A Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában beszélt Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter a járvány elleni védekezés sikeréről és az őt ért támadásokról. Azt mondta, a járvány "markánsan megmutatta" nemcsak az egyes emberek jellemét vagy a pártok viszonyulásait, hanem a társadalom és a gazdaság működési rendjét, illetve azt is, ami az egészségügyben korrigálandó, ami évtizedek alatt halmozódott fel, és nem sikerült a mai napig megoldani.
A járványügy részeként beszélt a két országos intézetről, a Szent László-kórház infektológiájáról és a légzőszervi betegségekkel foglalkozó Korányi-intézetről, és azt mondta ezek mögé is ki kell építeni a regionális központokat, hálózatot, és át kell gondolni a finanszírozást is.
Kásler Miklós fikcióknak nevezte, hogy rákos betegek a járvány ideje alatt nem kapták meg a szükséges kezelést. Hangsúlyozta: a daganatos betegek közül mindenkit el kellett látni a járvány első percétől kezdve.
Az emlőrák szűrését, a mammográfiát lehet, hogy halasztották, de ennek nincs következménye – mondta.
A népegészségügyi központban ismeretei szerint tizenhat panaszt tettek az elmúlt időszakban.
A miniszter kitért arra, hogy a panaszokat minden esetben azonnal kivizsgáltatta, még akkor is, ha indokolatlan volt. Jogorvoslatot lehet kérni a betegjogi képviselőnél, a főigazgatónál vagy az egészségügyért felelős minisztériumban, de idáig egyetlenegy bejelentés sem érkezett – közölte.
Kásler Miklós szerint tényeken alapulnak azok a kijelentések, miszerint Magyarország – bármilyen összevetésben – a járványban kiválóan vizsgázott. Ezt megerősítik a nemzetközi szakmai írások is – közölte.
Azt is mondta, hogy az ellenzék szerinte azért támadja, mert megvallottan hívő és magyar ember. Úgy fogalmazott: lehet keríteni szakmai támadásokat, kétségbe vonni múltját, onkológiai tevékenységét vagy emberi kvalitásait, de huszonhat évig vezette az onkológiai intézetet, ott minden évben több mint hatszázezer ember fordult meg, aki a saját szemével láthatta és tapasztalhatta, hogyan folyik a munka. Ők pedig ennek a tapasztalatnak hisznek, nem az ellenzéknek – tette hozzá Kásler Miklós.
Beszélt arról is, hogy apai ágon erdélyi, székely származású, így a trianoni döntés családjukat is érintette – Trianont úgy látta, mint a szerencsétlen körülmények egybeesését. Sok oka volt, de "egyik sem volt elegendő ahhoz, hogy a Szent István-i birodalmat hétfelé vágják és testidegen törzshöz csatolják az amputált végtagokat" – fogalmazott.
