„Rémhírterjesztőket” vegzál a rendőrség

Kopogtatnak

Belpol

A múlt héten 24 óra alatt két férfit állítottak elő teljesen átlagos Facebook-posztok miatt. Bár az eljárásokat megszüntették, a demonstratív rendőri fellépésnek bénító hatása lehet a közéleti vitákra.

„Ha egy ilyen, első ránézésre is egyértelműen a politikai véleménynyilvánítás kategóriájába tartozó rémhírterjesztéses ügy eljutna a vádemelésig, akkor azt hiszem, joggal lehetne diktatúrázni Magyarországon” – véli Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.

A Helsinki képviselte a gyulai Csóka-Szűcs Jánost az ellene rémhírterjesztés gyanújával indított eljárásban (Fazekas a meghatalmazott ügyvéd, Győző Gábor helyettese volt). Mint arról a magyarnarancs.hu elsőként beszámolt, a helyi Kossuth Kör elnökét, a Momentum pártoló tagját április 13-án gyanúsították meg a Gyulai Rendőrkapitányságon, amiért hetekkel korábban felhívást tett közzé a Facebookon, arra kérve a gyulaiakat, egy helyi akcióval csatlakozzanak a kórházi ágyfelszabadítások ellen tiltakozó Hadházy Ákos-féle „dudálós tüntetéshez”. Április 12-én a Szegi községben élő Kusinszki Andráshoz szállt ki a szerencsi rendőrség, őt is egy Facebook-posztja miatt vették elő, amelyben arról értekezett, hogy veszélyes a kijárási korlátozások enyhítését rögtön a járvány tetőzése utáni időpontra elrendelni.

Bár az ügyészség közbenjárására a nyomozást mindkét ügyben rövid úton megszüntették, a rendőrségi fellépés és a Kusinszki előállításáról a police.hu-n közzétett videó önmagában is igazolni látszik azt az ellenzéki vádat, hogy a rémhírterjesztés kiegészített tényállását a kritikus hangok elhallgattatására találta ki a kormány.

„Elég baj az, hogy ezek az eljárások egyáltalán elindulhattak. Politikai véleményüket kifejező állampolgárok előállítása akkor is durván korlátozza a véleményszabadságot, ha a végén nem lesz belőle büntetés, mert visszatartó hatása van a társadalomra” – mondja Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója. A TASZ a két ismertté vált eseten túl még egy nagyon hasonló ügyről tud: egy politikai véleményt tükröző Facebook-videó tartalma miatt indult nyomozás rémhírterjesztés gyanújával; ügyfelük azonban egyelőre nem szeretne a nyilvánossághoz fordulni a történetével.

 

Ügyek lettek

Miután a múlt héten a nemzetközi sajtó ingerküszöbét is elérő botrány lett a gyulai és a szerencsi rendőrök kivonulásából, a rendőrség közölte, hogy „a veszélyhelyzettel összefüggésben” eddig összesen 87 eljárást indított rémhírterjesztés, továbbá 27-et közveszéllyel fenyegetés miatt. A rémhírterjesztés gyanújával indult nyomozások magas száma annak fényében mindenképpen meglepő, hogy ez a bűncselekmény korábban jóformán ismeretlen volt Magyarországon. A Belügyminisztérium nyilvános bűnügyi statisztikái szerint 2013 óta senkit nem ítéltek el rémhírterjesztésért, 2013 és 2018 júniusa között mindössze 15 ilyen tárgyú feljelentés érkezett a rendőrkapitányságokra, de 14-et kapásból elutasítottak, egy esetben pedig vádemelés nélkül zárták le a nyomozást.

Az ügyek hirtelen elszaporodásának hátterében nyilvánvalóan az áll, hogy a kormány március végén a büntető törvénykönyv módosításával (amit a felhatalmazási törvénnyel egy csomagban nyújtottak be) kibővítette és szigorította a rémhírterjesztés tényállását. Míg a bűncselekmény alapesetét az követi el, aki „közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére”, áprilistól külön szabály vonatkozik a különleges jogrend – például a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet – idejére. Különleges jogrendben az vádolható rémhírterjesztéssel, aki „nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa”. A büntetési tétel is emelkedett: a „sima” rémhírterjesztés három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, a különleges jogrend idején elkövetett bűncselekményért öt év börtön is járhat.

