók számonkérték, miért nem reagál a Bizottság a magyar média kormányzati finanszírozásával kapcsolatos két panaszbeadványra. Az egyik, még 2016-ban érkezett beadvány a közmédia állami támogatását kifogásolta, a másik, 2019-ben benyújtott panasz az állami hirdetések egyenlőtlen és diszkriminatív elosztását. „Négy évről beszélünk, ez szégyen, mit fognak tenni?” – fakadt ki Catherine Feore észak­ír tudósító. Hivatalos előrelépés azóta sem történt a két ügyben, és Jourová minapi nyilatkozatát Magyarországon többen úgy értelmezték, mintha a Bizottság a panaszokról is elutasító véleményt mondott volna (jóllehet, ez nem következik az alelnök szavaiból). Utánajártunk, mi áll a beadványokban, és hogyan léphetne fel az EU a magyar kormány médiabeli térfoglalásával szemben.

Utcak?p - Budapest - ?js?gospavilon Pesterzs?beten

 
Barna kabát minden színben kapható
Fotó: MTI/Róka László

Tiltott támogatások

Abban igaza van Jourovának, hogy a KESMA-nak „felajánlott” médiacégek összeolvadása ellen az EU nem nagyon tehetett semmit. Az uniós jog értelmében vállalati összefonódásokhoz akkor kell a Bizottság engedélye, ha az érintett cégek összevont világméretű forgalma meghaladja az 5 milliárd eurót. Bár a KESMA a magyar piacon hatalmas szereplő – az Átlátszó számítása szerint létrejöttekor 476 különböző médiacímet adott ki –, az 1800 milliárd forintnak megfelelő határt természetesen meg sem közelíti. A magyar versenyhatóságnak ettől még vizsgálnia kellett volna az összefonódást (a hazai határ­érték 15 milliárd forint összesített bevétel), azonban a kormány 2018 végén egy rendelettel nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette az Echo Tv, a Magyar Idők, az Origót kiadó New Wave Media és az OPUS Press beolvadását a médiaholdingba. Így végül sem a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH), sem a Médiatanácsnak nem kellett állást foglalnia az ügyletről.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.