Koronavírus: így nem kapott válaszokat az ország péntek óta

Belpol

Az egészségügyi szervek péntek óta nem tájékoztatták a nyilvánosságot a járvány alakulásáról, a kormány központosította a kommunikációt.

Múlt péntek óta központosította a koronavírus-járvány kommunikációját a kormány, az egészségügyi illetékesek azóta semmilyen módon nem válaszolnak kérdésekre. Müller Cecília országos tisztifőorvos utoljára csütörtökön állt ki kérdésekre válaszolni az operatív törzs naponta tartott sajtótájékoztatóján, de péntek óta lapunk kérdéseire írásban sem volt hajlandó válaszolni.

A tisztifőorvos, valamint a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) koronavírus-teszteket végző labortóriumának virológusa e-mail címére még pénteken küldtük el kérdéseinket, és nem sokkal később jött is a válasz, hogy legközelebb az NNK sajtóosztályának küldjük el közvetlenül a kérdéseinket.

A sajtóosztálytól jó másfél órával később kaptunk választ, amelyben azonban csak annyit írtak:

„A rendszeres sajtótájékoztatókon felteheti a kérdéseit, és választ kap rájuk.”

Erre viszont ott sem volt lehetőség, az NNK részéről ugyanis már a pénteki sajtótájékoztatóra sem ment el senki, akkor Gál Kristóf, a rendőrség szóvivője mellett Lakatos Tibor rendőr ezredes, az operatív törzs ügyeleti központjának vezetője állt csak a sajtó rendelkezésére mindössze fél órára.

Lakatos értelemszerűen az egészségügyi kérdésekre válaszolni sem tudott, ezt el is ismerte, a 444.hu újságírója pedig fel is vetette, hogy ennek így mi értelme, hiszen hiteles információkat a járvány terjedéséről így sem a sajtó, sem rajtuk keresztül az ország lakossága nem tud kapni.

Kibővül a protokoll

Négy nap után, nem sokkal cikkünk megjelenése előtt az atv.hu-nak válaszolt a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), amely közölte, már elvégzik a koronavírus-tesztet a kórházban fekvő, lázas, súlyos akut légúti fertőzéses betegeknél is, ha ezeket a tüneteket semmilyen különösebb körülmény nem indokolja. A tesztelés anomáliáiról itt írtunk részletesen!

 

Péntek este Orbán Viktor miniszterelnök végül bejelentést tett, amelyben érintőlegesen beszélt a lapunk által feltett kérdésekről is (hány lélegeztetőgép áll rendelkezésre, van-e elég kapacitás a tesztek elvégzésére, a fertőzöttek elkülönítésére, a betegek kezelésére), ám valójában nem adott rájuk választ, csak azt a benyomást próbálta kelteni, hogy a kormány a helyén van.

false

 

Fotó: Facebook/Orbán Viktor

 

Úgy tűnik, a tisztifőorvostól és az NNK-tól azért nem sikerült pénteken választ kapnunk, hogy végül Orbán Viktor a dolgozóasztala mellől késő este bejelenthesse, hogy valójában minden rendben van, a kormány a helyén van, és mindent megtesznek a járvány kezeléséért.

Nincs itt semmi látnivaló

A pénteki nap és a bejelentés fordulópontot jelentett a koronavírus-járvány kommunikációjában is: azóta ahelyett, hogy hiteles információkat közölnének a járvány terjedéséről, a sajtótájékoztatók egyre rövidülnek, és az illetékesek is csak arra szorítkoznak, hogy minden alkalommal elmondják, hogy dolgoznak a kontaktszemélyek felkutatásán, a megbetegedettek kezelésén, és a WHO ajánlásait követik mindenben.

Bármennyire is fontos azonban tudni a járvány megfékezésére tett hatósági intézkedésekről, illetve bármennyire is igyekeznek az illetékesek megnyugtatni a lakosságot azzal, hogy sokszor elismétlik, hogy mindent megtesznek a járvány megfékezése érdekében, nem fogják tudni meggyőzni őket erről, ha közben azt sem árulják el, hogy kik az egyre szaporodó betegek.

A koronavírusról indított hivatalos kormányzati honlap jól működne, ha nem egyszerű számok szerepelnének ott, rejtélyes módon egyre csak növekedve - ráadásul az oldal hétfőn dél tájban le is állt egy időre.

És nyilvánvalóan nem fogja megnyugtatni a lakosságot az sem, ha az illetékesek a számok növekedésével arányosan egyre kevésbé mondanak bármi értelmeset, és csak néha, egy-egy elejtett megjegyzésből, vagy újságcikkből derül ki, hogy nem csak külföldről hazatértek, vagy úgynevezett kontaktszemélyek vannak az új fertőzöttek között, de olyanok is, akik hivatalosan nem kerültek kapcsolatba koronavírusos emberekkel. Magyarán senki nem tudja, hogy hol kaphatták el a vírust, és a hivatalos szervek sem tudnak ezekre hiteles választ adni.

Márpedig ha nincsenek hiteles információk, érdemleges válaszok, akkor természetes mind a pánik, mind a különböző rémhírek és álhírek terjedése is. A lakosság egyrészt nem tud felkészülni a következő óvintézkedésre, mert miközben a múlt héten még a csapból is az folyt, hogy nálunk még teszcsak sporadikus fertőződések fordultak elő, péntek estére a kormány is belátta, hogy az iskolákat is be kell zárni.

A hirtelen jött bejelentések mellett így szinte nem is csoda, hogy pénteken pillanatok alatt elterjedt az a végül álhírnek minősített pletyka az országban, hogy Budapestet is lezárhatják. Hiszen ha nem lehet tudni semmit a járvány valós mértékéről, vagy az intézkedések hátteréről, ha nincs hiteles tájékoztatás, akkor az emberek úgy próbálnak felkészülni a jövőre, ahogy tudnak, olyan információmorzsákból, amik eljutnak hozzájuk, akár ilyen, akár olyan forrásból.