„Amikor elfogadták a Btk.-módosítást – mondja Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója –, azt gondoltam, a gyakorlatban nem fogják alkalmazni a rémhírterjesztés új alesetét. Az elmúlt években megszokhattuk, hogy számos, a szólásszabadságot potenciálisan fenyegető szabályt csak lebegtetnek a nyilvánosság feje felett, és a rendőrség is körültekintőbb szokott lenni a hatalom látványos kiszolgálásában, mint, mondjuk, a Közbeszerzési Hatóság vagy az Állami Számvevőszék.” Ligetit ehhez képest meglepte, hogy a veszélyhelyzet elrendelése óta tömegesen indulnak eljárások rémhírterjesztés miatt, ráadásul olyan abszurd ügyekben is, mint a szerencsi vagy a gyulai.

A TI szerint eleve alkotmányellenes a rémhírterjesztés új tényállása, mivel nem arányosan, nem egy másik alapvető jog vagy valamilyen alkotmányos érték védelméért korlátozza a szólásszabadságot, hanem az állam egyik feladata – a járvány elleni védekezés – ellátásának nehezen megfogható sikere érdekében. „A valódi rémhírterjesztők ellen tökéletesen elég lett volna a régi tényállás, a nyugalom megzavarásának megítélésére kialakult egy bírói gyakorlat. Ha kiáll egy őrült a térre, és azt üvölti, az ufók mindjárt megerőszakolnak mindenkit, azt nyilván senki nem fogja komolyan venni; ha viszont azt terjeszti valaki, hogy egymillió fertőzött van Magyarországon, és a közeli kórházban tömegével halnak meg a csecsemők koronavírusban, az már indokolja a büntetőjogi fellépést” – magyarázza Ligeti Miklós.

Más jogi elemzések is arra hívták fel a figyelmet, hogy az álhírgyárosok ellen elegendő védelmet nyújt a rémhírterjesztés eredeti megfogalmazása, a bombariadót bejelentőkkel szemben rutinszerűen alkalmazott közveszéllyel fenyegetés vagy éppen a hatósági rendelkezés elleni uszítás eddig is létező tényállása. Nyomozások is indultak már a rémhírterjesztés fogalmának törvényi kiterjesztése előtt: például egy álhíroldal működtetői ellen, mely oldal februárban tényként közölte, hogy egy nő a koronavírus-fertőzés miatt összeesett és meghalt a Nyugatinál, vagy egy 18 éves abonyi fiú ellen, aki hamisan híresztelte, hogy a településen megjelent a koronavírus. Eljárás alá vonták azt a youtubert is, aki a rendőrség szerint márciusban elindította azt a széles körben elterjedt pletykát, hogy az operatív törzs Budapest lezárására készül.

 

Maradjanak otthon

Hogy a 87 hivatalosan elrendelt rémhírterjesztéses nyomozás között hány olyan lehet még, mint Csóka-Szűcs vagy Kusinszki ügye, azt a nyilvános információk alapján nem lehet megítélni. A rendőrségi honlapon a rémhírterjesztés szóra keresve csak néhány ügyről találni nem is túl részletes leírást. Április 28-án például egy 32 éves kiskunhalasi nőt hallgattak ki gyanúsítottként, aki közzétett egy felvételt, amely alkalmas volt arra, hogy „az ellátórendszerbe vetett közbizalmat megingassa”. Már a vádemelés is megtörtént egy pécsi férfi ügyében, aki azt híresztelte, hogy „a világon nincs koronavírus-járvány, az csupán egy titkos hatalomátvétel részét képezi”. Egy 54 éves férfi azért került a rendőrség látóterébe, mert „az embereket arra buzdította, hogy a kijárási korlátozások ellenére menjenek ki az utcára, mert koronavírus nem létezik”. Egy 52 éves aparhanti nő egészségügyi intézmények bezárásáról tett közzé valótlan tartalmú híreket.

A részletek ismerete nélkül e nyomozások indokoltságát nehéz megítélni, arra azonban érdemes emlékeztetni, hogy a rémhírterjesztés új tényállását is csak tényközlés merítheti ki – véleménynyilvánítás tehát nem –, és az is fontos, hogy a bűncselekményt kizárólag szándékosan lehet elkövetni. Kusinszki András posztjánál nyilvánvaló volt, hogy tényközlést nem tartalmazott, a maga felháborodott hangján csupán rámutatott egy olyan ellentmondásra – miért a járvány tetőzésekor enyhítenek? –, amelyet számos közéleti szereplőtől is hallhattunk, az újságokban is olvashattunk. Csóka-Szűcs János a gyulai kórházi ágyak felszabadításáról tényszerű adatot közölt – épp lapunk írta meg egy kórházi dolgozóra hivatkozva, hogy a járványkórházzá minősített intézményben 1172 ágyat szabadítottak fel –, és annak az állításnak is volt ténybeli alapja a híradások szerint, hogy ez „haldokló betegek, magatehetetlen idősek és rehabilitációra szoruló sérültek hazaküldését jelenti”.

