Oda került vissza, ahonnan indult, de milyen utat tett meg Patyi András?

Publicisztika

Pozícióhalmozás, a személyére szabott törvény – gyakorlatilag a NER egy vazallusa lett most az Alkotmánybíróság egyik tagja.

Kilényi Géza jogtudós, egyetemi tanár, az Alkotmánybíróság (Ab) alapító tagja forog a sírjában, Sólyom László, az Ab első elnöke pedig összevonja a szemöldökét, hogy egy vazallus érkezett a taláros testületbe. Ami már régen nem az, aminek indult, hanem a NER kiszolgálója. 

Jókora szakmai kitérők után és „a 136 bátor ember” támogatásának köszönhetően visszatér ugyanoda Patyi András, ahol az egyetemről kikerülve elsőként dolgozni kezdett, az Alkotmánybíróságra. De immár alkotmánybíróként. A kétségkívül tehetséges és igyekvő fiatalember 1993-ban szerzett jogi diplomát summa cum laude minősítéssel a Szegedi Tudományegyetem (József Attila Tudományegyetem) Állam- és Jogtudományi Karán. Majd nem akárhol kezdett, rögtön indítványelemző lett az AB-n, 1994-ben került Vörös Imre alkotmánybíró mellé.

Egy, a Jogi Fórumnak nyolc évvel ezelőtt adott interjújában Patyi beszélt egy keveset gyermekkoráról, indíttatásáról és arról, melyik középiskolába járt. Arról azonban elfelejtett szólni a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium kapcsán, hogy ott nem egyszerűen a középiskola KISZ-vezetője volt, hanem a közelmúlt történelme iránt érdeklődő és fogékony fiatalként kitalált és tető alá hozott egy akkortájt rendhagyó rendezvényt. 1986-ban, az akkori megfogalmazás szerint az ’56-os ellenforradalom 30 éves évfordulója volt. A fiatalember a maga módján érteni és értelmezni akarta a három évtizeddel korábban a történteket, s ehhez iránymutatóként sikerült megnyernie Berecz Jánost, az MSZMP Központi Bizottsága ideológiai és propagandaügyekért felelős titkárát. 

Patyi történelem iránti érdeklődését és baloldali elkötelezettségét a szegedi egyetem jogi karán sem rejtette véka alá. Évfolyamtársai ma is sűrűn emlegetik, hogy a rendszerváltás éveiben Lenin-sapkában járt, s ez nála nem üres póz volt. A belső lelki folyamatokról, a politikai értékválasztás fordulópontjairól, a karrierszempontokról és egyéb erkölcsi, etikai vagy más megfontolásokról, netán ezek hiányáról vajmi keveset tudni, de tény, hogy hosszú évtizedek alatt a lelkes KISZ-vezetőből a Fidesz meggyőződéses híve lett. A két hit közötti különbség csak látszólagosan szakadéknyi, valójában az erkölcsi és hitbéli távolság sokkal kisebb. (Ezt mások hasonló példája is mutatja.)

A megbízható harcos valódi karrierje a NER 2010-es kiépülése után kapcsolt magasabb sebességfokozatba. Előbb 2012-ben a szellemi janicsárképzőnek nevezett Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, ezzel párhuzamosan a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) és az Államreform Bizottság, valamint a 2016-ban megalakított létrejövő Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság elnöke is lett. Mind, külön-külön is, bizalmi pozíció. Mint megbízható és a dolgát tudó apparatcsik, népszavazási és egyéb ellenzéki kezdeményezések sorát buktatta el az NVB vezetőjeként. Ezzel a honi demokrácia leépítésének egyik legfőbb letéteményese lett, érdemi államreform pedig – stallum ide vagy  oda – nem fűződik a nevéhez.

Annak idején helyesen mutatott rá a hvg.hu, hogy már csak a törvény szerint is a legfőbb választási szerv, az NVB elnökének totálisan függetlennek kell(ene) lenni. Azonban Patyi András három másik olyan posztot is betöltött, ami kapcsolódott a kormányhoz. Ebből kettőre kormányhatározattal nevezték ki. Ennek ellenére azt állította, fel sem merülhet összeférhetetlensége, évtizedes pályafutása miatt tartottak rá igényt ennyi pozícióban.

Ez a pozícióhalmozás önmagában is aggályos, ráadásul jogszabályokkal idézték elő azt a helyzetet, hogy három pozíciójában is kapcsolatban áll a kormánnyal, miközben az NVB elnökeként szigorúan attól függetlennek kellett volna lennie.

Ám a NER és Patyi „demokrácia-felfogásába” ez simán belefért.

