A Magyar Orvosi Kamara (MOK) vasárnap kiadott közleménye szerint már most akár ezer még nem azonosított koronavírusos beteg lehet Magyarországon, és erre enged következtetni az elmúlt napok több olyan esete is, amikor egyes betegeknél már nem tudták felderíteni a fertőzés forrását.
- A János Kórházban derült ki egy nőről, hogy koronavírusos, miután a Szent Lászlóból teszt nélkül elküldték; kórházba került egy nő, akinek édesanyját korábban a Szent Imre Kórházban műtötték, és tüdőgyulladásba halt bele.
- Azt sem lehet tudni, hogy a betegségbe Magyarországon elsőként elhunyt 75 éves férfi honnan kapta el a vírust.
A MOK ezért többpontos javaslatcsomagjában azt is felveti, hogy amellett, hogy a fertőzött betegekkel közvetlen kapcsolatban lévő személyeket mindig le kellene tesztelni (ez is akadozik), változtassanak a jelenlegi protokollokon is, és minden, a kezelőorvos által indokoltnak tartott esetben, akár kórházi felvétel esetén is el lehessen végezni a tesztet, hogy a fertőzött betegeket minél előbb elkülöníthessék.
Gyanú felett és alatt
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) még jelenleg is hatályos, március 2-án hatályba lépett eljárásrendje szerint ugyanis csak a „gyanús, vagy kivizsgálás alatt álló” eseteknél kell mikrobiológiai vizsgálatot, magyarán koronavírus-tesztet elrendelni.
Gyanús esetnek az eljárásrend szerint az számít, akinek van legalább egy tünete (legalább 38 fokos láz, köhögés, légszomj) és igaz rá, hogy az előző két hétben koronavírussal fertőzött területen járt. Vagy „szoros kapcsolatban” volt megerősítetten vagy valószínűsítetten új koronavírussal fertőzött személlyel. A tesztelés mellett az eljárásrend szerint a kórházi elkülönítés, vagyis a karantén is csak az ilyen módon definiált gyanús esetektől kötelező.
| Frissítés: kibővül a protokoll Nem sokkal a cikkünk megjelenése után megszólalt az ügyben a Nemzeti Népegészségügyi Központ. Az ATV-vel azt közölték, a protokoll új, harmadik ”feltétellel”, esetleírással egészül ki. Eszerint, a jövőben azokon a betegeken is elvégzik a járványügyi vizsgálatot, a koronavírus tesztet, akik kórházi kezelést igényelnek, lázasak, súlyos akut légúti fertőzésben szenvednek - és esetükben ezeket a tüneteket semmilyen különösebb körülmény nem indokolja. |
Orbán Viktor péntek esti rendkívüli bejelentésében arra hivatkozott, hogy a WHO ajánlásai szerint járnak el és tesztelik a potenciális fertőzötteket. A tünetmentes fertőzötteket a jelenlegi rendszer így azonban képtelen kiszűrni, holott a vírus tünetek nélkül is képes tovább fertőzni.
Orbán hétfőn a parlamentben az ellenzéki képviselők kérdéseire válaszolva azt is kifejtette, hogy egyébként ez nem is lenne lehetséges, még ha máshol igyekeznek is miél több tesztet végrehajtani:
"Olyan a vírus természete, hogy nem lehetséges kiszűrni. Egy esetben van biztos tudásunk, ha az antitest már megjelent a szervezetben. (...) A teszteléssel annyit tudunk elérni, hogy aki már meg volt fertőzve, ő védett is, mert antitest van a szervezetében, az ő kontaktjait tudjuk lenyomozni, ebben segít nekünk, ezért mérünk. De azt az illúziót szeretném elolszlatni, hogy ha gyakrabban tesztelnénk az embereket, akkor meg tudnánk előzni a betegséget. Ez nem igaz, csak a már bekövetkezetetteket tudjuk gyorsabban regisztrálni. (...) Ezért használjuk azt a kifejezét, hogy ennek a vírusnak az esetében a szűrés nem lehetséges. Bizonyos fokig a már előrehaladott betegséget meg tudjuk állapítani."