Érthetetlen, hogyan lehet bármelyikük posztjába belelátni azt, hogy azok alkalmasak lennének a védekezés eredményességének meghiúsítására. Sőt, a Kusinszki panaszának helyt adó határozatában az ügyészség egyenesen arra az álláspontra helyezkedett, hogy a férfi közlése még segítheti is a védekezést, amennyiben „az olvasókat arra indíthatja, hogy a korlátozások részleges feloldása esetén is, saját biztonságuk érdekében inkább maradjanak otthon”.

Az ügyészség és a rendőrség között nem csak ebben a két ügyben lehetett véleménykülönbség. Mint említettük, a veszélyhelyzettel összefüggésben immár 114 nyomozás indult rémhírterjesztés vagy közveszéllyel fenyegetés miatt, ám a rendőrség közleménye szerint ezek közül csak 38 van folyamatban, 6 pedig ügyészi szakaszban tart. Mindebből az következik, hogy 70 ügyben vagy már vádat emeltek, vagy megszüntették a nyomozást – rémhírterjesztés miatti vádemelésről azonban alig-alig számoltak be a hatóságok, a koronavírus-járványt kétségbe vonó pécsi férfi ügye mellett még egy esetben történt biztosan vádemelés: egy 22 éves nógrádi férfi állhat bíróság elé, aki egy hírügynökség cikkét átszerkesztve azt híresztelte, hogy a szomszédos település a járvány epicentruma. Ezekből az adatokból arra lehet következtetni, hogy a nyomozások többségét megszüntették, jóllehet a rendőrség lapzártánkig nem válaszolt az erre vonatkozó kérdésünkre.

„Bár az ügyészség felügyeli a teljes büntetőeljárást, a rendőrség bejelentésre vagy saját szorgalomból maga is elindíthatja a nyomozást anélkül, hogy erről előzetesen egyeztetne az ügyészséggel” – magyarázza Fazekas Tamás. Így elképzelhető, hogy az ügyészség Kusinszki és Csóka-Szűcs ügyében is csak akkor értesült az előállításról, amikor elbírálta a gyanúsítás ellen tett panaszokat. „Azt persze semmi nem tiltja meg az ügyészségnek, hogy iránymutatást adjon a rendőrségnek a büntető tényállás további alkalmazására nézve; csak remélni tudom, hogy ezt ebben az esetben meg is tették” – mondja a Helsinki ügyvédje. Fazekas Tamás szerint ebben az ismertté vált két esetben az előállítás önmagában felesleges és aránytalan volt, hiszen a két férfi lakcíme ismert volt a rendőrök előtt, és semmi nem utalt arra, hogy egy idézésre ne jelentek volna meg a rendőrségen. „Azt sem egészen értem, miért kellett lefoglalni a laptopokat, amikor a gyanúsítottak nem tagadták, hogy ők írták az inkriminált Facebook-bejegyzéseket.”

 

Titkolózás

Különösen aggályos, hogy a rémhírterjesztés kibővített tényállása olyan időszakban fenyegeti komolyabb szankcióval a közéleti véleménynyilvánítást, amikor az állam információs monopóliuma még a szokottnál is teljesebb. Az operatív törzs az online sajtótájékoztatók bevezetése óta csak előre megválogatott újságírói kérdésekre válaszol, és a járványhelyzetre vonatkozó adatokat is meglehetősen sajátos rendben teszik közzé a hivatalos honlapon (miután külön szabályokat alkottak a vidékre, hirtelen külön bontásban kezdték közölni a Budapestre és Pest megyére, illetve az ország többi részére vonatkozó adatokat). A kórházak vagy épp a Nemzeti Népegészségügyi Központ nem tájékoztatják sem a sajtót, sem az országgyűlési képviselőket, egy május 4-i kormányrendelet pedig a közérdekű adatigénylések teljesítésének határidejét is felemelte 15+15 napról 45+45 napra, amennyiben a gyorsabb válaszadás veszélyeztetné a járvány elleni védekezést.

