Karácsony Gergely az Alkotmánybírósághoz fordulna a kormány tűzijátékos területfoglalása miatt

  • narancs.hu
  • 2022. augusztus 26.

Belpol

Nem fizetnek ugyanis a fővárosnak a plusz egy hétnyi területfoglalásért, ráadásul a veszélyhelyzetre hivatkozva.

Karácsony Gergely a Klubrádió Esti gyors című műsorában beszélt arról, hogyan érinti a fővárost az augusztus 20-i tűzijáték kormánydöntés alapján való elhalasztása.

A kormány ugyanis nemcsak a halasztásról döntött, hanem arról is, hogy nem fizet közterület-használati díjat a tűzijáték miatt lefoglalt fővárosi területek után. Mindezt az ukrajnai háború miatt elrendelt vészhelyzettel indokolták.

"Mi a túró köze van a veszélyhelyzetnek, hogy Budapesten hol tárolják a tűzijáték pirotechnikai eszközeit?!" - fakadt kia az adásban a főpolgármester, ugyanis a jelenlegi helyzetben ez azt jelenti, hoyg egy hétig a főváros forgalmas központi részein, lezárt területeken állnak a kilövésre kész pirotechnikai eszközök. 

Az igaz ugyan, hogy a törvény szerint az állami ünnepekre használt közterületek után valóban nem kell díjat fizetni, de itt plusz egy hét közterülethasználatról van szó. Ráadásul az, hogy a fizetés elmulasztását a kormány az ukrajnai háború miatt elrendelt vészhelyzettelindokolja, Karácsony szerint nem más, mint "hatalmi hübrisz".

A főpolgármester azt is elmondta, hogy nem tartja kizártnak, hogy Alkotmánybírósághoz fordulnak az ügyben, már csak elvi szempontok miatt is.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.