Magyar Narancs: Mit gondol a kormány egyik legújabb gazdaságvédelmi intézkedéséről, miszerint a vállalkozásoknak csak az iparűzési adó (IPA) felét kell megfizetniük az önkormányzatok számára?
Nagy Elek: Kezdjük egy fontos adat rögzítésével: az intézkedés a mikro-, kis- és középvállalkozásokra (kkv) vonatkozik. Ők országosan az IPA adóalapjának kb. a 40%-át képviselik, vagyis a 2021-es teljes IPA-nak nagyságrendileg a 20%-ára vonatkozik az elengedés.
Ezt a folyamatot hosszú vita előzte meg, ami nem a legszerencsésebben kezdődött. Először Karácsony Gergely főpolgármester úr jelentett be fél százalékos iparűzésiadó-emelési igényt. Nem sokkal később a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, Parragh László bedobta a sajtón keresztül a közvéleménybe a teljes IPA elengedését, majd felfüggesztését, ami később finomodott a kkv szektorra. Először sajnos mi is a sajtóból szereztünk erről tudomást, ami azért meglepő, mert a területi kamarák alkotják az MKIK-t, ezek közül a budapesti kamara a magyarországi vállalkozások jó negyven százalékát foglalja magába. Ezt követően jött a kormány döntése az IPA felének elengedéséről a kkv-szektor számára. Megmondom őszintén, nem számítottam arra, hogy az IPA elengedésével kapcsolatban a kormány ezt a változatot fogja választani. Mi azt javasoltuk, hogy a nehezebb helyzetben lévő vállalkozások számára engedjék el a teljes IPA-t, ami nagyjából ugyanakkora összeg lett volna, mint ezzel a felállással. Szerintem vita tárgya, melyik a jobb változat: meghatározzuk, hogy ki van nagyobb bajban és csak azokat segítjük, vagy egységesen minden kis- és középvállalkozásnak segítünk. Bár tény, állandó vita van azon, ki mennyire érintett, ki kerüljön be ebbe a körbe. Azt gondolom, bölcs húzás volt végül, hogy nem tettek különbséget a vállalkozások között. Az sem kérdés, hogy az országosan nagyjából kétmillió, Budapesten közel félmillió embert foglalkoztató kkv-szektort segíteni kell és ezt senki ne feledje. Ami a konkrét nagyságot illeti, Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes úr nemrég nyilatkozta, hogy „Budapesten az adózók egy százaléka fizeti be az adó 80 százalékát”. Tehát a maradék 99 százaléknyi, amelynek nagy része kis- és középvállalkozói adóalany, csak a fővárosi iparűzésiadó-bevétel maradék 20%-át fizeti be, vagyis egyértelmű, hogy ez nem lehet egy válság közepén olyan megterhelő a fővárosi önkormányzatnak. A nyilatkozatokból is kiderült, ez várhatóan 24 milliárd forintot jelent, persze kérdés, egy válságos évben mennyi lesz a tényleges IPA-alap és tényleg eléri majd ezt az összeget. Számításaink szerint ez várhatóan kevesebb lesz.
Az önkormányzati adóemelés lehetőségének befagyasztását pedig kifejezetten előremutatónak tartjuk,
mivel nem egy fővárosi kerületi önkormányzat úgy bánik a vállalkozásaival, mintha nem lenne válság, alig, vagy szinte semmilyen könnyítést sem ad. Az IPA-ra vonatkozó kormányzati döntés viszont azt is jelenti, hogy a legnagyobb bajban levő vállalkozásoknak további segítség szükséges.
A koronavírus tavaszi kezdete óta elemezzük a gazdasági helyzetet. Konkrét javaslatokat fogalmazunk meg a vállalkozások sikeres működését illetően.
MN: Például?
NE: Tavasszal válságkezelő központ felállítását javasoltuk, de végül a kormány más utat választott, viszont részeiben számtalan javaslatunkat viszontláttuk. Ősszel a fővárosi turisztikai és vendéglátóipari vállalkozások megsegítésére 5 pontos csomagot dolgoztunk ki. Sajnos konkrét lépés nem történt ez ügyben a főváros részéről. A jelenlegi helyzetben a legnagyobb segítségre értelemszerűen a leginkább bajban lévő cégeknek és ágazatoknak van szükségük. Ezek közül vannak azonnali segítségek, például a bértámogatás, de véleményünk szerint ösztönző csomagokat is létre kellene hozni, ami jelenleg lehet, hogy kisebb hatású, de amint a válságnak vége lesz – várhatóan március-áprilisra –, akkor nem mindegy, hogy mennyi idő alatt állnak talpra a vállalkozások. Itt lehet nagy szerepe az önkormányzatoknak és az összefogásnak a kormánnyal. Fogyasztásösztönző eszközökre gondoltunk, például cégeknél a reprezentációs költségek adójának ideiglenes felfüggesztésére.