Az illetékesek állítása a kevés fertőzöttről és a meghozott drasztikus intézkedések pedig egyáltalán nem állnak arányban egymással, így értelemszerűen mindenki azt valószínűsíti, hogy sokkal nagyobb a baj, mint amit a kormány nyilvánosan beismer – és erre utal mind a Magyar Orvosi Kamara legutóbbi közleménye, mind a hálózatkutató Barabási Albert László számításai is.

Kovács Zoltán

Kovács Zoltán

Fotó: Facebook

 

Az elmúlt évek állandó terelő kommunikációja sem erősítette a bizalmat, de láthatóan most sem a hiteles tájékoztatás a cél – a kommunikációért felelős akciócsoport létrehozása a vasárnapi sajtótájékoztatót látva mindössze azt jelenti, hogy Kovács Zoltánt megbízták azzal, hogy úgy álljon ki sajtótájékoztatót tartani, hogy a végére lehetőleg senki ne tudjon meg semmit a járvány terjedéséről, és ne is akarjon megtudni róla semmit, hiszen nem rá tartozik. Kovács kioktatta a sajtó megjelent képviselőit, mondván ne akarjanak okosabbak lenni az egészségügyi szakembereknél, és csak azt írják meg, hogy mindenki maradjon otthon.

Miközben nemcsak a sajtóra, de a lakosságra is tartozna, hogy milyen protokoll alapján tesztelték le a tünetmentes Pintér Sándor belügyminisztert a koronavírusra, miközben a kórházba betérő lázas köhögő betegeket továbbra nem.

Beismerés

Müller Cecília tisztifőorvos végül több napnyi hírzárlat után hétfőn állt ki ismét a nyilvánosság elé, ahol beismerte, hogy minden korábbi kommunikációs trükk, és - az úgy tűnik, végül visszahívott - Kovács Zoltán terelése ellenére

már most is vannak olyan megbetegedések, ahol nem tudják beazonosítani, hogy ki kinek adta át a vírust.

Közölte azt is, hogy most már a „csoportos fertőzések szakasza következik”. Müller ugyanazokat a jó tanácsokat ismételte meg, amelyeket a kormányzati illetékesek napok óta hangoztattak, csak épp orvosi megalapozás nélkül.

Az NNK sajtóosztályának mindenesetre ma is elküldtük egyre bővülő kérdéslistánkat a következőkkel:

- Kik az új igazolt betegek? (Nemük, koruk, Magyarország mely részéről)

- Ők merre jártak? Hol kaphatták el a betegséget?

- Magyarországon kapták el a betegséget, vagy külföldön?

- Hány egészségügyi dolgozó van jelenleg karanténban?

- Hány egészségügyi dolgozót teszteltek már le koronavírusra?

- Van olyan egészségügyi dolgozó, aki megfertőződött?

- Miután több olyan beteget is azonosítottak, akik kórházban is jártak, miért nem tesztelik le a kórházi egészségügyi dolgozókat, hogy aki fertőzött, azt el lehessen különíteni a betegektől?

- Miért nem védőruhában dolgoznak az orvosok a kórházakban, ha van elég védőfelszerelés és maszk is?

- Mennyibe kerül egy koronavírus-teszt?

- Hány tesztet lehet elvégezni egy nap alatt?

- Mennyi idő telik el a mintavétel és a teszteredmény kézhezvétele között?

- Van elég kapacitás a tesztek elvégzéséhez az erre kijelölt laboratóriumban?

- Mikor fognak más laboratóriumokat is bevonni a munkába?

- Bár a vírus feltehetően tünetmentes állapotban is fertőz, miért van szükség tünetekre ahhoz, hogy valakit leteszteljenek?

- Bár már több olyan megerősített eset is volt az országban, akik nem jártak külföldön, és amelyeknél nem állt fent közvetlen kapcsolat sem más fertőzöttekkel, mégis hallani arról, hogy több gyanús esetet is elküldtek tesztelés nélkül a kórházból, akiknél később igazolódott is a fertőzés. Mikor tervezik megváltoztatni a protokollt, hogy kit tesztelnek le és kit nem?

- Pintér Sándort milyen protokoll alapján tesztelték le koronavírusra?

- A hírek szerint a Szent Lászlóból a János Kórházba küldött, később igazolt beteget nem tesztelték le. Miért?

- Hány embert tudnak elkülöníteni (külön szobákban) a Szent László Kórházban?

- Hogy áll a Kútvölgyi Klinikai Tömb előkészítése karanténkórháznak? Itt hány beteget tudnak elkülöníteni (külön szobákban)?

- Hogyan tudnának a háziorvosok védőfelszerelést beszerezni, ha hiány van a megfelelő maszkokból az országban? Mit tesznek a helyzet megoldására?

- Miért szállítják Budapestre a koronavírusos betegeket?

Frissítés: kibővül a protokoll

Nem sokkal a cikkünk megjelenése után megszólalt az ügyben a Nemzeti Népegészségügyi Központ. Az ATV-vel azt közölték, a protokoll új, harmadik ”feltétellel”, esetleírással egészül ki. Eszerint, a jövőben azokon a betegeken is elvégzik a járványügyi vizsgálatot, a koronavírus tesztet, akik kórházi kezelést igényelnek, lázasak, súlyos akut légúti fertőzésben szenvednek - és esetükben ezeket a tüneteket semmilyen különösebb körülmény nem indokolja.

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól ő lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

 

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.