„Rémhírterjesztőket” vegzál a rendőrség

Kopogtatnak

Belpol

A múlt héten 24 óra alatt két férfit állítottak elő teljesen átlagos Facebook-posztok miatt. Bár az eljárásokat megszüntették, a demonstratív rendőri fellépésnek bénító hatása lehet a közéleti vitákra.

„Ha egy ilyen, első ránézésre is egyértelműen a politikai véleménynyilvánítás kategóriájába tartozó rémhírterjesztéses ügy eljutna a vádemelésig, akkor azt hiszem, joggal lehetne diktatúrázni Magyarországon” – véli Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.

A Helsinki képviselte a gyulai Csóka-Szűcs Jánost az ellene rémhírterjesztés gyanújával indított eljárásban (Fazekas a meghatalmazott ügyvéd, Győző Gábor helyettese volt). Mint arról a magyarnarancs.hu elsőként beszámolt, a helyi Kossuth Kör elnökét, a Momentum pártoló tagját április 13-án gyanúsították meg a Gyulai Rendőrkapitányságon, amiért hetekkel korábban felhívást tett közzé a Facebookon, arra kérve a gyulaiakat, egy helyi akcióval csatlakozzanak a kórházi ágyfelszabadítások ellen tiltakozó Hadházy Ákos-féle „dudálós tüntetéshez”. Április 12-én a Szegi községben élő Kusinszki Andráshoz szállt ki a szerencsi rendőrség, őt is egy Facebook-posztja miatt vették elő, amelyben arról értekezett, hogy veszélyes a kijárási korlátozások enyhítését rögtön a járvány tetőzése utáni időpontra elrendelni.

Bár az ügyészség közbenjárására a nyomozást mindkét ügyben rövid úton megszüntették, a rendőrségi fellépés és a Kusinszki előállításáról a police.hu-n közzétett videó önmagában is igazolni látszik azt az ellenzéki vádat, hogy a rémhírterjesztés kiegészített tényállását a kritikus hangok elhallgattatására találta ki a kormány.

„Elég baj az, hogy ezek az eljárások egyáltalán elindulhattak. Politikai véleményüket kifejező állampolgárok előállítása akkor is durván korlátozza a véleményszabadságot, ha a végén nem lesz belőle büntetés, mert visszatartó hatása van a társadalomra” – mondja Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója. A TASZ a két ismertté vált eseten túl még egy nagyon hasonló ügyről tud: egy politikai véleményt tükröző Facebook-videó tartalma miatt indult nyomozás rémhírterjesztés gyanújával; ügyfelük azonban egyelőre nem szeretne a nyilvánossághoz fordulni a történetével.

 

Ügyek lettek

Miután a múlt héten a nemzetközi sajtó ingerküszöbét is elérő botrány lett a gyulai és a szerencsi rendőrök kivonulásából, a rendőrség közölte, hogy „a veszélyhelyzettel összefüggésben” eddig összesen 87 eljárást indított rémhírterjesztés, továbbá 27-et közveszéllyel fenyegetés miatt. A rémhírterjesztés gyanújával indult nyomozások magas száma annak fényében mindenképpen meglepő, hogy ez a bűncselekmény korábban jóformán ismeretlen volt Magyarországon. A Belügyminisztérium nyilvános bűnügyi statisztikái szerint 2013 óta senkit nem ítéltek el rémhírterjesztésért, 2013 és 2018 júniusa között mindössze 15 ilyen tárgyú feljelentés érkezett a rendőrkapitányságokra, de 14-et kapásból elutasítottak, egy esetben pedig vádemelés nélkül zárták le a nyomozást.

Az ügyek hirtelen elszaporodásának hátterében nyilvánvalóan az áll, hogy a kormány március végén a büntető törvénykönyv módosításával (amit a felhatalmazási törvénnyel egy csomagban nyújtottak be) kibővítette és szigorította a rémhírterjesztés tényállását. Míg a bűncselekmény alapesetét az követi el, aki „közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére”, áprilistól külön szabály vonatkozik a különleges jogrend – például a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet – idejére. Különleges jogrendben az vádolható rémhírterjesztéssel, aki „nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa”. A büntetési tétel is emelkedett: a „sima” rémhírterjesztés három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, a különleges jogrend idején elkövetett bűncselekményért öt év börtön is járhat.

