Korózs: „Nem fogják kapni a bölcsődei térítési díjat, nem fognak kapni beiskolázási költséget. Ez itt nemcsak egy kajajegyről szól"

  • narancs.hu
  • 2018. június 25.

Belpol

A szocialista politikus szerint a cafeteriarendszer átalakítása a Bokros-csomagnál is súlyosabb.

Korózs Lajos a HírTv Reggeli járat című műsorában tételesen végigvette, mely területeket érinti a kormány cafetéria-rendszerének átalakítása. „Nem fogják kapni a bölcsődei térítési díjat, nem fognak kapni beiskolázási költséget. Ez itt nemcsak egy kajajegyről szól, vagy egy helyi bérletről, ez a csomag, amikor összepakolja az ember, nagyobb, mint a Boros-csomag volt” – mondta.

A szocialista politikus szerint az alábbi kedvezmények kerülnek veszélybe:

– a pályakezdők és az 55 évesnél idősebbeket érintő  járulékkedvezményének,

– fiatalok lakhatási kedvezménye,

– diákhitel-törlesztésre járó kedvezmény.

A kormány azzal érvel, hogy az így kieső összegeket a munkavállaló a bérekbe visszaépítve megkapja, azonban a szocialista politikus szerint erre semmi garancia nincs. A munkaadók nagy része a 40–44 százalékos adóterheknek köszönhetően maximum „zsebből zsebbe” fogja kifizetni ezt az összeget, ami csak a feketegazdaságot élénkíti.

A kis- és közepes vállalatok jelentős része, a nem tőkeerős cégek, amelyek nem rendelkeznek tartalékkal, kvázi betanított munkásokat foglalkoztatnak, nem fogják tudni ezt a bérversenyt felvenni. De az is előre látható probléma, hogy az intézkedés főleg a szegényebb régióban élőket sújtja majd.

 

A politikus szerint nevetséges az is, hogy a pénzügyminiszter csak a koncepció kidolgozása után hívta egyeztetésre a szakszervezeteket.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.