Koltay András lett a Médiatanács új elnöke

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. december 14.

Belpol

Új tagot is megszavaztak a testületnek.

Kilenc évre a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának elnökévé választotta Koltay Andrást az Országgyűlés kedden.

A képviselők a Médiatanács elnökét 134 igen, 5 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett választották meg.

Koltayt még december 4-én nevezte ki Áder János az NMHH elnökének, ezzel autamitikusan jelölt lett, pozíciójának véglegesítését pedig az Országgyűlésnek kellett megszavaznia, ez meg is történt. A Médiatanács elnöke nem választható újra, megbízása 9 évre szól, jelenleg azért volt szükség új kinevezésre, mert a posztot 2013 óta betöltő Karas Monika lemondott.

Koltay Andrásról azt lehet tudni, hogy 2002-ben szerezte jogi diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, itt a polgári jogi tanszéken tanított. 2018-tól a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen egyetemi tanár, tanszékvezető, 2018 és 2021 között az intézmény rektora volt. 2009 és 2010 között a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának elnökségi tagja, 2010 és 2019 között az NMHH Médiatanácsának tagja.

Nemcsak elnököt, hanem új tagot is avathatott a testület: a Médiatanács új tagja Bartóki-Gönczy Balázs lett,  133 igen és 6 nem szavazattal, tartózkodás nélkül. Bartóki-Gönczy Balázst az augusztusban elhunyt Hankiss Ágnes helyére választotta meg kilenc évre az Országgyűlés. Bartóki-Gönczy egyébként szintén a Pázmányon végzett, majd 2011 és 2016 között projektmenedzserként, hírközlési jogi szakértőként dolgozott az NMHH-nál, jelenleg pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, a többi között űrjoggal foglalkozik.

Koltay András és Bartóki-Gönczy Balázs ezt követően letette hivatali esküjét.

  

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

   

   

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.