„Amikor elfogadták a Btk.-módosítást – mondja Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója –, azt gondoltam, a gyakorlatban nem fogják alkalmazni a rémhírterjesztés új alesetét. Az elmúlt években megszokhattuk, hogy számos, a szólásszabadságot potenciálisan fenyegető szabályt csak lebegtetnek a nyilvánosság feje felett, és a rendőrség is körültekintőbb szokott lenni a hatalom látványos kiszolgálásában, mint, mondjuk, a Közbeszerzési Hatóság vagy az Állami Számvevőszék.” Ligetit ehhez képest meglepte, hogy a veszélyhelyzet elrendelése óta tömegesen indulnak eljárások rémhírterjesztés miatt, ráadásul olyan abszurd ügyekben is, mint a szerencsi vagy a gyulai.

A TI szerint eleve alkotmányellenes a rémhírterjesztés új tényállása, mivel nem arányosan, nem egy másik alapvető jog vagy valamilyen alkotmányos érték védelméért korlátozza a szólásszabadságot, hanem az állam egyik feladata – a járvány elleni védekezés – ellátásának nehezen megfogható sikere érdekében. „A valódi rémhírterjesztők ellen tökéletesen elég lett volna a régi tényállás, a nyugalom megzavarásának megítélésére kialakult egy bírói gyakorlat. Ha kiáll egy őrült a térre, és azt üvölti, az ufók mindjárt megerőszakolnak mindenkit, azt nyilván senki nem fogja komolyan venni; ha viszont azt terjeszti valaki, hogy egymillió fertőzött van Magyarországon, és a közeli kórházban tömegével halnak meg a csecsemők koronavírusban, az már indokolja a büntetőjogi fellépést” – magyarázza Ligeti Miklós.

Más jogi elemzések is arra hívták fel a figyelmet, hogy az álhírgyárosok ellen elegendő védelmet nyújt a rémhírterjesztés eredeti megfogalmazása, a bombariadót bejelentőkkel szemben rutinszerűen alkalmazott közveszéllyel fenyegetés vagy éppen a hatósági rendelkezés elleni uszítás eddig is létező tényállása. Nyomozások is indultak már a rémhírterjesztés fogalmának törvényi kiterjesztése előtt: például egy álhíroldal működtetői ellen, mely oldal februárban tényként közölte, hogy egy nő a koronavírus-fertőzés miatt összeesett és meghalt a Nyugatinál, vagy egy 18 éves abonyi fiú ellen, aki hamisan híresztelte, hogy a településen megjelent a koronavírus. Eljárás alá vonták azt a youtubert is, aki a rendőrség szerint márciusban elindította azt a széles körben elterjedt pletykát, hogy az operatív törzs Budapest lezárására készül.

 

Maradjanak otthon

Hogy a 87 hivatalosan elrendelt rémhírterjesztéses nyomozás között hány olyan lehet még, mint Csóka-Szűcs vagy Kusinszki ügye, azt a nyilvános információk alapján nem lehet megítélni. A rendőrségi honlapon a rémhírterjesztés szóra keresve csak néhány ügyről találni nem is túl részletes leírást. Április 28-án például egy 32 éves kiskunhalasi nőt hallgattak ki gyanúsítottként, aki közzétett egy felvételt, amely alkalmas volt arra, hogy „az ellátórendszerbe vetett közbizalmat megingassa”. Már a vádemelés is megtörtént egy pécsi férfi ügyében, aki azt híresztelte, hogy „a világon nincs koronavírus-járvány, az csupán egy titkos hatalomátvétel részét képezi”. Egy 54 éves férfi azért került a rendőrség látóterébe, mert „az embereket arra buzdította, hogy a kijárási korlátozások ellenére menjenek ki az utcára, mert koronavírus nem létezik”. Egy 52 éves aparhanti nő egészségügyi intézmények bezárásáról tett közzé valótlan tartalmú híreket.

A részletek ismerete nélkül e nyomozások indokoltságát nehéz megítélni, arra azonban érdemes emlékeztetni, hogy a rémhírterjesztés új tényállását is csak tényközlés merítheti ki – véleménynyilvánítás tehát nem –, és az is fontos, hogy a bűncselekményt kizárólag szándékosan lehet elkövetni. Kusinszki András posztjánál nyilvánvaló volt, hogy tényközlést nem tartalmazott, a maga felháborodott hangján csupán rámutatott egy olyan ellentmondásra – miért a járvány tetőzésekor enyhítenek? –, amelyet számos közéleti szereplőtől is hallhattunk, az újságokban is olvashattunk. Csóka-Szűcs János a gyulai kórházi ágyak felszabadításáról tényszerű adatot közölt – épp lapunk írta meg egy kórházi dolgozóra hivatkozva, hogy a járványkórházzá minősített intézményben 1172 ágyat szabadítottak fel –, és annak az állításnak is volt ténybeli alapja a híradások szerint, hogy ez „haldokló betegek, magatehetetlen idősek és rehabilitációra szoruló sérültek hazaküldését jelenti”.

