magyarnarancs.hu: 2010 októberében az Alkotmánybíróság (AB) megsemmisítette a kétmillió forint feletti végkielégítésekre visszamenőlegesen kivetett 98 százalékos különadót – ezt követően a Fidesz célzatosan szűkíteni kezdte, majd át is alakította az Alkotmánybíróság hatáskörét: már az AB döntésének napján bejelentették, hogy költségvetési és adókérdésekben korlátozzák az Alkotmánybíróság jogosultságait. És az alkotmánybírák jelölésének szabályait is folyamatosan a kormányzó erő érdekeihez igazították.
Kovács Ágnes: Az Alkotmánybíróság világszerte az egyik legfontosabb intézményes kontroll a politikai hatalomgyakorlás, így nyilván a törvényhozás működése felett. Általában egy szakmai karrierútnak a betetőzéseként szoktak valakit ilyen nagy presztízsű intézménybe választani. Olyat például, aki a szakmában széles körben ismert és elismert, és mondjuk – mivel az AB-ról van szó – alkotmányjogász. Most ez egyik jelöltről sem mondható el. A kimagasló szakmai tudás követelménye egyébként az alkotmánybírósági törvényből is kiolvasható: az lehet alkotmánybíró, aki kiemelkedő tudású elméleti jogász vagy legalább húszéves szakmai gyakorlattal rendelkezik.
magyarnarancs.hu: A Fidesznek pedig – jól láthatóan – a pozíciók elfoglalásában van már sokéves gyakorlata, az AB-t sem hagyta ki.
KÁ: A Fidesz-kormány 2010-től kezdődően szisztematikusan felszámolta az AB függetlenségét. Például 2011 nyarán kibővítette az AB létszámát 11-ről 15 főre, így új alkotmánybírókat lehetett kinevezni. Egyébként az ilyen típusú machinációknak nagy irodalma van: amikor a politikai hatalom úgy próbálja rátenni a kezét egy intézményre és kontrollálni annak működését, hogy megemeli annak a létszámát, és feltölti a saját embereivel. A Fidesz ezt megcsinálta az AB-vel. És ahhoz, hogy az AB elfoglalása gyorsan végbemenjen, 2010 nyarán megváltoztatta az alkotmánybírák jelölésének rendjét. Addig az Országgyűlés eseti jelölőbizottságában a parlamenti pártok egyenlő arányban képviseltették magukat, tehát konszenzuskényszerben voltak. Ezután azonban az erőviszonyok szerint kaptak helyet a pártok a bizottságban, azaz elegendő lett a kormánypártiak szavazata ahhoz, hogy valaki jelöltté váljon. Ezzel elérték, hogy az ellenzék nélkül, egyedül dönthessenek a jelöltek személyéről, akiket a szinte folyamatosan kétharmados többséggel rendelkező kormánypárti képviselők rendre megszavaztak. Sőt, tavaly nyáron a kormánypártok újra megváltoztatták a jelölési rendszert:
megszüntették az erre a célra létrehozott parlamenti eseti bizottságot, és az alkotmánybíró-jelölés feladatát az igazságügyi bizottságra delegálták.
magyarnarancs.hu: Miért volt erre szüksége a Fidesznek? Azt csinálhat amúgy is, amit akar.
KÁ: Van erre egy lehetséges magyarázatom. A korábbi, de már a Fidesz által kialakított szabály azt mondta ki, hogy a jelölőbizottság legalább kilenc, maximum tizenöt tagú, amiben minden parlamenti képviselőcsoportnak legalább egy helyet kell adni, de alapvetően a parlamenti erőviszonyok határozzák meg a testület összetételét. Nos, például a 2018-22-es ciklusban tíz Fidesz-KDNP-s és öt ellenzéki tagja volt a bizottságnak. Viszont most hét ellenzéki frakció van. És a maximális 15-ös létszámba csupán úgy férnek bele, hogy a Fidesz csak nyolc tagot delegálhat.
magyarnarancs.hu: A többséghez elég, ha szűken is.
