Múlt péntek óta központosította a koronavírus-járvány kommunikációját a kormány, az egészségügyi illetékesek azóta semmilyen módon nem válaszolnak kérdésekre. Müller Cecília országos tisztifőorvos utoljára csütörtökön állt ki kérdésekre válaszolni az operatív törzs naponta tartott sajtótájékoztatóján, de péntek óta lapunk kérdéseire írásban sem volt hajlandó válaszolni.
A tisztifőorvos, valamint a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) koronavírus-teszteket végző labortóriumának virológusa e-mail címére még pénteken küldtük el kérdéseinket, és nem sokkal később jött is a válasz, hogy legközelebb az NNK sajtóosztályának küldjük el közvetlenül a kérdéseinket.
A sajtóosztálytól jó másfél órával később kaptunk választ, amelyben azonban csak annyit írtak:
„A rendszeres sajtótájékoztatókon felteheti a kérdéseit, és választ kap rájuk.”
Erre viszont ott sem volt lehetőség, az NNK részéről ugyanis már a pénteki sajtótájékoztatóra sem ment el senki, akkor Gál Kristóf, a rendőrség szóvivője mellett Lakatos Tibor rendőr ezredes, az operatív törzs ügyeleti központjának vezetője állt csak a sajtó rendelkezésére mindössze fél órára.
Lakatos értelemszerűen az egészségügyi kérdésekre válaszolni sem tudott, ezt el is ismerte, a 444.hu újságírója pedig fel is vetette, hogy ennek így mi értelme, hiszen hiteles információkat a járvány terjedéséről így sem a sajtó, sem rajtuk keresztül az ország lakossága nem tud kapni.
| Kibővül a protokoll Négy nap után, nem sokkal cikkünk megjelenése előtt az atv.hu-nak válaszolt a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), amely közölte, már elvégzik a koronavírus-tesztet a kórházban fekvő, lázas, súlyos akut légúti fertőzéses betegeknél is, ha ezeket a tüneteket semmilyen különösebb körülmény nem indokolja. A tesztelés anomáliáiról itt írtunk részletesen! |
Péntek este Orbán Viktor miniszterelnök végül bejelentést tett, amelyben érintőlegesen beszélt a lapunk által feltett kérdésekről is (hány lélegeztetőgép áll rendelkezésre, van-e elég kapacitás a tesztek elvégzésére, a fertőzöttek elkülönítésére, a betegek kezelésére), ám valójában nem adott rájuk választ, csak azt a benyomást próbálta kelteni, hogy a kormány a helyén van.
| ||
Úgy tűnik, a tisztifőorvostól és az NNK-tól azért nem sikerült pénteken választ kapnunk, hogy végül Orbán Viktor a dolgozóasztala mellől késő este bejelenthesse, hogy valójában minden rendben van, a kormány a helyén van, és mindent megtesznek a járvány kezeléséért.
Nincs itt semmi látnivaló
A pénteki nap és a bejelentés fordulópontot jelentett a koronavírus-járvány kommunikációjában is: azóta ahelyett, hogy hiteles információkat közölnének a járvány terjedéséről, a sajtótájékoztatók egyre rövidülnek, és az illetékesek is csak arra szorítkoznak, hogy minden alkalommal elmondják, hogy dolgoznak a kontaktszemélyek felkutatásán, a megbetegedettek kezelésén, és a WHO ajánlásait követik mindenben.
Bármennyire is fontos azonban tudni a járvány megfékezésére tett hatósági intézkedésekről, illetve bármennyire is igyekeznek az illetékesek megnyugtatni a lakosságot azzal, hogy sokszor elismétlik, hogy mindent megtesznek a járvány megfékezése érdekében, nem fogják tudni meggyőzni őket erről, ha közben azt sem árulják el, hogy kik az egyre szaporodó betegek.
A koronavírusról indított hivatalos kormányzati honlap jól működne, ha nem egyszerű számok szerepelnének ott, rejtélyes módon egyre csak növekedve - ráadásul az oldal hétfőn dél tájban le is állt egy időre.
És nyilvánvalóan nem fogja megnyugtatni a lakosságot az sem, ha az illetékesek a számok növekedésével arányosan egyre kevésbé mondanak bármi értelmeset, és csak néha, egy-egy elejtett megjegyzésből, vagy újságcikkből derül ki, hogy nem csak külföldről hazatértek, vagy úgynevezett kontaktszemélyek vannak az új fertőzöttek között, de olyanok is, akik hivatalosan nem kerültek kapcsolatba koronavírusos emberekkel. Magyarán senki nem tudja, hogy hol kaphatták el a vírust, és a hivatalos szervek sem tudnak ezekre hiteles választ adni.
Márpedig ha nincsenek hiteles információk, érdemleges válaszok, akkor természetes mind a pánik, mind a különböző rémhírek és álhírek terjedése is. A lakosság egyrészt nem tud felkészülni a következő óvintézkedésre, mert miközben a múlt héten még a csapból is az folyt, hogy nálunk még teszcsak sporadikus fertőződések fordultak elő, péntek estére a kormány is belátta, hogy az iskolákat is be kell zárni.
A hirtelen jött bejelentések mellett így szinte nem is csoda, hogy pénteken pillanatok alatt elterjedt az a végül álhírnek minősített pletyka az országban, hogy Budapestet is lezárhatják. Hiszen ha nem lehet tudni semmit a járvány valós mértékéről, vagy az intézkedések hátteréről, ha nincs hiteles tájékoztatás, akkor az emberek úgy próbálnak felkészülni a jövőre, ahogy tudnak, olyan információmorzsákból, amik eljutnak hozzájuk, akár ilyen, akár olyan forrásból.
