Kérdeztek Schmidt Máriától, ő meg a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz fordult

  • narancs.hu
  • 2025. március 5.

Fekete Lyuk

A Magyar Hang arra volt kíváncsi, hogyan költötte el a Schmidt által vezetett alapítvány a Puskás Múzeumra szánt 3,9 milliárdot.

A Magyar Nemzet arról ír, hogy a Magyar Hang közérdekű adatigénylést – kérdéseket – küldött a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványhoz. Az alapítvány főigazgatója, Schmidt Mária viszont emiatt állásfoglalást kért a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökétől. Azt kérdezi a lap szerint, „ki kell-e adni az adatok sokaságát, ha azokat jelentős részben külföldről finanszírozott szervezet, újság kéri. Felvetette azt is, nem sérti-e az ország szuverenitását, ha a közérdekű adatok külföldi szervezetekhez kerülhetnek.

A hivatal elnöke, Lánczi Tamás pedig megerősítette Schmidt Mária kételyeit.

A propagandalap cikke szerint legalábbis Lánczi azt felelte, „a hivatal már többször szót emelt az ellen, hogy a külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezetek, így médiumok is, a magyar államtól és annak szerveitől nagy mennyiségű adatot nyernek ki, amelyet ellenőrizhetetlen külföldi adatbázisokba töltenek fel. A hivatal elnöke szerint ezáltal az adatigénylések nem a magyar állampolgárok tájékoztatását, hanem idegen hatalmak érdekeit szolgálják.” A kormányzati újság információi szerint ezt meggátolandó konkrét javaslatokat küldött a hivatal a jogalkotónak.

A konkrét ügyben viszont most a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság számít illetékesnek, tehát ahhoz a szervezethez küldtek kérdéseket. 

 Az esetről a Magyar Hang azt írja, tényleg közérdekű adatigényléssel fordult a szerkesztőség Schmidt Máriához. Azt szerette volna megtudni a hetilap, hogyan költötte el a a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány azt a 3,9 milliárd forintot, amit a Puskás Múzeum létrehozására kapott.

A válaszadási határidő február 25-én lejárt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.