Ligeti Miklós szerint a teljesítési határidő ilyetén kitolása sem állja ki az alkotmányosság próbáját, hiszen lényegében bárki hivatkozhat arra, hogy az igénylés teljesítése veszélyeztetné a járvány elleni védekezéssel összefüggő közfeladatai hatékony ellátását. A TI tapasztalatai szerint nem is csak a válság frontvonalában álló intézmények, kórházak élnek a határidő kitolásával, hanem például az önkormányzatok is. A határidő meghosszabbítását pedig nem lehet bíróságon megtámadni, annak okszerűségét semmilyen fórum nem bírálja felül, így pedig sérül az adatigénylők hatékony jogorvoslathoz való joga is.

A veszélyhelyzet kihirdetése utáni egyik első rendeletével a kormány megtiltotta a politikai gyűléseket is. E mögött logikus járványügyi megfontolások is állhattak, az azonban már kevésbé érthető, miért indít a rendőrség szakmányban szabálysértési ügyeket a Hadházy Ákos és a Momentum által szervezett hétfőnkénti „dudálós tüntetések” résztvevőivel szemben. A tüntetők eddig jellemzően három okból kaptak akár több százezer forintos bírságokat: a KRESZ szabályainak megsértése, a kijárási korlátozás megszegése vagy a veszélyhelyzetben tiltott gyűlésen való részvétel miatt. Szabó Máté Dániel szerint ez esetben egyértelmű, hogy a dudálás politikai véleményt fejez ki, így nem lehet „indokolatlan dudahasználat” miatt büntetni a demonstrálókat. „A járványügyi rendelkezések megsértésénél pedig az észszerűség mércéjét kell alkalmazni: amíg a résztvevők nem érintkeznek egymással, semmilyen módon nem veszélyeztetik a járványügyi célokat, addig nem lehet önkényesen korlátozni a véleménynyilvánításhoz fűződő jogukat.”

Bár az Európai Parlament múlt csütörtöki, Magyarországról szóló vitáján téma volt a két, rémhírterjesztésért bevitt kormánykritikus facebookozó is, Věra Jourová, az Európai Bizottság jogállamiságért is felelős alelnöke elmondta, önmagában a felhatalmazási törvény továbbra sem indokolja, hogy kötelezettségszegési eljárás induljon Magyarország ellen, a rendeleti kormányzás gyakorlati megvalósítását azonban éberen figyelik. Eddig két rendelet keltette fel különösen a figyelmüket: az egyik a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezése esetén lehetővé teszi a munka törvénykönyvétől való eltérést, a másik egyes adatvédelmi garanciákat tesz semmissé a veszélyhelyzet idejére.

A veszélyhelyzeti adatvédelmi szabályok azért szúrhattak szemet az Európai Bizottságnak, mert itt nem elvont jogállami elvek összeütközéséről, hanem egy közvetlenül érvényesülő EU-s jogszabály, a General Data Protection Regulation (GDPR) felfüggesztéséről van szó. „A május 4-i kormányrendelet az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény GDPR-ból következő egyes passzusait függeszti fel a veszélyhelyzet végéig. Így a járványhelyzettel összefüggésben kezelt adatainkról ideiglenesen nem kérhetünk tájékoztatást az állami szervektől, nem kérhetjük adataink helyesbítését vagy törlését; ha pedig nem értünk egyet személyes adataink kezelésével, az eljárási határidők felfüggesztése miatt hiába indítunk bírósági keresetet, azzal egyelőre nem fog történni semmi” – magyarázza Szabó Máté Dániel.

A GDPR egyes rendelkezéseinek felfüggesztését egyébként más tagállamok is kérték, például a kontaktuskövető vagy karanténfigyelő applikációk egyszerűbb és hatékonyabb használata miatt. A magyar felfüggesztés azonban inkább a hatósági kényelmet szolgálja a TASZ jogásza szerint, és azzal a korábbi, még márciusban kiadott kormányrendelettel függhet össze, amely Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek „a járvány terjedésének modellezése, elemzése céljából” szabad hozzáférést ad minden rendelkezésre álló adathoz – az állami szerveket, önkormányzatokat, gazdálkodószervezeteket és cégeket pedig kötelezi a miniszter adatbekéréseinek teljesítésére.

Figyelmébe ajánljuk

Meghalt Dario G

  • narancs.hu

Nemcsak a producer ment el, hanem egy szelet az 1990-es évekből is.