Konrád György: „Ha tükörbe nézne, látná, hogy lejárt az idő”

  • narancs.hu
  • 2017. április 8.

Belpol

Nem ő az első, aki a napokban felveti a kormányfő lemondását.

Az Egyenes beszéd tegnapi adásának egyik vendége Konrád György volt, az író pedig keményen nekiment Orbán rendszerének. Szerinte

egyre inkább érezni a náci beszéd bűzének a beáramlását,

s a miniszterelnök utóbbival próbálja megtartani a szavazóit. „Ha egy kicsit tükörbe nézne ez az ember, akkor látná ugyanazt, amit láttak már nagy politikusok is: hogy lejárt az idő” – mondta Orbánra utalva Konrád, aki szerint a kormányfő már nem tud újakat mondani, csupán újabb gyűlöletkampányokra futja. Konrád György úgy látja, ha ismét megválasztják Orbánt, egyre rosszabb lesz, mert valahogy kimanőverezi magát az Európai Unióból, ebben az esetben pedig „a hatalma nagyon meghosszabbodhat”.

Konrád néhány nappal ezelőtt levelet írt Orbánnak, amelyben a címzettet a rendszerváltás utáni időszak legkártékonyabb magyar politikusának nevezte, és azt írta:

„A legderekabb hazafias cselekedete az lenne, uram, ha lemondana az állásáról.”

Nem Konrád György az első, aki az elmúlt napokban arról beszél, hogy Orbán Viktornak le kellene mondania. Solymosi Frigyes kémikus, az első Orbán-kormány tudományos tanácsadó testületének tagja, aki tavaly a szervezet szervilizmusa miatt kilépett a Professzorok Batthyány Köréből (PBK), csütörtök este arról értekezett a Hír Tv Egyenesen című műsorában, hogy Orbán Viktor elfáradt, távoznia kell, és átadni az ország vezetését Navracsics Tibornak. Solymosi megemlítette, hogy ő már ezt korábban is felvetette Orbánnak.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.