KÁ: Persze. Azonban, ha az ellenzék bojkottálná ennek a bizottságnak a működését, és mind a hét ember lemondana, működésképtelenné tenné ezt az eseti bizottságot, az nem tudna alkotmánybírót jelölni. Hiszen akkor összesen nyolc tagja maradna a minimum kilenc helyett.
magyarnarancs.hu: Egy éjszaka megváltoztathatták volna az addigi szabályt, pár nap alatt az alaptörvényt is.
KÁ: Mára nyilván ennek a változtatásnak olyan sok gyakorlati jelentősége nincs. Csak sokat elmond a Fideszről, hogy ehhez is megint hozzányúlt, hogy egyedüli erőként tudja a jelölési folyamatot meghatározni. Eddig legalább szimbolikus jelentősége volt annak, hogy egy külön bizottság foglalkozott az alkotmánybírók jelölésével. Most ezt beillesztették a hagyományos kormányzati ügymenetbe úgy, hogy a parlamenti többség odaadta ezt a feladatot az igazságügyi bizottságnak.
magyarnarancs.hu: Aki nem ebben az országban él, az újonnan választottak névsorára ránézve pusztán az életrajzok alapján nem látja tán sötétnek a képet: egy professzor, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke, a korábbi államfő hivatalának vezetője, egyetemi kar dékánja.
KÁ: 2012 óta jelentősen átalakult az AB profilja. Addig a fő hatásköre a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata volt általánosságban. Régebben alapvetően az absztrakt tudományos gondolkodás volt a meghatározó az AB döntéseiben. Viszont a Fidesz 2012-ben „megreformálta” az Alkotmánybíróságot, és átalakította a testület hatásköreit. Például 2012-óta az AB konkrét bírói ítéletek alkotmányosságát is vizsgálhatja, azaz azt, hogy a bíróság jogértelmezése összhangban van-e az Alaptörvény rendelkezéseivel. Nyilván ez a hatásköreltolódás indokolhatná azt, hogy legyenek korábbi ítélkező bírók is a testületben.
magyarnarancs.hu: Van ilyen az újonnan megválasztott bírók között is: például idősebb Lomnici Zoltán.
KÁ:
Lomnici főbírói tevékenységét anno sok szakmai kritika érte. Az elmúlt években pedig nagyon közel került a kormányhoz.
Életrajza szerint jelenleg a Kúria elnökének tanácsadója, és Varga Zs. Andrásról sokszor elmondtuk már, hogy a rá szabott jogalkotás keretében, érdemi szakmai legitimitás nélkül került a Kúria élére.
magyarnarancs.hu: Éppenséggel az Alkotmánybíróságról, s ennek dacára sem talált kivetnivalót saját kinevezésében. Most nagyon magára marad, hiszen a helyettese, Patyi András is alkotmánybíró lett. Vele kapcsolatban azon szoktak szórakozni, hogy a Nemzeti Választási Bizottság elnöke volt, amikor megbüntették Orbán Viktort. Ami egyébként teljesen normális dolog volt, nem?
KÁ: De. Az volt botrányos, ahogyan reagált, amikor a miniszterelnök leszidta. Elnézést kért a kormányfőtől.
Ez Patyi szakmai és erkölcsi integritását teljesen aláásta.
Aztán átkerült a Kúriára, úgy, hogy – amiként Varga Zs.-re is az ő odahelyezésekor – Patyira is „szabtak” egy törvényt. Ami az alkotmányosság szellemével nyilvánvalóan ellentétes, és arra szolgált, hogy megkerüljék a hagyományos pályázati eljárást. Később ő lett a Kúria második számú embere, Varga Zs. helyettese. És ezek után megjutalmazták azzal, hogy alkotmánybírót csináltak belőle.
magyarnarancs.hu: Azért jegyezzük meg, hogy ő legalább professzor. A közigazgatási jog a szakterülete. Egy másik új alkotmánybíró Varga Réka nemzetközi jogász.
