4K!-pártprogram

Államosítás rizsával

  • M. B.
  • 2011. december 16.

Belpol

Javában zajlik a 4K! – Negyedik Köztársaság mozgalom párttá alakítása, melynek egyik állomásaként elkészült a program. A leendő tagság ezen majd még változtathat. Nem is ártana.

A programban leírtak szerint a párt megalakulásának alapvető oka, hogy az 1989-ben kikiáltott harmadik köztársaság megbukott, jöjjön hát a negyedik. A harmadik úgy bukott meg, hogy az „eredeti ígéreteiből vajmi keveset teljesített”. A hosszú fejtegetés ellenére amúgy egyáltalán nem világos, hogy ennek miért maga a „köztársaság” volt az oka, és nem az azt működtető személyek. A továbbiakból ráadásul az is kiderül, hogy a jelenlegi közjogi berendezkedést annyira azért nem alakítanák át, hogy új köztársaságot kellene kikiáltani – úgy tűnik tehát, hogy az eszmefuttatás leginkább a névválasztást hivatott alátámasztani.

 

Még ingoványosabb talajra lépnek a programadók, amikor közlik, hogy az állampolgári részvétel a mai berendezkedésben nem biztosított. „Az, hogy 2006 és 2010 között a választók többségének nyilvánvaló akarata ellenére nem volt lehetőség a hatalmon lévő kormány elmozdítására, aláásta az államba, a politikai hatalom birtokosaiba vetett bizalmat” – ezen állítás képtelenségét mutatja, hogy ebben az időszakban olyannyira volt lehetőség a kormány elmozdítására, hogy ez meg is történt – talán a kormányt összekeverik a parlamenttel, ami nem jó jel. Ennél is aggasztóbb, hogy a 4K! szerint azért kellett volna a kormányt elmozdítani, mert a választók többségének akarata 2006–2010 között nyilvánvaló volt. Jóllehet, a választók akaratáról a választások adnak bizonyítékot, aki ezt az aktust valamilyen közérzületre hivatkozással helyettesítené, az, ha nem is mondja ki, de nem hisz a parlamenti demokráciában, vagy a legmegengedőbb esetben is a képviselői visszahívhatóságot pártolja a parlamenti ciklusok helyett. Az ilyen malőrökért azért kár, mert amúgy a 4K! vállalja a párttá alakulás felelősségét, és nem áltatja magát azzal, hogy a politika befolyásolása hosszú távon megoldható kívülről. A szöveg a későbbiekben megbízható közhelyességgel sorolja a követendő demokratikus normákat: népszavazással jóváhagyott demokratikus alkotmányozási folyamat, hatalmi ágak szétválasztása, helyi közösségek önrendelkezése.

 

 

Istvánffy András és Nagy András


Istvánffy András és Nagy András

Fotó: MTI

 

A második rész, a valódi cselekvési terv már jóval több érdekességet tartogat az új pártokra éhes közvélemény számára. Az tudható, hogy a 4K! magát szociáldemokrataként határozza meg, az ismertetett célok ezt eleinte alá is támasztják. Elsődlegesnek tartják a szociális feszültségek enyhítését, a társadalmi csoportok és az egyes állampolgárok közötti szolidaritást és együttműködést. Külön fejezetet szentelnek a cigányság integrációjának, amellyel a mobilitást elősegítő szegénypolitika is együtt járna, illetve pártolják az integrációval körülbástyázott bevándorlást is. A határon túli magyaroknak adott állampolgársággal egyetértenek, de választójogot nem adnának nekik – furcsa, hogy még mindig nem értik: politikailag a kettő nem választható szét. De összességében idáig a hozzáállás éppúgy klasszikusan baloldali, mint amennyire semmitmondó.

 

Hanem ekkor szabadul el a pokol. Már az elég gyanús, ahogy a tőke mindinkább átcsúszik a gonosz szerepébe, de ez ekkor még a munkavállalói jogok védelmére van kifuttatva. Majd egyre többször emlékeznek meg meleg szívvel a szocializmus vívmányairól is. Kihagyhatatlan, hogy a „neoliberális világgazdasági modell megbukott”. Az államnak sokkal komolyabban kell vennie a szabályozói szerepét. Lassan eljutunk a lényegig: a külföldi működő tőke csak rosszat szül, ellenben a magyar államnak a jelenleginél aktívabb szerepet kell vállalnia. A sikeres gazdaságfejlesztéshez bizony hatékonyan működő állami vállalatok kellenek. Az államadósságot sem megszorításokkal, pláne privatizációval kell csökkenteni, hanem azzal, hogy az állami cégek növelik az állam bevételeit. Ezek után egyértelmű: ahol lehet, államosítani kell a cégeket, a közszolgáltatásokban pedig egyáltalán nincs helye a magánszférának. Illusztrálásképp álljon itt egy bekezdés, amelynek gondolati mélysége az egész pártprogramra jellemző:  "Ahhoz, hogy sikeres fejlesztő állam jöhessen létre, az államnak tulajdonosként a jelenleginél aktívabb szerepet kell vállalnia a gazdaság stratégiai ágazataiban. Egy sikeres gazdaságfejlesztési stratégiában szerepet kell vállalniuk az erős és hatékonyan működő állami vállalatoknak, amelyek növelik az állam bevételeit, és egy összehangolt fejlesztési irány keretében kapcsolódást nyújthatnak más hazai szereplőknek, így például a hazai szövetkezetek és KKV-k számára, pl. közös K+F-programok segítségével."

 

A 4K! további álma, hogy az egészségügyben az állam számolja fel a pazarlást és a hálapénzt, az oktatásban emelni kell a pedagógusbéreket, a nyugdíjrendszert pedig majd megmentik az állami vállalatok befizetései, és magántulajdon helyett állami bérlakások kellenek. A mezőgazdaságban nem egyszerűen állami, hanem állami és hazai tulajdonra van szükség. Ezek után nem annyira meglepő, hogy EU- és NATO-tagságunk csak passzív kötődést jelent, csatlósok vagyunk, Magyarországnak az az érdeke, hogy a világ többpólusúvá váljon. Európának és Amerikának nagyjából annyi, ám Kína és Latin-Amerika egyre jobb. Akinek ez nem világos, annak egy nettó hazugsággal is segítenek: „A mi integrációnk haszna Nyugaton csapódott le.”

 

A pártprogramon szerencsére a párthoz csatlakozók még változtathatnak. Sajnos csak

„az alapelvek által kijelölt kereteken belül”.

Figyelmébe ajánljuk

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.