Kövér a 3D-s és a nejlonpolitikusokról

  • narancs. hu
  • 2018. október 22.

Belpol

A Nyugat tévelyeg, de mi tudjuk, mi a helyes irány.

A mai napig a marxizmusban gyökerezik a főáramú történelem­értelmezés, gyermekeink alapvetően azt tanulják, amit még nekünk is tanítottak. A baloldali-liberális kultúra képviselői húsz éven át minden egyes konfliktusban – mint a vlaszovisták Prágában – az utolsó töltényig harcoltak, a végén akár olyan parodisztikus helyzetekben is, amelyek inkább a Muppet-show-ba illenek – taglalja Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Magyar Időkben.

Kövér László a kiegyezésről beszél

Kövér László a kiegyezésről beszél

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Az interjú tele van meghökkentő állításokkal. A múlt és jelen magyar függetlenségi küzdelmei kapcsán például kijelenti: „Nem mindegy, hogy mivel kell szembenéznie az embernek: terrorral, haláltáborokkal, börtönnel, vagyonelkobzással, mint a kommunizmusban, vagy „csak” a személyiség teljes feloldását szolgáló, puha nyomásgyakorlást napi szinten alkalmazó mostani törekvésekkel.”

A májusi EP választásról szólva lopakodó birodalomépítőkről szól és úgy véli, hogy nemcsak a parlament, hanem az Európai Bizottság összetétele is megváltozik majd, ami egy új szakasz kezdetét is jelentheti, levéve a napirendről a migránsok tömegeinek betelepítését, az Európai Egyesült Államok létrehozásának kérdését. Majd azt fejtegette, hogy „az unió ugyan a legkedvezőbb érdekérvényesítési lehetősége Magyarországnak, de jelenleg az EU önmagát veri szét”.

Majd továbbment: „Az Európát egyszer és mindenkorra maga alá gyűrni akaró háttérhatalmak háromdimenziós nyomtatóval – egyébként ördögi zsenia­litással – legyártott és piacra dobott Emmanuel Macron, a liberális megmondóember Guy Verhofstadt, Frans Timmermans nejlonpolitikus” valójában az unió sírásói. Európa nyugati felének szerinte vissza kell fordulnia a téves úton, amelyen elindult.

Kövér a Fidesz bevált frázisát pufogtatva ismét előmondja, hogy a „jövő májusi EP-választás, sőt minden magyarországi választás, a lét-nem lét kérdését veti fel, mert a hazai ellenzék hajlamos a hazaárulásra”. 

Mert kérem, „a Jó és a Rossz, a normális és az abnormális, a morális és az immorális, a Rend és a Káosz küzdelme zajlik”.

Van benne valami.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.