Kelemen Anna után Vona Gáborról is könyvet ír Havas Henrik

  • narancs.hu
  • 2017. november 11.

Belpol

A Jobbik elnöke jelentette be az örömhírt.

„Havas Henrik még idén könyvet ír rólam. Nehéz őt politikailag elhelyezni, de tény, a kormánnyal szembeni kritikus értelmiség egyik vezető egyénisége a médiában. Hogy engem választott legújabb könyvének alanyául, véleményem szerint politikailag jelent valamit. Választhatta volna Szél Bernadettet vagy Karácsony Gergelyt is” – mondta Vona Gábor a Magyar Nemzetnek adott interjújában.

Vona Gábor: Havas Henrik könyvet ír rólam

Október 23-i beszédében azt mondta: nem számít, ki a konzervatív, ki a liberális, mindenkit képviselni akarnak. Toroczkai Lászlóval a háta mögött, akinek ismertek a liberalizmussal kapcsolatos nézetei, hogyan akar egy magát liberálisnak valló embert megszólítani?– Nem az számít, ki milyen ideológiai háttérrel érkezik, hanem az, hogy kivel tudjuk építeni az országot.

Arra a felvetésre, hogy Havas korábban Kelemen Annáról vagy a pornóról írt könyvet, Vona ezt válaszolta: „Erre mondhatnám, hogy a politika sem túlságosan könnyed téma. De Havas Henrik nagyon sok másról is írt könyvet, mindig érzékeny társadalmi témákhoz nyúlt hozzá. Nem lehet azzal vádolni, hogy ne érezné, mire van igény. Amikor megkeresett a könyv ötletével, büszkeséget éreztem.”

Van még néhány érdekes rész az interjúban. Vona például az LMP-hez és a Momentumhoz hasonlítja a néppártosodó, önmagát egyik oldalra sem soroló Jobbikot. „Az új pártok érzik, hogy erre van szükség, nem őrlődhetünk a szüleink és nagyszüleink megosztottságában.”

A néppártosodás szerinte olyan siker, amit „majd tanítani fognak a politológus hallgatóknak az egyetemen”.

Kiderül az is, hogy Vona szerint a Jobbiknak eddig is voltak homoszexuális szavazói, a Pride-ot már nem tiltaná be, csak ha átlépi a törvényes kereteket. Azzal nem ért egyet, hogy a homoszexuális párok gyerekeket fogadhassanak örökbe, de ezt konzervatív, és nem homofób álláspontnak tartja.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.