Kidobatta az orosz vendégeket a miskolci hotel ukrán tulajdonosa

  • narancs.hu
  • 2022. november 22.

Belpol

Az orosz főkonzulátus vizsgálódik, Miskolc önkormányzata elítélte a megkülönböztetést.

Egy orosz házaspár vasárnap este hat órakor szobát vett ki a Premier Hotel Miskolc nevű szállodában. Lezuhanyoztak, készültek lefeküdni, de este kilenc körül felhívta őket az igazgató, azzal, hogy sürgősen el kell hagyniuk a szállodát – írja a Népszava az orosz TourDom portálra hivatkozva. 

 „Valójában egyszerűen kihúztak minket az ágyból, és kikísértek. A fiatalember oroszul beszélt, elég udvarias volt, még bocsánatot is kért, ám nagyon határozottan jelezte, hogy ki kell költöznünk. Nem maradt más hátra, mint hogy összepakoljunk” – idézte a házaspárt az orosz portál. 

Távozásuk előtt azért kiderült, miért kell menniük: az igazgató megmondta, hogy a szállodának ukrán a tulajdonosa, és most a háborús övezetben tartózkodik. Az ő utasítása volt az, hogy ne fogadjanak olyan vendéget, akinek orosz útlevele van. Ha pedig ilyenek mégis vannak, akkor el kell hagyniuk a szobájukat. 

A hotel egy közeli szállodában ajánlott szobát az eltanácsolt oroszoknak. 

Oroszország debreceni főkonzulátusa közölte, vizsgálódik, felveszi a kapcsolatot az orosz házaspárral és a szállodával is, és tisztázni szeretne minden körülményt. 

Az ügyben közleményt adott ki a miskolci önkormányzat. Így szól: „Miskolc elítél mindenfajta megkülönböztetést és diszkriminációt. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata szomorúan értesült a hírről, amely szerint az egyik miskolci szállodában szobájuk elhagyására szólítottak fel két orosz turistát. A történtek okairól és miértjeiről nem rendelkezünk pontos információval, így a konkrét eseményt nem kívánjuk kommentálni, azonban fontosnak tartjuk kihangsúlyozni: Miskolc közismerten befogadó, vendégszerető város, és Miskolc városvezetése elítél minden etnikai, vallási, politikai vagy származási, nemzetiségi alapon történő megkülönböztetést és diszkriminációt”.

A leadkép forrása a hotel Facebook-oldala

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.