De lehetne követni a bécsi önkormányzat intézkedéseit is; ott olyan típusú kuponokat adnak az embereknek, amelyek teljesen vagy részlegesen használhatók fel, pl. a taxidíj vagy éttermi számla egy részét lehet vele kifizetni.
Továbbá jó irány lenne a határon túli magyarok számára indítani olyan programot, amelynek célja, hogy látogassanak el Budapestre és ismerjék meg a nemzet fővárosát.
Mi a főváros lakosságarányos forráselosztási javaslata alapján kiszámoltuk, milyen finanszírozást valósított meg a kormány Budapesten eddig és ennek alapján, figyelembe véve a költségvetések nagyságát, mennyit kellene a válság kezelésére fordítson arányosan a főváros a kerületekkel együtt. Ez nagyságrendileg 50 milliárdot jelent. Első körben együttműködési tárgyalást kezdeményeztünk a városvezetéssel egy 25 milliárdos alap létrehozásáról.
Megmondom őszintén, az egyik szomorú tapasztalatom az: ahelyett, hogy egy összefogás történne a vállalkozások segítése érdekében, csak azt hallom, semmire sincs pénz és mástól várják a forrásokat. Vállalkozói gondolkodású emberként számomra rendkívüli módon idegen ez a fajta hozzáállás és nem is szimpatikus. Ha baj van, először segíteni kell, azután lehet mindenféle számvetést tenni.
MN: Nehéz úgy 25 milliárdos alapot létrehozni, hogy Budapest számára az IPA elengedésének fele 24 milliárdos hiányt jelent. A korábbi elvonásokról nem is beszélve.
NE: Ez a 24 milliárd a fővárosi költségvetés közel 5%-át jelenti csupán. A fővárosnak ezermilliárdos nagyságrendű vagyona van. Komolyan gondolja valaki, amikor ilyen nagy baj van, és segíteni kell, akkor közel 5% probléma tud lenni?
MN: Karácsony Gergely nemrég azt mondta, hogy a 2021-es költségvetés szempontjából pokoli évre készülnek, és 88 milliárdos mínusszal kezdik az évet. Erre jött rá a 24 milliárdos elvonás. A többi önkormányzat számára pedig a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége számításai szerint 150 milliárd mínuszt jelent mindez. Lehet, hogy az 5% nem tűnik soknak, de a fővárosnak kötött költségvetése van, a rendelkezésre álló források nagy részét nem használhatja fel szabadon.
NE: Álljunk meg egy pillanatra! Válság van és nem is akármilyen. Márpedig rendkívüli helyzetben rendkívüli intézkedések szükségesek. Ahogy a vállalkozások esetében a méret meghatározó, úgy igaz ez az önkormányzatokra is. Minél nagyobb, annál nagyobb a mozgástere és a lehetőségei. Tegyük mérlegre, hogy ki van nehezebb helyzetben: egy étterem, amelynek jóval kevesebb lehetősége van a válságból való kilábalásra, vagy a fővárosi önkormányzat, ami hatalmas vagyonon ül? Úgy látom, a szemlélettel van a probléma. Igen,
88 milliárd nagyon sok pénz, de egy tehetős önkormányzatnak ezt tudnia kell menedzselni.
A városüzemeltetési feladatokat mindenképp el kell látni. Hogy a forrás átcsoportosítást hatékonysági intézkedésekkel, beruházások elhalasztásával, vagyonértékesítéssel oldják meg, vagy ezek kombinációjával, az mindig a helyzet függvénye.
MN: Kinek a feladata kezelni ezt a válságot? Az önkormányzatoknak vagy az államnak?
NE: Nem kérdés, hogy mindkettőnek. Hiszen mindenki költségvetésének alapját a gazdaság működéséből származó bevételek képezik. Nem kell messzire menni, csak az említett Bécsig, hogy lássuk, egy főváros hogyan tudja segíteni a vállalkozásait. Visszatérve az önkormányzatokra, a legkönnyebb sírni, de sokkal helyesebb lenne cselekedni. Azzal a vagyonnal, amellyel a nagyobb városok, vagy a főváros gazdálkodhat, komoly hatékonyságú intézkedéseket lehetne hozni. A vagyonnal való gazdálkodás komoly felelősség, és azt érzékelem, hogy a főváros úgy csinál, mintha ez a vagyon nem létezne.
MN: Mire gondol nagy vagyon alatt és hogyan lehetne azzal gazdálkodni? Adjon el valamilyen értékes vagyonelemet a főváros?
