Káosz a felvételi körül: Palkovicsék reformja miatt törvénysértésben az iskolák

A reformok miatt nemcsak a művészeti képzéseket tartó szakgimnáziumok léte került veszélybe, de a középiskolai felvételit is botrány fenyegeti, ugyanis az eddig ezekre a szakokra beérkezett felvételi jelentkezéseket a szakgimnáziumoknak vissza kellene utasítania. De nem teszik, a kormány sem szerez érvényt az általa módosított törvényeknek, inkább hallgat és félrenéz.

Érettségit és szakmai vizsgát adó középfokú művészeti szakképzésre eddig szakgimnáziumokban lehetett szert tenni 4+1 éves rendszerben. A diákok, ahogy a gimnáziumokban szokás, a szakmai és közismeretei tárgyakat tanulva a negyedik év végén érettségiztek, ha maradtak, az ötödik évben OKJ-s (Országos Képzési Jegyzék) vizsgát tehettek.

Ez a képzési modell volt érvényben tavaly őszig, amikor a kormány módosította a szakképzési és a köznevelési törvényt. A szakmákat ritkította, az OKJ-s rendszert megszüntette, új szakmajegyzéket bocsátott ki, a legnépszerűbb művészeti szakképzéseket egy tollvonással a szakgimnáziumoktól a technikumokhoz rendelte.

A szakmajegyzék szeptember végi, és a szakképzési törvény novemberi módosításával a legnépszerűbb művészeti szakokat idén ősztől már csak a technikumokban lehet oktatni. Ezzel kihúzták a talajt művészeti szakgimnáziumok alól, hiszen ezek a képzések – ilyen például a grafikus, fotográfus, divat-, jelmez-, és díszlettervező, mozgókép- és animációkészítő, dekoratőr – az iskolai oktatás javát tették ki.

Lépéskényszerben

Országszerte 20-25 szakgimnáziumot, tanárait, diákjait, szülőit érinti a változás.

Mit tehetnek most az érintettek?

A művészeti szakgimnáziumoknak két választásuk van: vagy lemondanak ezekről a szakokról, vagy módosítják alapító okiratukat, azaz a technikumi profilt is felveszik, hogy folytathassák legkelendőbb művészeti képzéseiket. Ha lemondanának róluk, azzal lényegében magukat végzik ki: diákokat és normatív támogatást veszítenek, pedagógusokat kell elbocsátaniuk. A végén akár le is húzhatják a rolót.

 

Fotó: MTI

 

Ha életben akarnak maradni, bővítik profiljukat: szakgimnáziumi és technikumi vegyes intézményként működnek tovább. Ezzel persze számos gondot vesznek a nyakukba. Ahogy egy közoktatási szakértő állította a Narancs.hu-nak, ebben az esetben ősztől egy intézményen belül valójában két iskolát, munkaszervezetet, adminisztrációt, könyvelést, tantestületet kell működtetniük.

Sok hűhó

Mivel a szakképzési törvény a technikumi tanárokat kiemelte a közalkalmazotti törvény hatálya alól, egy iskolán belül dolgoznak majd olyan tanárok, akiket a Munka törvénykönyv szerint, és olyanok, akiket a közalkalmazotti törvény szerint foglalkoztatnak és díjaznak. Ez egyben azt is jelenti, hogy lesznek akiknek sokkal többet kell majd dolgozniuk ugyanazért a fizetésért, ami bérfeszültségekhez vezet majd. Nem tisztázott, milyen bérezési feltételekkel fog tanítani egy technikumi tanár, amikor a szakgimnáziumban kell órát adnia és fordítva, amikor a közalkalmazott szakgimnáziumi tanár a technikumban tanít.

Nem kevés energiát fog elvenni a tanároktól, hogy párhuzamosan kétféle képzésben kell a diákokat oktatniuk. Ehhez és a tanárok beosztásához át kell szervezni a pillanatnyilag egy profilú iskola működését. Ráadásul a köznevelési törvény változása miatt a szakgimnáziumok maximum 16 fős osztályokat indíthatnak, ezért a hibridiskola szakgimnáziumi részében az évfolyamonkénti osztályok száma – ahová eddig jellemzően harmincan jártak – meg fog duplázódni, míg a technikumi részében maradhat a harmincas létszám.

A szakgimnáziumi osztályok megkettőzése miatt pedagógusokat kell felvenni, miközben a tendencia a tanárok pályaelhagyása. Egy valami segíthet rajtuk: ha közalkalmazotti munkaviszony megszüntetése miatt a technikumokból, szakképzési centrumokból a szakgimnáziumokba csábítanak át tanárokat.