KÁ: És szintén Orbán kedvenc egyeteméről jött. Patyi korábban rektorként, Varga eddig dékánként dolgozott a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Feltételezhető, hogy ilyen fontos vezető pozícióba csak „megbízható”, a kormányhoz lojális ember kerülhet.
magyarnarancs.hu: Ám ha a szakosodás tendenciáját nézzük – a nemzetközi helyzet fokozódik, a miniszterelnök ténykedéséből leszűrve: úgy egy évtizede egyfolytában. És volt nemrég is idevágó ügy az AB előtt: hogy vajon az Európai Unió Bíróságának a menekültek tömeges kitoloncolásával kapcsolatos, a kormánynak nem tetsző döntése klappol-e a magyar jogrenddel.
KÁ: Bár erre a konkrét kérdésre nem adott választ az AB, egy korábbi határozatához hasonlóan hangsúlyozta, fennállhat olyan helyzet, hogy a magyar állam mellőzheti az uniós jog végrehajtását. Ehhez az AB csak homályosan megfogalmazott, önkényesen értelmezhető szempontokat határozott meg. Ez az irány egy olyan állam esetében, amely szisztematikusan aláássa az emberi jogok rendszerét, különösen veszélyes.
magyarnarancs.hu: A negyedik új alkotmánybíró, Haszonicsné Ádám Mária dolgozott vezető beosztásban például a fővárosi kormányhivatalban, majd a Köztársasági Elnök Hivatala (KEH) főigazgatója volt, ezen munkakörében a KEH Jogi és Alkotmányossági lgazgatóságának szakmai vezetése is feladata volt. Legutóbb az Áder János által létrehozott Kék Bolygó Alapítvány jogi igazgatójaként tevékenykedett.
KÁ: Áder János államfői működése alatt szakmai vezetőként az alkotmányossággal foglalkozott az elnöki hivatalban. Ez az az időszak, amikor a Fidesz lényegében felszámolta az alkotmányosságot. Áder pedig tíz év alatt mindössze nyolc törvényt küldött el az AB-hez előzetes normakontrollra.
Alapjogi-alkotmányossági kérdésben Haszonicsné Ádám Mária volt Áder elsőszámú tanácsadója. Akkor vajon mit gondol az alkotmányosságról? Van olyan mérce, amin egy jövőbeni kormányzati döntés nem megy át?
magyarnarancs.hu: A Fidesz eddig sem mondta, hogy alkotmányellenes lenne bármelyik jogszabályuk. Mennyire kétséges – avagy kétségtelen – a szerepe a magyar politikai rendszerben a mai AB-nek?
KÁ: Komoly politikai téttel rendelkező ügyben nem lehet nyerni az Alkotmánybíróságon. Legutóbb mondjuk ott volt a pedagógussztrájk ügye, vagy a Kövér László által kiszabott elképesztő összegű bírságoknak megalapozó fegyelmi szabályozás. Ezekkel sem volt baja a testületnek. De vehetjük az akkumulátorgyárak építésének problémáját: az AB, és egyébként a Kúria Varga Zs. vezette tanácsa is, szerepet vállal a népszavazási kezdeményezések blokkolásában. Nyilván előfordulnak kisebb sikerek az emberi jogok érvényesülése terén, de ezek az összképet nem képesek árnyalni. A peres felek és ügyvédeik ma már sokszor csak azért fordulnak az AB-hoz, mert ezt a kört is le kell futniuk ahhoz, hogy a strasbourgi bírósághoz fordulhassanak jogvédelemért.
(Címlapképünkön: Haszonicsné Ádám Mária, Lomnici Zoltán, Patyi András és Varga Réka alkotmánybíró esküt tesz megválasztásuk után az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2023. július 4-én. Fotó: MTI/Illyés Tibor)