NE: Mint említettem, a különböző gazdálkodási lehetőségek eszköztárának megválasztása a városvezetés dolga. Én azt állítom, az üzleti életből szerzett tapasztalataim alapján, hogy ezek a nagyságrendek kezelhetők és kezelni is kell tudni őket.
MN: Már a 24 milliárdos elvonás előtt elkezdtek próbálkozni. Közműcégeket vontak össze, igazgatói székeket szüntettek meg, sőt a fővárosi bizottságok számát is csökkenteni kívánják.
NE: Ha ezek tényleg a hatékonyság felé mutatnak és nemcsak látszatintézkedések, akkor ez fog számítani. Ebből a szempontból jó dolognak tartom a kormány intézkedéseit, hiszen rákényszeríti az önkormányzatokat, hogy okosan gazdálkodjanak. Lehet látni, ahol jó képességű polgármesterek vannak, ott a települések virágoznak.
MN: Kit tart ilyen vezetőnek?
NE: Nézze meg Balatonfüredet, milyen volt 15-20 évvel ezelőtt és milyen most! Bóka István (Balatonfüred fideszes polgármestere 2002 óta – CS.E.E.) előtt le a kalappal. Ő nem politikai alapon hoz döntéseket, hanem tényleg a városért tesz. Sok-sok Bóka kellene, az az igazság.
MN: Térjünk vissza a főváros anyagi helyzetére! Azt állítja, jó ösztönző lehet az elvonás annak érdekében, hogy ügyesebben gazdálkodjanak. Azonban az IPA felének elengedése nem az első elvonás, amit el kell szenvednie a fővárosi városvezetésnek és a többi önkormányzatnak. Az ingyenes parkolás és a gépjárműadó elvétele szintén súlyos csapás volt.
NE: Ha egy jelentős vagyonnal rendelkező nagyvállalat bajban van, akkor jó vezetésre van szükség annak érdekében, hogy megoldják a gondjaikat. Nincs ez másképp a nagyobb önkormányzatoknál sem. Viszont azt látjuk, hogy mindenki csak sír. Inkább meg kellene vizsgálniuk, hogy mit tudnak tenni. Jó példa erre a szemléletre, amikor nemrég Németországban az autógyártók újabb 3 milliárd euró gyorssegélyt kaptak, az Audi igazgatója azt nyilatkozta, a prioritás a legnagyobb bajban levő kisvállalkozások támogatása lenne, mert a nagyok valahogy túlélik. Ez véleményem szerint érvényes a nagy önkormányzatokra is, amelyeknek élen kellene járni a nehéz helyzetben levő vállalkozások támogatását illetően.
MN: Említette, hogy nem jó, ha egy ágazat kimarad a segélycsomagokból. Van olyan szakmai réteg a turizmuson belül, amely március óta semmilyen segítséget nem kapott, annak ellenére, hogy egyik napról a másikra megszűnt a bevételi forrása. Az idegenvezetők esetében még mindig nem rendelte el a kormány a KATA-mentességet. Ha ezek az emberek nem tudnak más területen dolgozni, akkor valahogy muszáj fizetniük a havi 50 ezer forintot annak érdekében, hogy például legyen társadalombiztosításuk. Ezzel kapcsolatban mi a BKIK álláspontja?
NE: Az országban, ha jól tudom, 4-5 ezer idegenvezető van, ezt lehet soknak vagy kevésnek nevezni, mindenesetre biztos, hogy szintén nagy bajban vannak. Ezért szorgalmaztuk, hogy ők is részesüljenek a KATA-mentességben. A kormány, úgy látjuk, első körben a bérből és fizetésből élőket támogatja, ezért vezette be a bértámogatást a válság sújtotta szektorokban. Szerintem a következő lépés a KATA-mentesség bővítése és a legkisebb vállalkozások támogatása kell, hogy legyen, ráadásul minél hamarabb.
MN: A BKIK-nak volt lehetősége egyeztetni a kormánnyal az IPA kérdésében?
NE: Közvetve tudtuk eljuttatni a véleményünket a kormánynak az MKIK-n keresztül.
Ugyanakkor a BKIK-nak van akkora súlya, hogy zajlottak informális beszélgetések is.
MN: Milyen a szakmai együttműködés a BKIK és az MKIK között?
NE: Nyílt titok, hogy koncepcionális dolgokban vannak nézetkülönbségek közöttünk. Ha ezeket sikerül tisztázni, akkor lesz esély a jó együttműködésre. Lényegében az a felállás, hogy az MKIK számára véleményeket küldhetnek a helyi kamarák, amelyeket az MKIK összesít és továbbít a kormánynak. A probléma az, hogy rendszerint alig van néhány nap a véleményezésre, ami meglehetősen kevés, ezért mindig kérjük, az előkészítéstől kezdve legyünk bevonva. Tipikus példája ennek a KATA, aminek az esetében markáns ellenvéleményünk volt. Sajnos a kormány Parragh elnök úr véleményét tette magáévá, de említhetném ezt a mostani IPA ügyet is.