Az illetékesek állítása a kevés fertőzöttről és a meghozott drasztikus intézkedések pedig egyáltalán nem állnak arányban egymással, így értelemszerűen mindenki azt valószínűsíti, hogy sokkal nagyobb a baj, mint amit a kormány nyilvánosan beismer – és erre utal mind a Magyar Orvosi Kamara legutóbbi közleménye, mind a hálózatkutató Barabási Albert László számításai is.
| ||
Az elmúlt évek állandó terelő kommunikációja sem erősítette a bizalmat, de láthatóan most sem a hiteles tájékoztatás a cél – a kommunikációért felelős akciócsoport létrehozása a vasárnapi sajtótájékoztatót látva mindössze azt jelenti, hogy Kovács Zoltánt megbízták azzal, hogy úgy álljon ki sajtótájékoztatót tartani, hogy a végére lehetőleg senki ne tudjon meg semmit a járvány terjedéséről, és ne is akarjon megtudni róla semmit, hiszen nem rá tartozik. Kovács kioktatta a sajtó megjelent képviselőit, mondván ne akarjanak okosabbak lenni az egészségügyi szakembereknél, és csak azt írják meg, hogy mindenki maradjon otthon.
Miközben nemcsak a sajtóra, de a lakosságra is tartozna, hogy milyen protokoll alapján tesztelték le a tünetmentes Pintér Sándor belügyminisztert a koronavírusra, miközben a kórházba betérő lázas köhögő betegeket továbbra nem.
Beismerés
Müller Cecília tisztifőorvos végül több napnyi hírzárlat után hétfőn állt ki ismét a nyilvánosság elé, ahol beismerte, hogy minden korábbi kommunikációs trükk, és - az úgy tűnik, végül visszahívott - Kovács Zoltán terelése ellenére
már most is vannak olyan megbetegedések, ahol nem tudják beazonosítani, hogy ki kinek adta át a vírust.
Közölte azt is, hogy most már a „csoportos fertőzések szakasza következik”. Müller ugyanazokat a jó tanácsokat ismételte meg, amelyeket a kormányzati illetékesek napok óta hangoztattak, csak épp orvosi megalapozás nélkül.
Az NNK sajtóosztályának mindenesetre ma is elküldtük egyre bővülő kérdéslistánkat a következőkkel:
- Kik az új igazolt betegek? (Nemük, koruk, Magyarország mely részéről)
- Ők merre jártak? Hol kaphatták el a betegséget?
- Magyarországon kapták el a betegséget, vagy külföldön?
- Hány egészségügyi dolgozó van jelenleg karanténban?
- Hány egészségügyi dolgozót teszteltek már le koronavírusra?
- Van olyan egészségügyi dolgozó, aki megfertőződött?
- Miután több olyan beteget is azonosítottak, akik kórházban is jártak, miért nem tesztelik le a kórházi egészségügyi dolgozókat, hogy aki fertőzött, azt el lehessen különíteni a betegektől?
- Miért nem védőruhában dolgoznak az orvosok a kórházakban, ha van elég védőfelszerelés és maszk is?
- Mennyibe kerül egy koronavírus-teszt?
- Hány tesztet lehet elvégezni egy nap alatt?
- Mennyi idő telik el a mintavétel és a teszteredmény kézhezvétele között?
- Van elég kapacitás a tesztek elvégzéséhez az erre kijelölt laboratóriumban?
- Mikor fognak más laboratóriumokat is bevonni a munkába?
- Bár a vírus feltehetően tünetmentes állapotban is fertőz, miért van szükség tünetekre ahhoz, hogy valakit leteszteljenek?
- Bár már több olyan megerősített eset is volt az országban, akik nem jártak külföldön, és amelyeknél nem állt fent közvetlen kapcsolat sem más fertőzöttekkel, mégis hallani arról, hogy több gyanús esetet is elküldtek tesztelés nélkül a kórházból, akiknél később igazolódott is a fertőzés. Mikor tervezik megváltoztatni a protokollt, hogy kit tesztelnek le és kit nem?
- Pintér Sándort milyen protokoll alapján tesztelték le koronavírusra?
- A hírek szerint a Szent Lászlóból a János Kórházba küldött, később igazolt beteget nem tesztelték le. Miért?
- Hány embert tudnak elkülöníteni (külön szobákban) a Szent László Kórházban?
- Hogy áll a Kútvölgyi Klinikai Tömb előkészítése karanténkórháznak? Itt hány beteget tudnak elkülöníteni (külön szobákban)?
- Hogyan tudnának a háziorvosok védőfelszerelést beszerezni, ha hiány van a megfelelő maszkokból az országban? Mit tesznek a helyzet megoldására?
- Miért szállítják Budapestre a koronavírusos betegeket?
| Frissítés: kibővül a protokoll Nem sokkal a cikkünk megjelenése után megszólalt az ügyben a Nemzeti Népegészségügyi Központ. Az ATV-vel azt közölték, a protokoll új, harmadik ”feltétellel”, esetleírással egészül ki. Eszerint, a jövőben azokon a betegeken is elvégzik a járványügyi vizsgálatot, a koronavírus tesztet, akik kórházi kezelést igényelnek, lázasak, súlyos akut légúti fertőzésben szenvednek - és esetükben ezeket a tüneteket semmilyen különösebb körülmény nem indokolja. |
_top_story_lead_focuspoint_70x70.jpg?key=f8580134b69881f88576572dfc40d2b9)
