Főleg egyedülállók, kevésbé iskolázottak és többségében nők azok, akiket nem érdekel a politika Magyarországon – derül ki a Friedrich Ebert Stiftung és a Policy Solutions Akik mindenkiben csalódtak című, frissen publikált felméréséből.
A 2018-as országgyűlési választás a rendszerváltás második legnagyobb részvételi arányát produkáló választás volt, azonban van az országban 2 millió 4 ezer ember, akik nem mentek el szavazni.
A nem szavazókat két csoportra lehet osztani, egyrészt vannak a következetes nem szavazók (1,6 millió polgár), akik sosem vesznek részt a voksolásban, és az úgynevezett szituatív nem szavazók, akiket egyébként érdekel a politika, csak a választások napján valamiért mégsem mentek el szavazni, például betegség vagy nyaralás miatt maradtak távol. Ez a lakosság 10-20%-át jelenti.
A tanulmány főbb megállapításai alapján a politikailag passzív magyarok
- 58 százaléka nő
- iskolai végzettségüket tekintve többségében nyolc általánossal vagy azzal sem rendelkeznek
- nagy arányban harminc év alatti fiatalok
- jellemzően egyedülállók
A politikai aktivitás területi eloszlása választásról választásra változhat, 2018-ban Baranya megyében mentek el a legkevesebben szavazni, Budapesten belül pedig a IX., VIII. és VII. kerület bizonyult a legpasszívabb területnek.
Vágyak, álmok, rémálmok
A tanulmány érdekes adatokat közöl továbbá arról, hogy mire vágynak vagy mitől félnek a passzív állampolgárok. Ez pedig különösen hasznos lehet azoknak az ellenzéki pártoknak, amelyek új szavazókat szeretnének megszólítani.
| ||
A magyar passzivista jellemzően boldogtalanabb, mint az, aki elmegy szavazni, legalábbis a nem szavazók 62%-a vallott úgy, hogy nem érzi magát boldognak. Viszont kevésbé félnek és éreznek gyűlöletet a nem szavazók, mint a politikailag aktív társaik. „Aki nem foglalkozik politikával, és nem engedi, hogy a magyar politikai élet negatív hangulata rányomja bélyegét a hétköznapjaira, az sokkal kevésbé fog érezni gyűlöletet valaki vagy valami iránt” – írják a tanulmányban.
A felmérésben konkrét félelmekre is rákérdeztek: a nem szavazók 12%-a állította, fél attól, hogy bevándorlók költöznek a közelébe. Ez az arány magasabb a szavazásban aktív csoportnál, náluk 21% vallotta ugyanezt. Az országot illető események közül hasonló arányban félnek attól a szavazók és nem szavazók, hogy egyre romlik az egészségügy állapota, de az elszegényedés kérdése is sokakat aggodalommal tölt el.
Mindkét csoport a legkevésbé attól fél, hogy Magyarország kilép az EU-ból.
És mire vágynak? A nem szavazók számára kevésbé fontos az egészséges életmód, viszont erősebb bennük a vágy, hogy tágas és szép lakásban éljenek. Ami a politikai értékrendet illeti, a nem szavazók többsége elutasítja a homoszexualitást, továbbá 42% gondolja úgy, hogy egy-egy pofon belefér a nevelésbe. A nem szavazókról az is kiderült, hogy meglehetősen bizalmatlanok, nagyobb arányban gondolják úgy, mint a politika iránt érdeklődő társaik, hogy Magyarországon nincsen sajtószabadság, és a média nem bírálhatja szabadon a kormányt, továbbá 47% véli úgy, hogy a politikai tetteknek nincsen következménye.
Jól mutatja a rendszerváltásban való csalódottságot az, hogy a nem szavazók (és egyébként az aktív társaik is) szerint a Kádár-rendszert az az időszak, amikor a legjobb volt a magyaroknak az elmúlt száz évben. Ezt a passzív polgárok 45%-a, az aktív szavazók 41%-a gondolja így.
„Új baloldali identitásra van szükség”
A kötet bemutatása után több beszélgetés is volt, egyrészt Szabó Andrea ifjúságkutató elemezte azokat az okokat, ami miatt a magyar fiatalok inkább kimaradnak a politikából, másrészt Tóth Bertalan, az MSZP elnöke és Karácsony Gergely, a Párbeszéd politikusa, Zugló polgármestere beszélt arról, hogyan kellene megerősödnie a baloldalnak.
| ||
Szabó szerint a fiatalok politika iránti érdektelensége mögött főleg a politikai szocializáció hiánya áll, pontosabban az, hogy Magyarországon nem tanítják meg nekik, mi az a demokrácia, és miért szükséges egyáltalán részt venni az ország ügyeiben. Erre egyértelmű megoldást nyújtana, ha végre kötelező tantárgy lehetne az állampolgári nevelés, aminek a tematikáját már 1992-ben kidolgozták, csak nem került be az iskolarendszerbe.
Szavaz a kamasz
A politikai apátiát is csökkentené, ha leszállítanák tizenhat évre a választójogi korhatárt – állítja az LMP. Számos országban szavazhatnak a tizenhat évesek, ugyanakkor több helyen az oktatás integráns része a társadalmi ismeretek, ami itthon egyelőre elképzelhetetlen.
Ami a meghívott politikusokat illeti: többször megkapták azt a kérdést, hogy mire várnak még, miért nem dolgoznak azon évek óta, hogy új szavazókat szólítsanak meg.
Tóth Bertalan felvezető válaszából az derült ki, hogy az MSZP-ben még mindig nem dőlt el, mit kell tenni: visszaszerezni az elvesztett szavazókat, vagy radikálisan átalakítani a pártot. Karácsony ezzel szemben úgy véli, hogy új baloldali identitásra van szükség. Mivel jelenleg fordított szavazás van a társadalmi osztályoknál, azaz a Fidesz elhitette a néppel, hogy őket képviseli az elittel szemben – holott ez a baloldal feladata lenne –, először is vissza kellene állítani az eredeti állapotokat, és az MSZP-nek az elesetteket kellene képviselnie.
Karácsony arról beszélt, hogy az önkormányzati választásokra való felkészülés most kiemelten fontos lenne, hiszen véleménye szerint helyben elvégzett munkával lehet a legjobban bázist építeni. Mivel azonban az emberek nagy részében egyfajta pártfóbia alakult ki, konkrét ügyek mentén kell őket rávenni arra, hogy ne forduljanak el a politikusoktól.