A művészeti szakképzés átstrukturálása a középiskola felvételi folyamatot is borítja, amely épp ezekben a hetekben élesedik: a szülőknek február 19-ig kellett beadni gyermekeik jelentkezési lapját. Az említett művészeti szakmák tanulását jogszerűen azonban már csak technikumokban kezdhetnék meg, miközben ezeket továbbra a szakgimnáziumok kínálják.

Hogyan lehetséges ez?

A kormányzat, a szakképzést felügyelő Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) szemet huny e törvénytelenség láttán: nem akar országos botrányt. Ha betartanák a szakképzési törvényt, valamennyi művészeti képzést folytató szakgimnáziumnak nyilvánosságra kellett volna hoznia február 19-ig az érintett művészeti szakok megszüntetését, tájékoztatva a szülőket arról, hogy ezeken nem tudják fogadni gyermekeiket. Már azokat sem, akik jelentkeztek.

 

Ilyenre cikkünk megjelenésig nem volt példa. A művészeti szakgimnáziumok továbbra is az ősszel meghirdetett képzési struktúrában várták határidőig a jelentkezéseket. A kormány azért is hallgatott, mert csak úgy tudott volna érvényt szerezni a törvénynek, ha menet közben beavatkozik a felvételi folyamatba, ami szintén botrányt kavart volna. Újra kellett volna nyitnia a hatályos és október 20-án lezárt Középfokú Felvételi Információs Rendszert.

A szakgimnáziumok, az ott dolgozó tanárok és diákok számára ésszerű és könnyebbséget hozó döntés az lenne, ha a kormány megkönyörülne, és továbbra is engedné e népszerű művészeti szakok indítását számukra. Ezt azonban a kormány három okból sem fogja megtenni.

1. Ez az intézkedése ugyanis arról szól, hogy a művészeti szakképzésben tudatosan leválasztotta a - minisztériumi felfogás szerint - "hasznos", azaz profitesélyes kreatív iparágat a "haszontalanról", mint például a szobrász, festő – amelyeket meghagyott a szakgimnáziumoknak.
2. Ezzel a lépéssel is a technikumi képzésbe erőlteti a diákokat, amivel igazolhatja a szakképzésben levezényelt átalakításait, katalizálja a szakképzésbe jelentkezők számát, amely változatlanul alulmarad a gimnáziumi képzésre jelentkezőkével szemben. A technikumokban a 11. évfolyamtól bevezetett ösztöndíjprogrammal szintén e cél elérését támogatja.
3. A harmadik ok jól ismert: a kormány saját presztízsének védelme, az önkorrekcióra való minimális képesség.

A kormányzat szándékáról megkérdeztük a két érintett minisztériumot is. Az ITM kérdésünkre nem hagyott kétséget afelől, ha életben akarnak maradni, a szakgimnáziumoknak fel kell venniük a technikumi profilt. "A szakképzési rendszer új szabályai szerint ősztől többféle iskolatípusban nyílik lehetőség a művészeti területet is érintő szakmák, szakképesítések képzésére. Az új Szakmajegyzékben szereplő szakmák szakképző intézményekben (technikumokban, szakképző iskolákban) lesznek megszerezhetőek. Ennek megfelelően a művészeti jellegű szakmák (pl. grafikus, kerámia- és porcelánkészítő, színház- és rendezvénytechnikus) további oktatásához az érintett intézményeknek (a korábbi szakgimnáziumoknak) szakképző intézménnyé vagy többcélú intézménnyé kell alakulniuk."

 

AZ ITM az átalakítást követően kialakult új rendszert rugalmasabbnak látja: "A jelenlegi kulturális és művészeti szakképesítéseket tartalmazó kínálat a megerősített szakképzési és az átalakult köznevelési rendszer új, rugalmasabb keretei között elérhető lesz ősztől is."

Nincs felesleges tanár?

A minisztérium a tanárok elbocsátására, a tehetséggondozására vonatkozó kérdésünkre azt válaszolta, "az új szabályok miatt egyetlen munkavállaló sem válik feleslegessé. A művészet iránt érdeklődő fiatalok tehetséggondozása, képzése, a pedagógusok, mesterek munkája a továbbiakban is biztosított lesz. " Az ITM a "haszontalannak" ítélt és leválasztott művészeti képzésekről azt írta, a szakmajegyzékben nem szereplő képzések nem szűnnek meg, a köznevelési törvény hatálya alatt, az átalakuló művészeti szakgimnáziumokban folyhatnak.

Megkérdeztük a művészeti szakgimnáziumokat fenntartó Klebelsberg Központot felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériumát is, hogy mit szól ehhez. Az emberminisztérium egyetlen kérdésünkre sem válaszolt, az ITM-hez passzolta tovább levelünket.