Több teszt kellene
„Nem járványügyi szakemberekként úgy véljük, hogy minél több tesztet kell végezni annak érdekében, hogy minél több esetet azonosíthassunk és elkülöníthessünk, hiszen a járvány csak ily módon lassítható, akadályozható” - válaszolta a Narancs.hu kérdéseire az orvosi kamara.
Hasonlóan nyilatkozott a kérdésről a 444.hu-nak Falus András, immunológus szakértő, a SOTE Genetikai Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója is, aki a lapnak azt mondta, kulcskérdés, hogy időben elkülönítsék a vírusos személyeket, mert csak így lehetne elkerülni az ellátórendszer összeomlását. Szerinte csak szervezés kérdése lenne, hogy sokkal több tesztet lehessen elvégezni, ugyanis maga a teszt nem igényel sok munkaerőt, olcsó és egyszerű.
Vannak olcsóbb megoldások
A MOK-tól úgy értesültünk, hogy a jelenleg itthon alkalmazott teszt ára 10 ezer forint körül mozog, de ennél olcsóbb alternatívák is elérhetőek már a nemzetközi piacon.
A fő probléma azonban az, hogy jelenleg az országban mindössze egyetlen laboratóriumban végeznek akkreditált vírusteszteket, az NNK Légúti Vírusok Nemzeti Referencia Laboratóriumában, holott Falus András szerint legalább 20-30 olyan laboratórium van Magyarországon, amelyek ezzel az akkreditációval is rendelkeznek.
Kérdéseinkre az orvosi kamara is azt írta: úgy tudják, „több laboratórium kapacitása nincs kihasználva”. A MOK a már említett javaslataiban ezért arra is kitér, hogy engedélyezni kellene az arra felkészült laborokban a koronavírus-vizsgálatok végrehajtását, az NNK nemzeti referencia laboratóriuma pedig csak a pozitív eseteket erősítse meg.
A koronavírus-tesztekkel kapcsolatban kerestük Kis Zoltánt, a Nemzeti Népegészségügyi Központ virológusát, aki korábban a laborban végzett diagnosztikáról nyilatkozott, de ezúttal az NNK sajtóosztályához irányított minket, ahonnan az Operatív Törzs sajtótájékoztatóján való részvételt javasolták – ám a szervezettől azóta senki nem vesz részt a napi tájékoztatókon, és írásban sem válaszolnak kérdéseinkre.
Nincs elég védőruha
Az orvosi kamara már korábban szóvá tette azt is, hogy a hatékony járványügyi védekezést akadályozza az is, hogy nincs elég szájmaszk és védőfelszerelés az orvosoknak és nővéreknek – erre az Emmi zsarolással vádolta meg a szervezetet, és közölte, hogy a háziorvosoknak maguknak kell gondoskodnia védőruháról.
Orbán Viktor miniszterelnök péntek este hosszasan sorolta, hogy milyen sok maszk és védőruha áll rendelkezésre az országban, amelyekből a háziorvosok is vételezhetnek, az orvosi kamara szerint azonban ez továbbra is problémás terület.
| ||
„A védőeszköz biztosítása a munkáltató felelőssége, jelen helyzetben ez az állam felelőssége. A munkáltatók jelenleg nem nagyon tudnak beszerezni védőeszközt, hiszen világszerte hiánycikk. Így a kórházak sem tudnának önerőből beszerezni, az igényeiket jelezniük kell a fenntartónak, aki intézkedik” – válaszolta kérdéseinkre a kamara.
A szervezet ugyanakkor hozzátette, a karanténban tartott emberek megfigyelésére van elég egészségügyi dolgozó, és a súlyos légúti megbetegedésben szenvedőket ellátó kapacitások is bővíthetők, de az ellátás a védőeszköz-ellátottság függvénye is.
„Jelen pillanatban a védőeszközök hiányát komolyabb problémának tartjuk, mint az esetleges ágy/eszköz/egészségügyi dolgozó hiányt, hiszen senkinek nincs joga védőeszköz nélkül ellátásra utasítani a dolgozót, ezt a munkáltatók még a jelen járványügyi veszélyhelyzetben sem tehetik meg” – közölték.
Az orvosi kamara hozzátette azt is, hogy a leghatékonyabb módszer a járvány ellen a jelen pillanatban az emberek érintkezésének szigorú korlátozása lenne, erre egyébként javaslatokat is tettek vasárnapi közleményükben.
