Két hétig lesz csak látható a ferencvárosi "BLM-szobor"

  • narancs.hu
  • 2021. január 5.

Belpol

Az alkotás körüli vitákról a brit The Guardian írt cikket. 

A IX. kerületbe tervezett Black Lives Matter-szoborról írt cikket a brit The Guardian, amelynek beszámolója szerint a kerületi public art pályázaton nyertes, mindössze egy méteres, és csak két hétre felállítandó alkotás így is komoly ellenérzéseket vált ki. 

A kerületi public art pályázaton összesen hét alkotást választottak ki, ezek egyike Szalay Péter "Black lives matter" című műve, amelyet a Ferenc téren fognak felállítani április 1-14. között. 

A brit lap idézi Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert is, aki december elején úgy fogalmazott, hogy a BLM mozgalom egy rasszista mozgalom, és hogy "nem az rasszista, aki a BLM mozgalomnak állítandó szobrot ellenzi, hanem az, aki szobrot állít". A lap arról is beszámol, hogy kormánypárti csatornákon megszólalók azt ígérték, ha felállítják a szobrot, ledöntik azt. 

A cikkben Baranyi Krisztina kerületi polgármester arról beszélt, hogy a Black Lives Matter-mozgalom rasszizmus- és rendőri brutalitás-ellenessége Magyarországon is releváns üzenet, és hogy a szobor története bemutatja, hogyan működik a kormánypárti média Magyarországon, ugyanis felháborodnak egy olyan dolgon, amelyről nem is tudnak semmit.

A kerületi polgármester a lapnak arról is mesélt, hogy egyik nap beszállt egy taxiba, ahol a sofőr nem ismerte fel és hosszasan szidni kezdte neki a kerületi vezetést, mondván egy emlékművet akarnak felállítani a "meleg fekete embereknek". Baranyi azt mesélte, megpróbálta elmagyarázni a sofőrnek a dolgot, aki azonban nem hitt neki, mert olvasta az újságban, hogy nem így van.  

A lap megszólaltatta Szalay Péter alkotót is, aki azt mondta, a szoborról szóló hírek megjelenése után fenyegető e-mailt kapott egy ismert szélsőjobboldali személytől, aki azt ígérte neki, hogy "meg fogják büntetni", ha az installációt felállítják. 

A Guardian látványtervet is közölt a készülő alkotásról, amely egy féltérdre ereszkedett Szabadság-szobrot fog ábrázolni szivárványos színekben, felemelt kezét ökölbe szorítva. Szalay elmondása szerint 3D-nyomtatóval készül majd, és összesen 12 darabból állítják össze.  Az alkotó azt is hozzátette, a kormánypárti reakció ellenére a szobor nem foglal egyértelműen állást a BLM-mozgalom mellett vagy ellen, a művészi koncepció szerint inkább a két olvasat között lebeg.  

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.