MN: Beszéljünk még a BKIK és főváros közötti együttműködésről! November végén elkészült egy ötpontos dokumentum, amelyet a főváros a BKIK-val közös megállapodásnak nevezett. A bejelentés utáni hajnalban azonban a BKIK kiadott egy olyan közleményt, amely szerint ez nem megállapodás volt és nem igaz, hogy a BKIK a fővárossal egyetértésben utasítja el az IPA – akkor még teljes - elvonásáról szóló Parragh-féle javaslatot. Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes, a dokumentum egyik aláírója azt mondta korábban lapunknak, hogy jól mentek a tárgyalások és értetlenül áll a kialakult helyzet előtt. Hol csúszott el a dolog?
NE: Nagyon egyszerű: a fővárosi önkormányzat politikai, mi pedig szakmai alapon közelítettük meg a válságkezelésről való tárgyalásokat, amelyek fókuszában elsősorban a már említett 25 milliárdos alap létrehozása volt. Eddig ezzel nem is volt nagy baj. A főváros azonban ragaszkodott ahhoz, hogy fejtsük ki a véleményünket az IPA elvonásával kapcsolatban is. Bár álláspontunk szerint az alap létrehozásának nincs köze az IPA-problémához, abban maradtunk, hogy a dokumentumban egyszerre fog szerepelni a főváros és a mi álláspontunk is, ami nem egyezik egymással.
A főváros azonban minden áron azt akarta elérni, hogy a BKIK nyilvánosan ítélje el Parragh László javaslatát.
Én viszont akkor azt mondtam, mivel nem ismerem Parragh ötletének részleteit és azt, hogy mire alapozza az IPA teljes felfüggesztését –hiszen erről nem tájékoztatott –, nem kívánunk egyelőre véleményt mondani. Mai ismereteim szerint diplomatikusan is csak azt tudom mondani, nem volt szerencsés az első ötlet. A mi álláspontunk az volt, hogy a bajban lévő kkv-knál lehet valamiféle IPA-könnyítés. Ehelyett az említett dokumentumba az került be, hogy mi is teljes mértékben elítéljük az IPA elengedésére vonatkozó ötleteket. Kemény Péter urat személyesen én bíztam meg a tárgyalással, nem a BKIK elnöksége (a kamara ellenőrző bizottságának elnöke, aki a BKIK-t képviselte a tárgyalásokon – CSE.E.E.), neki maximum egy emlékeztető aláírására volt jogosultsága, hiszen az ellenőrző bizottság elnökeként fogalmilag kizárt, hogy aláírási képviseleti jogosultsága legyen és ezt Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes úrnak pontosan kellett tudnia. Egyébként az említett dokumentum címe sem „megállapodás”, hanem „A Fővárosi Önkormányzat és a BKIK együttműködési elvei a COVID-19 járvány ideje alatt”. Kemény úr egyszerűen nem vette észre, hogy nem azt a változatot írja alá, amire felhatalmazása volt.
Ezen kívül nehezményeztük, hogy a főváros által bevezetni kívánt IPA+, vagy ahogy a főváros nevezi: újraindítási adó kérdésében nem tudtunk egyeztetni, mert nem kaptuk meg azokat a kért számításokat, amelyek alapján véleményt tudtunk volna formálni. Összehívtunk 11 országos vállalkozói érdekvédelmi szervezetet , az ötletet egyhangúlag elutasították. Az biztos, hogy a BKIK álláspontja szerint ezt a válságot nem adóemeléssel kell kezelni.
MN: A fővárosi önkormányzatnál máshogy tartják számon ezt a történetet. Szerintük végig egyetértés volt az IPA elutasításával kapcsolatban. Ugyanakkor a BKIK ennek ellentmondó közleménye után úgy tekintettek a kamarával közös együttműködésre, hogy a tárgyalások nem folytatódhatnak emiatt, és értetlenül állnak a helyzet előtt. Mi lesz most? Ki segít a vállalkozásokon, ha önök nem fognak össze?
NE: Írtam egy levelet december elején Karácsony Gergely főpolgármester úrnak, amelyben azt javasoltam, hogy személyesen tárgyaljunk. Főpolgármester úr nemrég azt üzente vissza, hogy szakértői szinten folytassuk a tárgyalásokat és jussunk közös nevezőre. Ki is jelöltem egy új szakértői csapatot, tehát a jövőben remélhetőleg újraindulnak az egyeztetések. Mi készen állunk rá, hiszen ezt a válságot csak egy mindennél szélesebb összefogás tudja megoldani.