Érthetetlen, hogyan lehet bármelyikük posztjába belelátni azt, hogy azok alkalmasak lennének a védekezés eredményességének meghiúsítására. Sőt, a Kusinszki panaszának helyt adó határozatában az ügyészség egyenesen arra az álláspontra helyezkedett, hogy a férfi közlése még segítheti is a védekezést, amennyiben „az olvasókat arra indíthatja, hogy a korlátozások részleges feloldása esetén is, saját biztonságuk érdekében inkább maradjanak otthon”.

Az ügyészség és a rendőrség között nem csak ebben a két ügyben lehetett véleménykülönbség. Mint említettük, a veszélyhelyzettel összefüggésben immár 114 nyomozás indult rémhírterjesztés vagy közveszéllyel fenyegetés miatt, ám a rendőrség közleménye szerint ezek közül csak 38 van folyamatban, 6 pedig ügyészi szakaszban tart. Mindebből az következik, hogy 70 ügyben vagy már vádat emeltek, vagy megszüntették a nyomozást – rémhírterjesztés miatti vádemelésről azonban alig-alig számoltak be a hatóságok, a koronavírus-járványt kétségbe vonó pécsi férfi ügye mellett még egy esetben történt biztosan vádemelés: egy 22 éves nógrádi férfi állhat bíróság elé, aki egy hírügynökség cikkét átszerkesztve azt híresztelte, hogy a szomszédos település a járvány epicentruma. Ezekből az adatokból arra lehet következtetni, hogy a nyomozások többségét megszüntették, jóllehet a rendőrség lapzártánkig nem válaszolt az erre vonatkozó kérdésünkre.

„Bár az ügyészség felügyeli a teljes büntetőeljárást, a rendőrség bejelentésre vagy saját szorgalomból maga is elindíthatja a nyomozást anélkül, hogy erről előzetesen egyeztetne az ügyészséggel” – magyarázza Fazekas Tamás. Így elképzelhető, hogy az ügyészség Kusinszki és Csóka-Szűcs ügyében is csak akkor értesült az előállításról, amikor elbírálta a gyanúsítás ellen tett panaszokat. „Azt persze semmi nem tiltja meg az ügyészségnek, hogy iránymutatást adjon a rendőrségnek a büntető tényállás további alkalmazására nézve; csak remélni tudom, hogy ezt ebben az esetben meg is tették” – mondja a Helsinki ügyvédje. Fazekas Tamás szerint ebben az ismertté vált két esetben az előállítás önmagában felesleges és aránytalan volt, hiszen a két férfi lakcíme ismert volt a rendőrök előtt, és semmi nem utalt arra, hogy egy idézésre ne jelentek volna meg a rendőrségen. „Azt sem egészen értem, miért kellett lefoglalni a laptopokat, amikor a gyanúsítottak nem tagadták, hogy ők írták az inkriminált Facebook-bejegyzéseket.”

 

Titkolózás

Különösen aggályos, hogy a rémhírterjesztés kibővített tényállása olyan időszakban fenyegeti komolyabb szankcióval a közéleti véleménynyilvánítást, amikor az állam információs monopóliuma még a szokottnál is teljesebb. Az operatív törzs az online sajtótájékoztatók bevezetése óta csak előre megválogatott újságírói kérdésekre válaszol, és a járványhelyzetre vonatkozó adatokat is meglehetősen sajátos rendben teszik közzé a hivatalos honlapon (miután külön szabályokat alkottak a vidékre, hirtelen külön bontásban kezdték közölni a Budapestre és Pest megyére, illetve az ország többi részére vonatkozó adatokat). A kórházak vagy épp a Nemzeti Népegészségügyi Központ nem tájékoztatják sem a sajtót, sem az országgyűlési képviselőket, egy május 4-i kormányrendelet pedig a közérdekű adatigénylések teljesítésének határidejét is felemelte 15+15 napról 45+45 napra, amennyiben a gyorsabb válaszadás veszélyeztetné a járvány elleni védekezést.

