A Magyar Nemzet arról ír, hogy a Magyar Hang közérdekű adatigénylést – kérdéseket – küldött a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványhoz. Az alapítvány főigazgatója, Schmidt Mária viszont emiatt állásfoglalást kért a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökétől. Azt kérdezi a lap szerint, „ki kell-e adni az adatok sokaságát, ha azokat jelentős részben külföldről finanszírozott szervezet, újság kéri. Felvetette azt is, nem sérti-e az ország szuverenitását, ha a közérdekű adatok külföldi szervezetekhez kerülhetnek.”
A hivatal elnöke, Lánczi Tamás pedig megerősítette Schmidt Mária kételyeit.
A propagandalap cikke szerint legalábbis Lánczi azt felelte, „a hivatal már többször szót emelt az ellen, hogy a külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezetek, így médiumok is, a magyar államtól és annak szerveitől nagy mennyiségű adatot nyernek ki, amelyet ellenőrizhetetlen külföldi adatbázisokba töltenek fel. A hivatal elnöke szerint ezáltal az adatigénylések nem a magyar állampolgárok tájékoztatását, hanem idegen hatalmak érdekeit szolgálják.” A kormányzati újság információi szerint ezt meggátolandó konkrét javaslatokat küldött a hivatal a jogalkotónak.
A konkrét ügyben viszont most a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság számít illetékesnek, tehát ahhoz a szervezethez küldtek kérdéseket.
Az esetről a Magyar Hang azt írja, tényleg közérdekű adatigényléssel fordult a szerkesztőség Schmidt Máriához. Azt szerette volna megtudni a hetilap, hogyan költötte el a a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány azt a 3,9 milliárd forintot, amit a Puskás Múzeum létrehozására kapott.
A válaszadási határidő február 25-én lejárt.