Kevesebben tartják alkalmasnak Tarlóst Budapest vezetésére

  • narancs.hu
  • 2019. június 17.

Belpol

De az ellenzék lehetséges jelöltjei sem tarolnak.

Ha lassan is, de kopik Tarlós István népszerűsége" – írja a Népszava, a lap megrendelésére készült felmérésről: a A főpolgármestert decemberben még a budapestiek 59 százaléka tartotta alkalmasnak arra, hogy vezesse a várost, most viszont a Publicus Intézet szerint már csak 48 százalék gondolja ezt.

A népszerűségvesztés egyik fő oka az lehet, hogy „eltűntek” azok a baloldali szavazók, akik bíztak Tarlósban; a felmérés szerint „egy részük a politikatudatos bizonytalanokhoz ment át, egy részük pedig a baloldali jelöltek között találta meg favoritját”.

A kutatásból az is kiderült, az ellenzéki szavazók 58 százaléka várja el, hogy a főpolgármester ki tudjon állni a Fidesz-kormánnyal szemben a városért, 36 százalékuk pedig azt, hogy legyen kellően kompromisszumkész. A bizonytalanok első számú kritériuma szintén a kormánnyal szembeni érdekérvényesítés (58 százalék), a második legfontosabb szempontjuk viszont a városvezetői tapasztalat (45 százalék). Ám az, hogy főváros első embere karizmatikus legyen, mindkét csoport esetében a legkevésbé volt lényeges.

A felmérés felhívja a figyelmet egy ellentmondásra is: Tarlós ellenfele az előválasztás győztese lesz, csakhogy az előválasztás az aktív ellenzéki szavazók aktusa, vagyis a bizonytalanok kimaradnak a procedúrából.

A Publicus szerint emiatt az előválasztás sokkal szorosabb lesz, mint ami a főpolgármesteri-alkalmassági különbségekből következne – ugyanis most nem programok küzdenek, hanem a pártkötődés harcol az értékválasztással, de probléma lehet az is, hogya nem pártlogikán voksoló bizonytalanok egy kevéssé szimpatikus jelölt esetén passzívak maradhatnak főpolgármester-választás idején is, azaz nő Tarlós újrázásának az esélye.

Ezt alá is támasztja a felmérés. Jelenleg a budapestiek 59 százaléka állítja, hogy elmegy szavazni ősszel. Ha az az állítás, hogy Tarlóssal az „előválasztás győztese” mérkőzik, akkor a főpolgármester a voksok 28 százalékát kapná, riválisa pedig a szavazatok 21 százalékát. Ha az általános megfogalmazás helyére Karácsony kerül, ő már 26 százaléknyi voksra számíthatna, míg Tarlós 27 százalékra. Ha Kálmán Olga akkor 20-28 százalék lenne az eredmény, ha Kerpel-Fronius Gábor akkor pedig 15-28 százalék.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”