Ligeti Miklós szerint a teljesítési határidő ilyetén kitolása sem állja ki az alkotmányosság próbáját, hiszen lényegében bárki hivatkozhat arra, hogy az igénylés teljesítése veszélyeztetné a járvány elleni védekezéssel összefüggő közfeladatai hatékony ellátását. A TI tapasztalatai szerint nem is csak a válság frontvonalában álló intézmények, kórházak élnek a határidő kitolásával, hanem például az önkormányzatok is. A határidő meghosszabbítását pedig nem lehet bíróságon megtámadni, annak okszerűségét semmilyen fórum nem bírálja felül, így pedig sérül az adatigénylők hatékony jogorvoslathoz való joga is.

A veszélyhelyzet kihirdetése utáni egyik első rendeletével a kormány megtiltotta a politikai gyűléseket is. E mögött logikus járványügyi megfontolások is állhattak, az azonban már kevésbé érthető, miért indít a rendőrség szakmányban szabálysértési ügyeket a Hadházy Ákos és a Momentum által szervezett hétfőnkénti „dudálós tüntetések” résztvevőivel szemben. A tüntetők eddig jellemzően három okból kaptak akár több százezer forintos bírságokat: a KRESZ szabályainak megsértése, a kijárási korlátozás megszegése vagy a veszélyhelyzetben tiltott gyűlésen való részvétel miatt. Szabó Máté Dániel szerint ez esetben egyértelmű, hogy a dudálás politikai véleményt fejez ki, így nem lehet „indokolatlan dudahasználat” miatt büntetni a demonstrálókat. „A járványügyi rendelkezések megsértésénél pedig az észszerűség mércéjét kell alkalmazni: amíg a résztvevők nem érintkeznek egymással, semmilyen módon nem veszélyeztetik a járványügyi célokat, addig nem lehet önkényesen korlátozni a véleménynyilvánításhoz fűződő jogukat.”

Bár az Európai Parlament múlt csütörtöki, Magyarországról szóló vitáján téma volt a két, rémhírterjesztésért bevitt kormánykritikus facebookozó is, Věra Jourová, az Európai Bizottság jogállamiságért is felelős alelnöke elmondta, önmagában a felhatalmazási törvény továbbra sem indokolja, hogy kötelezettségszegési eljárás induljon Magyarország ellen, a rendeleti kormányzás gyakorlati megvalósítását azonban éberen figyelik. Eddig két rendelet keltette fel különösen a figyelmüket: az egyik a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezése esetén lehetővé teszi a munka törvénykönyvétől való eltérést, a másik egyes adatvédelmi garanciákat tesz semmissé a veszélyhelyzet idejére.

A veszélyhelyzeti adatvédelmi szabályok azért szúrhattak szemet az Európai Bizottságnak, mert itt nem elvont jogállami elvek összeütközéséről, hanem egy közvetlenül érvényesülő EU-s jogszabály, a General Data Protection Regulation (GDPR) felfüggesztéséről van szó. „A május 4-i kormányrendelet az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény GDPR-ból következő egyes passzusait függeszti fel a veszélyhelyzet végéig. Így a járványhelyzettel összefüggésben kezelt adatainkról ideiglenesen nem kérhetünk tájékoztatást az állami szervektől, nem kérhetjük adataink helyesbítését vagy törlését; ha pedig nem értünk egyet személyes adataink kezelésével, az eljárási határidők felfüggesztése miatt hiába indítunk bírósági keresetet, azzal egyelőre nem fog történni semmi” – magyarázza Szabó Máté Dániel.

A GDPR egyes rendelkezéseinek felfüggesztését egyébként más tagállamok is kérték, például a kontaktuskövető vagy karanténfigyelő applikációk egyszerűbb és hatékonyabb használata miatt. A magyar felfüggesztés azonban inkább a hatósági kényelmet szolgálja a TASZ jogásza szerint, és azzal a korábbi, még márciusban kiadott kormányrendelettel függhet össze, amely Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek „a járvány terjedésének modellezése, elemzése céljából” szabad hozzáférést ad minden rendelkezésre álló adathoz – az állami szerveket, önkormányzatokat, gazdálkodószervezeteket és cégeket pedig kötelezi a miniszter adatbekéréseinek teljesítésére.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.