Már 2015-2016-ban konkrét ügyek kapcsán – a vasárnapiboltzár-referendum ügyében kitört kopaszbalhé és az akkor küszöbön álló kvótanépszavazás – nyilvánvaló volt, múlhatatlan szükség lenne megkérdőjelezhetetlenül független választási szervre. Ahogy a választási törvény passzusa is rendelkezik: a választási bizottságok a választópolgárok „független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei”, így tudnak őrködni a választások tisztasága, törvényes rendje felett. Ezt az összeférhetetlenséget az egyetemről 1993-ban fényes tehetségként kikerült, majd utóbb jelentős szakmai, de egyben politika által vezérelt karriert befutó Patyi ne vette volna észre? Vagy az erkölcsi, etikai és szakmai szempontokat felülírta a politikai megfelelés lelkes kényszere?

Többen a Fidesz-KDNP Jolly Jokerének is nevezik, mert szinte mindenütt bevethető és mindenhol teljesíti a nem is titkolt politikai elvárásokat. Ha kellett személyre szabott törvénykezéssel segített neki a kormánypárt. Ez történt a „lex Patyiként” elhíresült törvénymódosításkor is, amelynek lényege, hogy egyszerűbbé tette a korábban már bíróként dolgozó szakemberek bírói kinevezését. Így került a közigazgatási bíróság élére, majd nem sokkal később a legfőbb ügyész helyettese, a bírói hivatalt soha el nem látott Varga Zs. András Kúria-elnök mellé helyettesnek. Az eset is az bizonyította, hogy a jogállamiság független hatalmi ágáról, a bíróságról, ennek jogállásáról, működéséről és vezetéséről mit gondol a Fidesz és személyesen Orbán Viktor.

Most a Kúriáról érkezett Patyi arra az Alkotmánybíróságra, ahova nagyon fiatalon kezdett. Nehéz lenne érzékeltetni, hogy az akkori Ab feladatköre, legitimitása, személyi összetétele, a tagok felkészültsége és politikai függetlensége milyen távolságban van a maitól. Akkor a jog e speciális területén az abszolút csúcsot jelentette az Ab-tagság, ma – minden nemes cél és küldetés dacára – a Fidesz-KDNP politikájának lelkes kiszolgálását.

Nem csupán annyi történt, bár a jogállamiság szempontjából ez is minősíthetetlen, hogy 2010 után csak a Fidesz által delegáltak kerültek a testületbe, hanem Patyi András érkezésével helyet szorítottak a vazallusnak is. A vazallusra pedig nem jellemző, hogy hűbérurát ellenőrizni és korlátozni fogja. Ellenben, lelkesen kiszolgálja. Jó példa erre Patyi: 2018 tavaszán, a választási kampányban még NVB-elnökként kénytelen volt megbírságolni Orbánt, aki minden előzetes bejelentés nélkül Komárom-Esztergom megyében egy óvodát látogatott meg, ahol kisgyermekekkel fotózkodva kampányolt. Ezzel nemcsak az adatvédelmi törvényt sértette meg, hanem a közoktatásról szólót is. Az NVB nem tudta nem megállapítani a jogsértést, ezért 345 ezer forint pénzbírságot szabott ki a kormányfőre. Emellett eltiltotta Orbánt a további jogszabálysértésektől. A néhány hónappal később a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre látogató Orbán ezt, tévékamarák kereszttüzében és nagyobb társaság előtt, szóvá tette Patyinak. Lesajnálóan és becsmérlően „bírságbajnoknak” nevezte. Tette ezt úgy, ahogy a hűbérúr packázik a félelemtől reszkető hűbéresével. Erre Patyi alázatosan csak annyit rebegett, vazallusként, hogy: „Nagyon sajnálom, miniszterelnök úr!”

Pedig ha nem hűbérura hűbérese lenne, akkor mondhatta volna: „Ön, miniszterelnök úr,  jogvégzett ember, régóta van a politika világában, pontosan tudhatta, hogy ezzel törvényt sértett. A NVB nem tehetett mást, mert a törvények mindenkire vonatkoznak.” De nem ezt mondta. Egy másik történet, amikor az NVB arról tanácskozott, hogy jogszabálysértés történt-e, amikor a TV2 műsorvezetői arról beszéltek a kampányban a csatorna adásában, miért szavaznak Orbánra. Elnökként Patyi hozzászólásában elmondta: megítélése szerint mindez belefér a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeibe. Patyi ekkor azzal érvelt, hogy nem minden hír, tudósítás és információ esetén kell önmagában a kiegyensúlyozottságot vizsgálni. Mindezt a bizottság többsége másképpen látta, így megállapította a jogszabálysértést.

Elvileg a demokratikus működési rend, a jogállam mindenek feletti biztosítása, a törvények feletti őrködés és a joguralom megőrzésére küld a törvényhozás felkészült, feddhetetlen tagokat az Ab-ba. Viszont a rangját, szerepét és legitimitását vesztett Alkotmánybíróságba a NER Patyit és hozzá hasonlókat delegálja. A helyzet hosszú ideje elszomorító és tragikus, de egyben azt is jelzi: mindig van lejjebb.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”